A Centrális erőtér megszólaló képviselői egymásra licitálva magyarázzák, hogy az Európai Unió biztosai segghülyék, nem értik, hogy a magyar gazdaság remekül teljesít, a többiek irigyelhetik a hiánymutatóinkat, az egész egy nagy félreértés, no meg a hazaáruló ellenzék lejárató kampányának a következménye. Ja, és persze „azelmúltnyolcév” a hibás, hiszen a túlzottdeficit-eljárás 2004-ben, csatlakozásunkkal indult. Egyszóval mindenki bűnös, mindenki hibás mintegy 143 milliárd forint uniós támogatás felfüggesztéséért, csak a lassan két éve regnáló kormány nem.
Miről is van szó? Az Európai Bizottság példátlan módon azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy fagyasszanak be 495 millió euró – csaknem 150 milliárd forint – Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. Ez persze egyáltalán nem meglepetés, és nem csak azért, mert a túlzottdeficit-eljárás 2004 óta tart, hiszen Brüsszel 2010-ben és tavaly is komolyan figyelmeztette a Kedves Vezető kormányát: változtasson az elfuserált gazdaságpolitikán, különben baj lesz.
Kormányunk ezeket a figyelmeztetéseket nem vette komolyan, inkább visszafeleselt. Hiába ismételgetik most a rosszalkodáson kapott óvodás szintjén, hogy „na de mások is ezt csinálják”, azaz mások is túlzott deficitet produkálnak, ez az érv hamis. Novemberben ugyanis öt országot figyelmeztettek, a pénzcsap elzárását fogják javasolni, ha nem javítják ki a költségvetést, mára viszont csak mi maradtunk a szégyenpadon, a többiek megoldották a problémát és lekerültek a feketelistáról.
Az a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által ismertetett kormányzati kifogás is teljesen abszurd, hogy a bizottság döntése jogilag tarthatatlan, mert előre büntet valamit, ami majd a jövőben vagy megtörténik, vagy sem. A visszamenőleges jogalkotás elkötelezett híveinek nem tetszik az előremenőleges szankció – már ez is röhejes… A kifogással azonban az a fő baj, hogy hamis tényállításból indul ki: senki nem büntette meg Magyarországot, legalábbis egyelőre. Ezt csak kilátásba helyezték: 2013-ban fagyasztják be a kohéziós alapból érkező támogatás 29 százalékát. A kormánynak kilenc hónapja van arra, hogy megszülje azt a költségvetést és azt a hiteles (ortodox) gazdaságpolitikát, amely meggyőzi az Uniót és ezzel elhárítja a büntetést.
Olli Rehn pénzügyi biztos is azt hangoztatta, hogy a javaslatnak “erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy … megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. “Most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”. Amúgy Olli Rehn sem összeesküvő komcsi, hanem jobboldali politikus, ugyanabba az európai pártcsaládba tartozik, mint a mi kormánypártjaink.
Azt sem ártana figyelembe venni, hogy lényegében ugyanezt a gazdaságpolitikai kurzusváltást várja az IMF és az Európai Unió az érdemi hiteltárgyalások megindításához. Azt pedig most maga a Kedves Vezető is elismerte, hogy a hitel nélkül az ország egy idő után már nem lesz finanszírozható.
A Centrális erőtér értetlenkedő nyilatkozataiban az is visszatérő motivum, hogy „de hiszen most 3 százalék csak a hiány, mert lenyomtuk”. Az a baj, hogy ez nem igaz. Az uniót ugyanis nem az éppen aktuális költségvetésben elkönyvelt nominális hiányszám érdekli elsősorban, hanem a tendenciák és ennek megfelelően a strukturális hiány.
A tavalyi hiány papíron tényleg csak 3 százalék, ám kizárólag azért, mert egyszeri bevételekkel, az einstandolt nyugdíjpénztári vagyonnal és a különadókkal „kozmetikázták” a költségvetést. Az időszakos hatásoktól megtisztított, úgynevezett strukturális hiány 6-7 százalék volt!
