Gepnarancs

A Békemenetet támogató körökben hatalmas felháborodást váltott ki Nemzeti Ünnepünk, Március 15-e kapcsán kiosztott állami díjakat kapó személyek névsora. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kultúra területén végzett kiemelkedő művészi tevékenységet végző személyek számára osztott ki eddig rangosnak tartott díjakat.

Zártkörű sajtótájékoztatóján a magyarok katasztrofális mentális állapotával magyarázta döntését Orbán Viktor, a legnagyobb hazai pénzügyi cég, a Fidesz első embere. (Sajnos ez csak álhír – a szerk.)

Ha a FIDESZ-KDNP eddigi tevékenységét bárki bírálni merte idáig, soha nem önvizsgálat következett a kormány részéről, hanem a kritikák asztalról történő lesöprése, ami jól megmutatta, hogy a kormányzatnak még véletlenül sem fordul meg a fejében, hogy létezhet más valóság is azon kívül, ami abban a spirituális útvesztőben van, aminek középpontja OV, legalábbis Kerényi mester szerint.

Drága Miniszterelnök úr, kedves Viktor, nem is tudom, hogyan fogjak bele. Fájó szívvel, így a nyilvánosság előtt kell bejelentenem, hogy szakítok veled, hogy kilépek ebből a kapcsolatból, amiről eddig senkinek nem beszéltem, amiről eddig magam sem tudtam. Hála Istennek!

Napról napra egyre több esetben jelenik meg a sajtóban, hogy az állami földpályázatok nyertesei hogy, hogy nem fideszes csinovnyikok, pártfunkcionáriusok, pártkatonák rokonai. Ez bizony nem hangzik túl szépen. Úgy tűnhet még a végén, hogy a szép és hazafias szólamok mögött, melyek szerint a magyar gazdák, a fölművelésből élő hazai családi vállalkozások érdekében indult el ez a pályáztatás, valami más áll.

Furcsa dolog egy komoly társadalmi problémát ideológiai kérdéssé, értékrendbeli különbséggé zülleszteni, ahogy azt a véleményem szerint minősíthetetlenül primitíven viselkedő Varga Istvánt védelmező hölgy frakciótársai tették. Mert ugye amiről nem beszélünk, amiről nem veszünk tudomást, az nem is létezik. A családon belüli erőszak magyarországi megdöbbentően erős jelenlétével pedig jó ideje ez történik. A csbe. fogalmával például a jelenlegi kormányzat és a szakállamtitkárság szerint az a gond, hogy az erőszak szó stigmatizálja a család “szent” fogalmát, a kettő tehát nem férhet össze…

Milyen a jó tüntetés? Legyen forradalmi a hangulat? A végén történjenek csodák? Meneküljön Gyurcsány vagy Orbán, épp mikor melyik a soros? Álljunk lángoló szívvel a géppuskák vagy a plexipajzsos rendőrök sorfala elé? Esetleg legyenek elképzeléseink arról is, hogy hogyan tovább, ha esetleg eredményesen gyakoroljuk az erődemonstráció eszközét azon vezetőinkkel szemben, akik úgy látszik, csak ezt a nyelvet beszélik? Vagy tök mindegy, mi lesz, csak az ne maradjon, ami most van? Van tovább is vagy nincs más csak a Talpra magyar? Hogyan tüntetünk mi magyarok?

A szerelő azt mondja, őt fegyverrel fenyegette meg az udvaron egy fiatal férfi, mert a munkáját akarta végezni. A fiatal férfi azt mondja, a valódira tényleg nagyon hasonlító airsoft “játékpuskájával” ment ki az udvarra, mert azt hitte tolvajok ugrottak át a kerítésen.