Gepnarancs

Herman Cain felfüggesztette elnökválasztási kampányát. Lefordítva, nem maradt más választása, mint a megfutamodás.

Múlt héten debütált az Államokban a „My Week with Marilyn” c. mozifilm. Egy interjúban a Monroe-t alakító színésznő (Michelle Williams) kifejtette, ő hogyan látja a tragikus sorsú sztárt.

Mindenkiben él egy kép Marilyn Monroe-ról. Olyan evidens ez, mint tudni, hogy az ég kék és a fű zöld. Ez a kép mindig is skatulyába zárta őt.

Előrebocsátom, nem vagyok sem Trier-fan, sem -ellenség. Eddig egy filmjét láttam, a Dogville-t és az nagyon tetszett. Szerencsére még a fent nevezett rémálom sem tud eltántorítani attól, hogy tovább kísérletezzek vele (következőnek a Manderlayt céloztam meg). Szóval, nem emiatt fogok olyan kritikát írni, amilyet… hanem, mert az agyonpromózott, egekbe röpített új filmje nem lett az esetem. Plusz álljon itt egy figyelmeztetés, mivel spoiler hegyek következnek. Bár kérdéses, egy Melankóliánál ugyan mit lehet lelőni csattanóként?

Az új bizonyítékokat felsorakoztató Van Gogh: The Life c. könyv világszerte rácsodálkozással vegyes felháborodást keltett, illetve kérdések sorát veti fel. Hogy szerzett revolvert egy köztudottan mentálisan beteg ember? Miként tudta lelőni magát egy ennyire nyakatekert pozícióból? Ilyen súlyos sérüléssel hogy volt képes több mint két kilométert megtenni – ráadásul hepehupás szakaszon?

A rejtélyeket mindenki szereti, megfejteni őket méginkább. Nem becsmérelni akarom a nagy művészek munkásságát, akik a történelem folyamán tragikus hirtelenséggel költöztek a másvilágra, de tény, a halál és a felgöngyölítetlen szálak még évtizedekkel a tragédiák után is lázban tartják az embereket – többek között engem is. És itt jön képbe Van Gogh. Most októberben egy 10 éves kutatómunkát felölelő új könyv jelent meg, mely nem kevesebbet állít, minthogy az impresszionista festőzseni nem önkezével vetett véget az életének, hanem meggyilkolták… A két részes cikkben többek között ezeket a bizonyítékokat fogom tolmácsolni.

A ’West Memphis Three’ kiszabadulásának miértje anomália következménye. Egy bravúros jogi csavarnak, az ún. Alford plea-nek köszönhető, melyet az amerikai jog egyik legritkábban használt ütőkártyájaként tartanak számon. Lényegében bűnösnek vallották magukat, ám ez alatt kitartottak az ártatlanságuk mellett…

A ’West Memphis Three’ néven elhíresült ügy a 90-es évek elején bejárta Amerikát és a világsajtót. Arkansas-ban helyi tinédzsereket vádoltak meg három kisfiú brutális meggyilkolásával. Indítóokként felmerült többek között szexuális bántalmazás, illetve sátáni rituálé. Egy évvel később elítélték őket… 18 évvel az eset után, most augusztusban szabadultak. Valóban ártatlanok? Mit éltek át odabent? Erről saját szavaikkal mesélnek…