Az egyszeri bevételekkel nem csak az a baj, hogy – bár most éppen segítenek – már középtávon sem lehet rájuk számítani. Idén már nem lehet lenyúlni 3000 milliárd nyugdíjmegtakarítást, mert már nincs, és jövőre a különadók sem tarthatók. Az a fő baj, hogy már középtávon is, hosszú távon pedig markánsan visszaütnek. A magánnyugdíjpénztárak kicsinálása miatt később nő az állami nyugdíj kiadás, a kötvénypiacról pedig eltűnt a legfontosabb vevő. A különadók miatt közben leállt a hitelezés, a megsarcolt ágazatok pedig visszafogták a beruházásokat, a fejlesztéseket és kevesebb munkatársat alkalmaznak, mint az elvonások előtt.
Végül az is csúnya hazugság, hogy a lehangoló deficit adatok „azelmúltnyolcév” következményei. A Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint a korábban a Bokros-csomaggal gatyába rázott hiány 2001-ben ugrott meg, akkor, amikor az első Orbán-kormány elkezdte a választások előtti osztogatást és egy bizonyos Matolcsy György lett a gazdasági miniszter. A magyar gazdaság nagy elkúrása ekkor kezdődött, más kérdés, hogy ez a 2002-es kormányváltás után is folytatódott. A 2001-es nagy megugrás után 2002 és 2006 között némi hullámzás után csak keveset nőtt a hiány mutatója, majd 2006-tól, a konvergenciaprogram teljesítésével a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt folyamatosan csökkent. Annyira, hogy a Bajnai-kormány alatt a strukturális hiány már 3 százalék alatt volt, egészen 2 százalékig csökkent, az Unió pedig – mint azt többször kifejtették – elégedett volt a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájával.
Ha a kormányváltás után ezt a gazdaságpolitikát, vagy legalább valami hasonlót folytat az új kormány, már megszűnt volna a túlzottdeficit-eljárás. Ehelyett Orbán megpróbálta Barrosoval elfogadtatni, hogy hadd legyen 7 százalék a deficit, majd miután néhány sallerral hazazavarták, az einstandolt nyugdíjpénzek paravánja mögé rejtette a 6-7 százalékos strukturális hiány. Ami háromszorosa nőtt a Bajnai korszakéhoz képest! Komolyan azt gondolták, hogy ez a trendváltás nem tűnik fel Brüsszelnek?
A Centrális erőtér magyarázkodásának itthon van még egy – a hazai híveknek szánt – eleme is. A figyelemelterelő hazaárulózás. A kormánypárti politikusok közül egyesek némileg köntörfalazva, mások nyíltan lehazaárulózzák az ellenzéket, különösen az Európai Parlamentben ülő képviselőiket és persze az előző kormány által ajánlott magyar biztost, Andor Lászlót, aki elkövette azt a hibát, hogy nem vett részt a bizottság ülésén, csak levélben fejtette ki álláspontját. A legdurvább szitkokat most is a KDNP-re bízták, Pálffy István például arról beszélt, hogy a szocialista EP képviselők nem a magyar érdekeket képviselik, ezért hazaárulónak tartják és elszámoltatnák őket. Szerinte a külföldi multinacionális cégek érdekeit képviselik. A KDNP pedig szocialista nemzetárulást emlegetett Andor távolmaradása kapcsán.
A tényekhez tartozik, hogy Andor jelenléte nem változtatott volna a bizottság álláspontján, a magyar szocialisták pedig a szankció ellen lobbiztak az unióban. Az sem árt felidézni, hogy 2006-ban a Kedves Vezető még ellenzékből éppen azt szorgalmazta Brüsszelben, hogy büntessék az akkori kormányt.
A látványos kormányzati elkúrás következményeit persze a zemberek nyögik majd. Jöhetnek az újabb megszorítások.
u. i.: közkívánatra egy grafikon.
Az államháztartás strukturális hiánya 2000 és 2011 között a GDP százalékában:

























Ha nem kell nekünk az EU meg az IMF pénze akkor miért sírnak, hogy zárolni akarnak némi támogatást? Vagy csak addig nagy a pofánk amíg nem történik semmi?
Holott, csak most jön a tesztüzemmód, mire megyünk nelküle. :)
Ez az EU-támogatásmegvonás is úgy lesz majd lekommunikálva, hogy ELVETT tőlünk az EU 500 (ezer?) milliárdot. A zemberek pedig csillogó szemmel szopják majd be ezt is. Cúnya EU fujj. Ki velünk.
