Peterdi Gábor, Ringo Starr, Hoffmann György

Nagy Vilmos: Mióta tart a Beatles-szerelem?

Peterdi Gábor: Kilenc éves koromban láttam a Nehéz nap éjszakája című filmet, és már másnap keresgélni kezdtem, hogy a szüleimnek van-e lemezük ezektől a vidám liverpooli srácoktól. Mivel ez még a múlt rendszerben volt, nem volt egyszerű a dalokhoz hozzájutni sem. Először a hanganyagot kezdtem el gyűjteni, hogy egyáltalán az összes szám meglegyen, de ez is évekig tartott.

NV: Az Önről és Molnár Gáborról szóló cikkekből egyértelműen kiderül, hogy nemcsak óriási Beatles-rajongók – Magyarországon páratlan gyűjteményük van a zenekarról –, de a téma szakértői is.  Mesélne a gyűjteményéről kicsit?

PG: Több mint harminc éve gyűjtünk mindenféle Beatles együttessel kapcsolatos tárgyat, újságot, lemezt, ritkaságot. Csak a saját gyűjteményemben van körülbelül 350 darabos könyvtár, mintegy 700 CD (kalózlemezek, rádiófelvételek, koncertek stb.), 600 DVD, több száz bakelit lemez, 600 magazin, aláírt albumok, limitált hangszerek, és rengeteg egyéb apróság, kártya, pengető, kitűző, zenegép, mini gitár…

NV: Mióta létezik a Halhatatlan Beatles Baráti Kör és milyen rendezvényeket szervez, milyen tevékenységet folytat?

PG: 1986-ban jelent meg a Halhatatlan Beatles könyv, aminek néhány éve megjelent a második kiadása is. A klub az első 6 évben élte a virágkorát, aztán a rendszerváltozás utáni években szépen elcsendesedett a klubélet. Papíron jelenleg is létezik, de csak szórványosan vannak összejövetelek és ezeket már nem a klub égisze alatt szervezzük. A múzeum – ha esetleg lenne rá igény – újjáéleszthetné a klubozást is.

NV: Kérem, meséljen kicsit a tervezett Beatles Múzeumról! Milyennek képzelik el?

PG: Multimédiás falakon lehetne végigmenni az együttes történetén, gombnyomásos rendszerrel lehetne megnézni klipeket, meghallgatni lemezeken dalokat, korabeli híradókat, archív felvételeket, tehát minden olyasmit, amit hivatalosan a Beatles megjelentetett. Nyilván csak ezeket tudjuk megmutatni. Kétféle menüponton gondolkozunk, egy ajánlott útvonalon, ami egy másfél órás utat jelent, illetve egy másik fajta útvonalon, ahol a felhasználó saját maga dönti el, hogy mennyi ideig marad bent, és azt néz meg, amit szeretne.

Úgy szeretnénk megcsinálni, hogy egy színes múzeum legyen, családbarát, jó szórakozás, vidám időutazás a hatvanas évekbe. Lenne fotózás, makett, filmvetítés, zenehallgatás, játéklehetőség. Például az újságokat nem úgy képzeljük el, – nyilván muszáj lesz valamennyit úgy kirakni – hogy vitrinekbe, meg üveg mögé tesszük, hanem digitalizáljuk, így le tud ülni majd a látogató egy monitor elé, vagy oda tud állni és végig tudja lapozgatni a korabeli újságokat.

– az Egri Road Beatles Múzeum látványterve

NV: Miért éppen Eger? Mit gondol milyen hatással lehet Eger városára egy jól működő Beatles Múzeum?

