Gepnarancs

A napokban több zenekar és előadó is beutazó vízumot kért a Sziget Fesztiválköztársaságba. Közöttük a Nagyszínpadra érkezik – nemrég megjelent új lemezével – az egyetemes zenelegenda Nick Cave és az ő Bad Seeds nevű zenekara, valamint az utóbbi idők legnépszerűbb alter rock csapata, a Franz Ferdinand.

A Random Access Memories folytatja azt a trendet, amit Thomas Bangalter és Guy-Manuel de Homem-Christo elkezdett a ’90-es években, azonban a különbségek az első három lemez (Homework, Discovery, Human After All) és a mostani között mérhetetlenek.

Különös fintorai vannak az életnek. Két nappal ezelőtt láttuk a When You’re Strange című dokumentumfilmet, amely a The Doors pályafutásáról szólt, Johnny Depp narrációjával, érzékeny korfestéssel, ugyanakkor a mítosztól intelligensen távolságot tartva, bizonyos tárgyilagossággal, már amennyire erről a bandáról lehet. Akkor azon morfondíroztam, hogy írni kellene valamit a filmről. Aztán letettem róla, gondoltam, az idén úgyis lesz több kerek évforduló, amelynek kapcsán majd megemlítem. Aztán a sors közbeszólt.

Még ahhoz a nemzedékhez tartozom, amely lemezgyűjteményét 45-ös fordulatszámú kislemezekkel alapozta meg. Időnként előveszem és meghallgatom őket, mert nemcsak a bakelit nem öregszik, hanem a jó zenéknek sincsen kora. A minap előkerestem egyet, amelyen egy szigorú tekintetű, szemüveges fiatalember látható fák között. A címe: Io di notte. Megjelenési éve 1967, előadója Al Bano. Ez volt a szárnyaló hangú olasz énekes harmadik kislemeze, az első igazi nagy sikere. Al Bano ma tölti be 70. életévét.

Lassan elkezdődik a fesztiválszezon és ezzel együtt a tervezgetés is, hova, mikor, mennyiért érdemes menni. A Hegyalja Fesztivál szervezői kész tervvel álltak elő a többnapos bulizás költségeinek csökkentésére, a fesztiválrezsi-csökkentő csomag a fesztiválozás alapvető költségeit, azaz az utazást, a belépést, és a szórakozást is tartalmazza.

„Az arc nem a tiéd, csak hordod valakiét” – jól ismerjük ezt a dalt, már több mint 30 éve (ma is aktuális, mit tagadjuk), és jól ismerjük azt a kissé agresszív, kissé gunyoros, lefelé süllyedő hanglejtést, amellyel mindezt az énekes a tudtunkra adja. Kóbor János, azaz „Mecky” aligha mondhatja el magáról e fenti sort. Az ő arca összetéveszthetetlenül csak az övé. No meg az Omegáé.

A száznál is több hazai fellépő között egyedi koncerttel tér vissza a Kaukázus, először lép fel a VOLTon Rúzsa Magdi és ByeAlex.

A Diákhitel Kávézó teraszán négy nap alatt húsznál is több vendég fordul meg, a feledhetetlennek ígérkező élményekről az Új Széchenyi Terv gondoskodik és egy-egy estére a VOLT különböző klubjaiba Sopronba invitálják az ország legnépszerűbb programjait, klubsorozatait.