142 milliárdot.
“…A 2001-es nagy megugrás után 2002 és 2006 között némi hullámzás után csak keveset nőtt a hiány mutatója, …”
Nagy tévedésben vagy. 2000-ben sikerült 3%-on tartani a hiányt, és 2001-ben is csak 3,4% volt. Ezek az első FIDESZ-kormány adatai, utánanézhetsz az eurostat honlapján. Szóval ez az általad említett nagy megugrás 0,4% volt.
Azzal szemben, amit állítasz, 2006-ban (MSZP-kormányzás), a hiány rekordot döntött: 9% fölé került.
Te tévedsz, az adatok a _strukturális_ hiányra vonatkoznak, és az MNB-től származnak.
Akárhogy nézem, nekem 2001-ben akkor is 3,4% a hiány, 2006-ban meg majdnem tíz.
A demagóg-szemüveget hol vetted?:)
A nominális! A strukturális meg 2001-ben felmegy 4-ről 9-re, 2006-ig pedig majd tovább nő, igaz lassabban, több mint 10-re. A STRUKTURÁLIS.
Nézd meg a grafikont: 2002-re 9%-ra megy fel a hiány, és ennek a hiánynak a nagy részét a Medgyessy-kormány 100 napos programja okozta.Meg a második 100 napos programja.
A 2006-os több, mint 10%-os hiányért (Európa-csúcs) remélem azért nem Orbánt hibáztatod? Mert bizony ez az elszaladt hiány vastagon benne van az ellenünk indított túlzott-deficit eljárásban…
2006: nagyrészt a szoci kormány hibája a kiugró hiány, de ne feledjük, ebben benne van a korábbi időszak áthúzódó hatása és egy egyszeri deficitnövelő tény. Ekkor kellett az unió döntésére visszakönyvelni a költségvetésbe az autópálya építések költségét, amit az első Orbán-kormány trükkösen kivett a költségvetésből és a fejlesztési bankhoz könyvelt.
2002: a 2002-es költségvetést még az első Orbán-kormány fogadta el és 2001-ben, valamint 2002 első felében az Orbán-Matolcsy duó szórta a pénzt, pl. a gazdagoknak is járó és a 2. vagy 3., befektetésként vásárolt lakásra is járó támogatással vagy a közalkalmazottak 70 %-os béremelésével. A 100 lépés is megalapozatlan hülyeség volt, ám a hatása zömmel csak 2003-től volt érezhető a költségvetésben, hiszen az egyes lépések vagy valamikor 2002 második félévében, vagy éppen 2003. január 1-től léptek életbe.
Ne etess.
A 2002-es kiugró költségvetési hiányt mindenki Medgyessy nyakába varrja.
(Medgyessy egyébként 2002-ben, a kormányváltáskor elismerte, hogy a költségvetés kifejezetten jó állapotban van)
A 100 lépés hatása egyből érezhető volt: 50%-os béremelés a pedagógusoknál és az egészségügyben már 2002-ben.
Aztán erre még ráhúzta a második 100 lépés programot…
Andor László nem vett részt a bizottság ülésén, és ez elfogadhatatlan, ezt még az MSZP (Kovács László) is nagy hibának tartja.
Az már az én személyes véleményem, hogy Andor teljesen alkalmatlan a feladatára: egy magyar biztos nem szavazhat meg egy ilyen példátlanul szigorú (és szerintem igazságtalan) és méltánytalan szankciót, ami a magyar vállalkozókon és a magyar munkavállalókon csatttanhat.
Ami tény: a kormány szerint jövőre a deficit 3% alatt lesz, a Bizottság szerint 3,25%.
Vagyis egy jövőben esetlegesen elkövetkező, mindössze 0,25%-os hiányról beszélünk, miközben a legtöbb uniós országnak ennél jóval nagyobb hiányt jósolnak.
Ez egyértelműen a van rajta sapka, nincs rajta sapka esete:
a bankadók, a multik válságadói miatt meg kell büntetni ezeket a balkáni magyarokat, had főjön a fejük ott Bukarestben…
Ja, a cikkre 10 demagóg pontot adok.
Andor szerintem is hülye volt, hogy nem ment el.
