Gepnarancs

A kormány sorban köti az ún. stratégiai megállapodásokat multinacionális nagyvállalatokkal. Mivel a nyilvánosság nem ismerheti részletesen a tartalmukat, ezért csak óvatosan lehet mérlegelni az esetleges hatásukat.

A koreai cég megsértette az Apple szabadalmi jogait.

Steve Jobs állítólag könnyen az őrületbe tudta kergetni azokat, akik körülvették. Hihetetlen energiáit sokszor legjobb barátaira, a családjára vagy munkatársaira zúdította. Nehezen kezelhető és tolerálható főnök-típusként dolgozott, de ezt többek között a tökéletességhez való már-már beteges ragaszkodásának tulajdonították. Ugyanakkor a sokszor taplóságig fokozódó kritikussága nélkülözhetetlen volt olyan fantasztikus újítások megszületéséhez, mint például az Apple II, a Toy Story, az iPod vagy az iPhone. Jobs néhány műve és gondolata következik. Respect a nagy újítónak.

Az Apple 60 millió dollárt fizetett az iPad márkanévért egy kínai vállalatnak, hogy elhárítsa a kínai üzletére hátrányos jogvitát.

Régebben sportolás közben mindenki zenét hallgatott az iPodján. Vagy ha akadt egy üres perce az irodában, rávetette magát a windowsos PC-jén futó Google-ra, hogy megtudja, mik a legfrissebb fejlemények a celebek világában. Esetleg írt valamit a Facebook üzenőfalára. Vacsora után pedig megnézett egy netflixes dvd-t, vagy elmerült egy, az Amazontól aznap érkezett letehetetlen könyv olvasásában. Ez a szemléletmód, amelyen belül minden gyártónak és minden eszköznek önálló szerepe volt, egészen 2011-ig általánosnak számított.

Az írók 50 millió jüan kártérítést kérnek az amerikai Apple-től, mert műveiket engedélyük nélkül árusítják az Apple Store online áruházban.

Nem sokkal az Apple-társalapító halála után megjelent Steve Jobs hivatalos életrajza, amely 2011 karácsonya óta a HVG Kiadó jóvoltából magyarul is olvasható. Az elmúlt fél évben támpontok is körvonalazódtak a Jobs-jelenség értékeléséhez.

Vadnyugati viszonyok az okostelefonos adatkezelésben, az alkalmazások “elfelejtenek” engedélyt kérni adataink használatához.