brunnea 
2011. november 5. Hosszú órák óta csak ültem a bőrkanapéban, csak bámultam a szemben lévő falról lekopott vakolatot, vagy a mosogató tálcában hagyott pörköltszaftos hófehér porcelán tányért, amit még édesanyám hagyott itt a hétvégén, benne egy nagy adag túrós-citromos süteményt. Ez a tányér csak ott állt, szaftosan, egyedül, hidegen.
Alexandre Dumas szellemével egykori birtokán, a Párizstól mintegy 15 kilométerre, egy domboldalon fekvő Monte Cristo kastélyban beszélgettem.
Különös fintorai vannak az életnek. Két nappal ezelőtt láttuk a When You’re Strange című dokumentumfilmet, amely a The Doors pályafutásáról…
Egy sorozatjunkienak is szüksége van egy kis pihenőre, ha nem más, a nyári uborkaszezonban általában utol tudja érni magát azokkal a sorozatokkal,…
Mivel foglalkozik a közmunkás? Azt vélné az ember, nehéz és kellemetlen fizikai munkát végez, de legalábbis megerőltető feladatokat lát el, potom…
Nem új – legújabb. Mindjárt megmagyarázom. Szóval, amikor a Baross téren lezajlik a borogyinói csata petárdák segítségével, megittuk a pohár…