A számokról: éppen az a cikk lényege, hogy bármit mond Szijjártó, az EU nem ezeket az általad is idézett számokat nézi, hanem a valós gazdasági folyamatokat tükröző strukturális hiányt, ott meg bizony szarul állunk.
Ebben nem értünk egyet. Nem hülye volt: gyáva. (Ha elment volna, igennel szavazott volna ő is.) Ezt nem merte vállalni.
Szarul bizony. Az EU szerint 0,25%-al túllépjük a 3%-ot.
Várhatóan.
Jövőre.
Esetleg.
Talán.
Az almát kevered a körtével, ha szabad Kiflis Gabikát plagizálnom. A nominális hiányt idézgeted, miközben a strukturálissal van a baj.
becsatoltam az MNB grafikonját a cikk végére…
A nominális hiányt nem idézgetem, mert akkor hivatkozhatnék arra, hogy se 2010-ben, se 2011-ben nem léptük át a 3%-ot, és nincs semmi probléma…
Andor nem magyar biztos. Andor európai biztos. Esküje Európához köti. Abban meg le van írva, hogy nem lehet részrehajló. Azaz, ha ott lett volna, az még egy szavatatot jelentett volna a gazdid ellen. (Vagy Andor hülye, idióta fidesszavató, de tegyük fel hogy nem az.)
Azon meg, hogy a kormány szerint milyen lesz a deficit jövőre, hadd ne röhögjek nagyon. Megalázni se akarlak.
A többi színtiszta hülyeség, és a cikkben is le van írva, miért az. Olvasd el mégeccer.
Egyszer már megaláztad -magad, amikor vitatkoztunk azon, hogy az első FIDESZ-kormány alatt csökkent vagy nőtt az államadósság…
“Andor nem magyar biztos”- na látod, ebben egyetértünk…
Vannak elegáns megoldások is, pl. a tartózkodás.
Egyetértek, de azért mégse.
Vagy nem értek egyet, de azért mégis.
Andor nem magyar biztos, mint ahogy Tabajdi és Göncz sem.
Először szocialisták, és legfeljebb csak utána magyarok.
De ezt látjuk is minden egyes nyilatkozatuk és tettük után…
Tabajdi és Göncz semmilyen biztos – ők EP képviselők. A biztosok pedig nem az adott országot képviselik.
Az a baj, hogy Tabajdi és Göncz se az országukat képviselik…
Andorra senki nem mondott volna egy rossz szót sem, ha a határozat elfogadásánál tartózkodik. Ez lett volna a helyénvaló viselkedés, ha már ő nem Magyarországot képviseli…
Egyébként ez csak a magyar szoci politikusokra jellemző; a francia vagy a német biztos magasról szart volna arra, hogy ő nem német és nem francia, hanem európai…
Ezek azok a momentumok, amik a jobboldal egy részét abban erősíti, hogy a szocik, amikor tehetik, rárontanak a nemzetükre…
Legyen ott, mondja azt, hogy ő egyetért a bizottság döntésével, de mégis tartózkodik…senki nem szólt volna rá egy rossz szót sem…de nem az, hogy előre elfogadok minden, hazámra nézve negatív döntést….ezt leírom, aláírom, oszt hazamegyek a szakszervezetemhez kampányolni…
Vagy legyen ott, és szavazzon akár az ország ellen, de legyen ott akkor, amikor Magyarországról szavaznak egy ilyen fontos ügyben.
Mert ez lenne a kötelessége.
Tabajdi és Göncz is biztos.
Biztos, hogy nem a hazájukat képviselik…
nem csak a végén,közben is!!!!:-((
Köpködők! Fúj! :)
Mit keresnek a nyilvánosság előtt az olyan alkoholban ázott szemű díszmadarak, mint ez a pálfffy? Sokan emlékeznek rá,amikor még nem “keresztény” volt, hanem a” komcsi” állami hírharsona oszlopos vezérszónoka. (Ezt hívják pálffyfordulásnak a Bibliában..). Bár a lényeg nem nagyon változott: akkor is a hatalom nyaloncaként hazudott, most is.
ebben az a szép, hogy azért büntetnek, mert huzamosabb ideig nem teljesítettük a maastrichti 3%-ot. majd csökkenti a 13-as gdp-t 0,5%-al :) végülis jó edzői taktika az úszókra súlyt aggatni ( edzésen ). a versenyen némileg korlátoz.
a júdea népe front