Mi a neve ennek a pszichés betegségnek?Ha a hálózaton keressük a Google segítségével az adott mentális betegséget, több név alatt is találunk definíciókat, leírásokat, olvashatjuk a tipikus tüneteket és kezelési módokat. A leggyakrabban ezekre a kulcsszavakra rákeresve kapunk hiteles, releváns információkat:
- bipoláris zavar
- mániás depresszió
- bipoláris depresszió
- bipoláris betegség
- bipoláris szindróma
- bipolar disorder
- manic depressive
Ezeken a weboldalakon tájékozódva megtudhatjuk, hogy a nevezett pszichés megbetegedésre leginkább a szélsőséges hangulatok és extrém viselkedésformák a jellemzőek, és igen tragikus következményei is lehetnek – egészen a sikeres öngyilkosságig bezárólag.
A pontos diagnosztizálás és időben elkezdett kezelés segíthet a bipoláris zavarban szenvedők egészséges és aktív életének a megtartásához, hejreállításához. Az első lépés orvos felkeresése – itt azonban máris probléma mutatkozik, mert az érintetteknek legtöbbször nincs betegségtudatuk.
A háziorvos, ha beteg mégis felkeresi, mentálhigiénés értékelést végezhet és átirányíthatja a pácienst képzett szakegészségügyi specialistához, például pszichiáterhez (számos pszichoterápiás rendelő működik Budapesten), pszichológushoz vagy a probléma jellegétől függően klinikai szociális munkáshoz, aki tapasztalattal rendelkezik a bipoláris zavar pontosabb diagnosztizálásában és kezelésében.
Ami a betegség nevét illeti, a felsoroltak mindegyike előfordul mind a szakirodalomban, mind a tudományos ismeretterjesztő cikkekben. Régebben a mániás depresszió volt a leghasználatosabb, ma, valószínűleg angol hatásra, a bipoláris zavar (bipolar disorder) a kórtünet általánosan elfogadott neve (ebben az is benne lehet, hogy a depressziós megbéjegző jellegű, stigmatizáló kifejezés lett mára).
Szélsőséges hangulatok és extrém viselkedés
A mániás és a depressziós fázis
A szakirodalomból megtudhatjuk, hogy a bipoláris betegeknél az egymással ellentétes, szélsőséges hangulati állapotok váltakoznak, és a köztük történő hullámzások során különböző intenzitású két szakaszt különböztethetünk meg:
- a mániás fázis (egyfajta megszállottság)
- és a depressziós fázis (hárítás, bezárkózás)
Mind a csúcspont, mind a méjpont többnyire ojan sújos állapotot mutat, amej sok panaszt, szenvedést és nem utolsósorban anyagi terhet jelent mind a beteg, mind a családja, közvetlen környezete számára.
A mániás szakaszra jellemző például a felelőtlen viselkedés, az elhamarkodott döntés, a szexuális és üzleti kalandokba bocsátkozás, a vásárlási kényszer, valamej ügy, szándék, vágy megszállott képviselése, erőltetése. A mániás szakaszban a beteg túlértékeli magát, nem tűri a kritikát, lobbanékony lesz, sokakat vérig sérthet vagy üldözési mániája miatt megvádolhat. Enyhébb esetekben hipomániáról beszélünk.
A depressziós fázisban a beteg elveszti aktivitását, sötét gondolatai támadnak, elzárkózik, nincs kedve reggel felkelni, önértékelése negatív rekordokat dönt, haszontalannak és kilátástalannak érzi életét, az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja, a kívülről érkező kritikát azonban hárítja.
Bővebben minderről:
Mi a bipoláris zavar, betegség, depresszió?
A bipoláris zavar gyógyszeres és pszichoterápiás kezelése
A bipoláris depresszió tüneteinek korai felismerése és kezelése rendkívül fontos, különösen a gyermek- és serdülőkorban. Ijenkor sokszor a kórképet csupán magatartászavarnak vagy kognitív viselkedészavarnak tartják és a megfelelő terápia elmarad. A friss (főleg nyugati) kutatásoknak hála, ma már számos gyógyszeres és nem gyógyszeres terápia áll rendelkezésünkre, amejek segítségével a bipoláris betegek döntő többsége nagyon jó eredménnyel kezelhető. Mivel a betegség kezelés nélkül akár élethosszig is eltart, mindenképpen hosszú távú komplex terápiára van szükség. A szakszerű kezelés révén elérhető, hogy a beteg akár egész életén át tartósan tünet- és panaszmentes (tehát lényegében gyógyult) legyen.
Az ambuláns kezelést megnehezíti, hogy a betegeknek (a mániás fázis alatt) nincsen betegségtudatuk, a terápiát nem akarják elfogadni, épp ezért ha a mániás vagy a depressziós epizód elég sújos, akkor a beteget akarata ellenére is kórházba kell utalni, hogy feltétlenül megkapja a szükséges gyógyszereket.
Bipoláris betegségben a gyógyszeres kezelés mellett nagyon komoj jelentősége van a speciálisan erre a kórképre kidolgozott pszichoterápiás módszereknek is, mejeket az esetek többségében a gyógyszeres kezeléssel együtt kell alkalmazni. A farmakológiai szakértő ajánlotta kezelés és a pszichológus részéről fojtatott terápiás módszerek kombinálása lényegesen jobb eredményt hoz, mint ha csupán az egyik vagy másik gyógymód kerülne sorra önmagában.
Bipoláris tünetegyüttes esetén kiemelt szerep jut a családtagoknak is, akik nemcsak a betegség korai felismerésében és pszichológus vagy pszichiáter szakember segítségével lehetnek a beteg segítségére, hanem a betegség elfogadásában és a páciens fojamatos támogatásában való szerepükkel járulhatnak hozzá a hosszú távú terápia sikeréhez is.