A Curiosity, azaz Kíváncsiság nevű önjáró Mars-szonda nemcsak méreteivel, hanem technikai felszereltségével is messze felülmúlja elődeit.

Az összesen 2,3 milliárd dolláros küldetés legkockázatosabb eseménye a leszállás volt. Nem csoda, hogy a NASA irányítóközpontjában üdvrivalgás fogadta a reggeli sikeres landolást és azt, hogy megérkeztek az első felvételek. A Curiosity rendben küldi az adatokat a keringőegységnek és a földi központnak.

A szonda méretei miatt a korábbi Mars-járók landolásával ellentétben most nem lehetett hatalmas légzsákokra bízni a becsapódás erejének elnyelését. A NASA szakemberei ezért kidolgoztak egy bonyolult módszert, a landolást pedig a kockázatok miatt a „rettegés hét perceként” emlegették. A Mars légkörébe lépő szondát először egy hőpajzs fékezte, majd egy szuperszonikus fékezőernyő lassította. Végül az égi darunak hívott szerkezet, egy saját hajtóművekkel ereszkedni és lebegni képes jármű tette le a Mars-járót. Az égi darú ezután a közelben a talajba csapódott.

A landolás pontosabb is volt a korábbiaknál, egy alig 10 kilométer átmérőjű ellipszisbe kellett érkeznie a szondának. A helyszínt, a Gale-krátert azért választották ki, mert Mars egyenlítője közelében fekvő, 155 kilométer átmérőjű és 3,5-3,8 milliárd évesnek tartott kráter a bolygó legmélyebb pontja, és egykor egy tó lehetett, amelynek medret üledék tölthette ki. Ideális hely az esetleges marsi élet nyomainak feltárására.

Barack Obama elnök is megköszönte a NASA sikeres munkáját. “Ma este az Amerikai Egyesült Államok történelmet írt a Marson. Gratulálok és köszönöm minden férfi és nő munkáját, aki hozzájárult ehhez!” – áll az elnök közleményében.