Gepnarancs

Ha 86 millió amerikai által használt szoftver-alkalmazást áttennék a „felhőbe”, akkor évente annyi áramot lehetne megtakarítani, amennyi Los Angeles fogyasztása.

Voltaképpeni értelmében svédül született meg ez a szó, és nemcsak spontán nyelvi fejlődés eredményeként. Noha a Google nyomására hivatalosan nem létezik, alighanem mégiscsak létezni fog a Google akarata ellenére, éspedig a Google által nem kívánatosnak tartott jelentésben, s valószínűleg örökre hozzátapad konnotációként az “önkény”.

Google Zeitgeist: a keresőóriás fogadalomgyűjteménye, avagy nyilvános lista arról, hogy mit (nem) tartasz be 2013-ban.

Az internet kapcsán már elég régóta felmerültek olyan aggályok, amelyek az internetes tartalmak szerzői jogait érinti. Különösen azoknak a tartalmaknak a kapcsán, melyek kereskedésével különben nagy cégek foglalkoznak. Legyenek azok könyvek, szoftverek, zenék, vagy filmek.

A lépést számos lemezkiadó és hollywoodi filmstúdió üdvözölte.

Az, aki a cím alapján a politikai erők, netán a technológiai cégek prostituálódásának diagnózisára számít, máris lapozhat. Nem azért, mintha ilyen jelenségek nem lennének, hanem másért. Nevezetesen azért, mert Csempész Béla álnéven (?) sajátos internetes bombát robbantott valaki. S ennek nyomán egyes keresőszavakra a legtöbbet használt kereső, a Google sajátos találati listát kezdett publikálni.

Az olasz mozitörténelem harmincezer alkotása látható a videomegosztó portálon a Google és a Cinecittá Luce együttműködésének köszönhetően.

A nyugati kormányok, beleértve az Egyesült Államokét is, “riasztóan” fokozzák az internetes keresések és a YouTube videók cenzúrására irányuló erőfeszítéseiket.