PG: Biztosan könnyebb lenne Budapesten, nyilván mindenki így gondolkodott az elején. Egri vagyok, és egrinek érzem magam, ennek a városnak a turizmusát szeretném fejleszteni. Eger alkalmas arra, hogy egy ilyen múzeumot el tudjon tartani, mert van önálló turisztikai látogatottsága. Nyilván ha ezt egy olyan városba tesszük, ahol semmi más érdekesség nincs, akkor ott nem lehet nagyon sikerrel számolni. Egyébként is be kell kapcsolni kicsit a turisztikai vérkeringésbe újra a várost, mert az elmúlt tíz évben el kezdett csendesedni körülöttünk minden. Azok a fejlesztések, amik miatt Eger régebben a régióban, vagy az országban a leglátogatottabb városok egyike volt, most sok helyen létrejöttek. Gondolok itt a gyógyfürdőkre, de a borászat is mindenhol fejlődik. Keletre itt van mindjárt mellettünk Tokaj, nyugatra a Balaton. Az hogy lehet borozni, meg fürödni, meg van egy vár (ami a külföldieknek semmit sem jelent) az már talán kevés ahhoz, hogy elég turistát csábítson a városba. A magyarok külföldre mennek, a külföldiek pedig nem kapják fel a fejüket azokra a dolgokra, amikkel rendelkezünk. Még ha mi egriek tudjuk is, hogy milyen szép ez a város. Tehát abszolút egyrészt azért, mert egri vagyok, másrészt hozzá kell tennem, hogy a gyűjtés, meg a Beatles témákkal való foglalkozás nekem gyerekkorom óta egyfajta bohóság. Ez nem elsősorban egy vállalkozás, sokkal inkább egy archívum, prezentáció, olyasmi, ami bennünket boldoggá tesz, és ami másoknak is – legyen egri lakos, vállalkozó, vagy turista – jó esélyt ad a fejlődésre, szórakozásra. Nyilván szeretnénk, ha sikeres lenne, de nem azért kezdtük el Beatles cuccokat gyűjteni, hogy abból majd gazdagok legyünk. Szépen halmozódott a szobámban, és valahányszor jöttek hozzám vendégek, látogatók, tárgyalópartnerek, mindig arra kérdeztek rá, hogy miért nem egy múzeumban van ez kirakva. Tehát lehet, hogy kevesebben fognak jönni, lehet, hogy nem lesz akkora nyereség belőle, mint Pesten lenne, de olyan helyen lesz, amit szeretek.

NV: Ringo Starr mit szólt az ötlethez?

PG: Nem beszéltünk róla. Eredetileg két perces találkáról volt szó, amiből nyolc lett. Még ezer dolgot megbeszéltünk volna vele. Nagyon élvezte a beszélgetést, csak hát hívta a színpad.

NV: Ki készítette a látványterveket?

PG: Az elképzeléseink alapján a Fótimpex-MPI Kiállítás Kivitelező Kft. készítette.

NV: Úgy tudom, hasonló múzeum csak három van a világon…

PG: Így van. Liverpool, Hamburg, illetve 2010 óta Buenos Aires ad otthont Beatles múzeumnak.

– a hamburgi Beatles Múzeum

NV: Ha megvalósulna az álmuk Egerben, elképzelhető a többi Beatles Múzeummal való az együttműködés?

PG: Mindenképpen. Szeretnénk is felvenni a kapcsolatot velük és időszakosan lízingelni bizonyos ritka tárgyakat.

NV: Hogyan fogadta az ötletet a város vezetése és hol tartanak most a tárgyalások?

PG: Először láthatóan nem tudtak mit kezdeni a dologgal, hiszen egyik napról a másikra álltunk elő az ötlettel. Kellett néhány hónap, de aztán felismerték a lehetőséget és mostanra, úgy néz ki, már minden segítséget megkapunk. Sokat köszönhetünk Rázsi Botond alpolgármesternek, akihez először fordultunk, és aki szó szerint azonnal az ügy mellé állt és mindenben segített.

NV: Melyik a három… na, jó könnyítek, az öt kedvenc Beatles dala?

PG: Ne kínozzon! Na jó, ha muszáj: Strawberry Fields Forever, Drive My Car, Hey Jude, Here There and Everywhere, Here Comes The Sun – de ha újra elolvasom, már mást mondanék :0)

NV: Tudom, hogy ez önmagában is több interjúnyi terjedelmű téma, mégis kifejtené, Ön szerint milyen hatással volt a Beatles a magyar zenei életre?

PG: Körülbelül akkorára, mint a processzor a mindennapjainkra. Nézzenek meg egy Ki Mit Tud?-ot a hatvanas évek végéről! A nóták, a sanzonok és a csöpögős slágerek helyett jött a beat, a rock, a lázadás, az őszinte, szókimondó szövegek és a könnyűzene művészetté válása. És az egész mögött ott áll katalizátorként: a Beatles. A Revolutionban arról énekelnek, hogy szeretnék megváltoztatni a világot. John Lennon, a halála előtt azt nyilatkozta, hogy nem sikerült. Szerintünk tévedett.

- Here Comes The Sun