Tag archivum. filmkritika
Oldal 1 / 212

Pascal Laugier és az ő magas embere

 
  2012. szeptember 12.
 

Gyerekek tűnnek el egy igencsak elhagyatottnak tűnő bányászvárosban. A lakosság tudja, hogy létezik egy misztikus “valami”, amit egymás között csak “The Tall Man”-ként emlegetnek. Julia nem igen hisz ebben a dologban, mígnem egyik nap kisfia, Davis is eltűnik az éjszaka közepén. A rémálom csak most kezdődik. Julia nyomozni kezd, hogy mielőbb megtalálhassa eltűnt fiát és, hogy végérvényesen kiderülhessen mi folyik a városban.

Az éhezők viadala

 
  2012. április 3.
 

Metropolis lakói újra megelevenednek a vásznon, és ismét elvarázsol ez a régi történet, melyet már sokszor és sokféleképp elmeséltek, mióta létezik szegénység és gazdagság.

Közgazdász pornó: Krízispont

 
and   2012. február 14.
 

A Krízispont a gazdasági válság kvázi nulladik napjáról szól, és a sztori nagyjából 24 órát ölel fel, a nagy része pedig egy épületen belül játszódik.

Az én Amerikám

 
  2011. november 30.
 

Hegedűs Péter, Ausztráliába szakadt magyar filmrendező megpróbálkozik vele, hogy a gyermeki naivitás bájos nézőpontját felhasználva az egyszeri, a külvilág híreit makacsul nem követő, hétköznapi ember számára is érthetővé tegye, mi zajlik a tengeren túl, és tulajdonképpen mi ma Amerika, és mi a szerepe ma a világban.

Watchmen – Az őrzők

 
  2011. november 23.
 

Kritika minden idők egyik legelismertebb grafikus novellájának filmadaptációjáról.

Charlie Wilson háborúja

 
  2011. november 10.
 

Egy roppantul érdekes és szórakoztató film, ám érdekes módon legnagyobb erénye a legnagyobb hibája is.

Érdemes-e filmet készíteni még a túlvilágról, és ha igen, miért nem?

 
  2011. augusztus 14.
 

A Piszkos Harry-sorozat Callahan felügyelőjének figurája által öltött először testet egy – addig szokatlan típusú – amerikai hős. Az őt megformáló színész, Clint Eastwood pedig igazi alakváltó a szakmában: Filmrendezőként, producerként és zeneszerzőként is tevékenykedik, főként amióta fölhagyott a színészkedéssel.

Színlelt Boldogtalanság – Paper Man

 
  2011. július 28.
 

Nem tudom honnan, nem tudom miből, de Kieran és Michele Mulroney első rendezéséből egy olyan hangulat nőtt ki, amely minden keserédes drámai pillanatával karöltve egyedi atmoszférát eszkábál a nézője köré. A Paper man úgy tesz mintha színlelné a boldogtalanságát, miközben az nagyon is valódi. A független film minden előnyét kihasználva boncolgatja a házasság, a különböző fóbiák és a szerelem gyötrelmességét egy közepesen híres író szemüvegén – és kialakuló barátságán – keresztül.

Oldal 1 / 212