A hatalmas, magánál az épületnél is magasabb “printer” sajátos technológiai-öntési módszerrel betonból húzná fel rétegenként a számítógépen megtervezett házat, közben a víz- és villanyvezetékeket is beépítené a falakba, csupán az ajtókat és ablakokat kellene utólag behelyezni – olvasható a Yahoo.com hírportálon megjelent cikkben.
Az eljárás rendkívül költséghatékony, gyors és a robottechnológiának köszönhetően a falak festését és a csempézést is meg lehet oldani vele.
A professzor beszámolója szerint egész lakótömbök is építhetők 3D-s printerrel, ami nem azt jelenti, hogy a lakásoknak egyformának kellene lenniük, hiszen – mint hangsúlyozta – csupán a számítógépes terven kell változtatni az egyéni jelleg megteremtéséhez.
A mérnök úgy véli, hogy a módszer katasztrófa sújtotta területeken a gyors újjáépítéshez, a harmadik világ nyomornegyedeinek felszámolásához vagy akár a Holdon és a Marson létrehozandó kolóniák előzetes, ember jelenlétét nem kívánó felállításához is igénybe vehető.
Az űrutazásos kérdésről: mint mérnök, sokkal valószínűbbnek tartom, hogy egy extraterresztriális építkezés esetén a ponyva- (membrán-) szerkezetek, illetve a különböző lőtt-betonos technológiák volnának a legcélravezetőbbek.
Ugyanis lényegesen kisebb a berendezésigényük (kisebb, könnyebb gépeket kell odajuttatni), kisebb az anyagigényük (egy csak nyomott membránszerkezethez csak technológiai erősítés kell, míg a nyomtatott házakhoz komoly gerendák szükségesek, amikbe viszont valamiféle “betonvas” kell). A légtömörség biztosítása is egyszerűbbnek tűnik egy belső ponyva-jellegű szerkezettel. Ráadásul ponyva jellegű anyagokat akár a helyszínen is lehet polimerizálni ( a Marson pl. úgy tudom elég sok metán van, s azt is gyanítom, hogy a metán polimerizálása technológiailag megoldható ügy).
Egyrészt: én jelenleg is programozó építész vagyok (elég magas szinten kezelem az ArchiCAD-et.
A “hagyományos” 3d printereket zseniális dolognak tartom (még ugyan nem használtam, de tervezem, hogy kipróbálom).
Másrészt épp azt akartam érzékeltetni, elmagyarázni, hogy a milliárdnyi mélyszegényre hivatkozás szemenszedett hazugság, parasztvakítás (egy érdekes tudományos-technológiai kutatás szükséges marketing hablatya).
Hogy a lakhatási problémáknak nem a falszerkezetek építésének alulgépesítettsége jelenti a problémáját. Sőt, épp ellenkezőleg: ha volna pénz a lakhatás megoldására, azt éppenhogy sokkal hasznosabb volna minél több élőerőt alkalmazni. Gazdaságilag is, meg társadalmilag-, szellemileg is: olcsóbb, munkát ad a munkanélkülinek, ráadásul látványos, kézzelfogható, alkotó, csapatban végezhető munkát, aminél jobbat nehéz elképzelni; továbbá a történeti, szellemi hagyományok megőrzésében is elég hasznos volna.
Valamint azt is érdemes tudni, hogy egy komoly technológiai fejlettségi szint fölött az üzemi előregyártásnál nincs olcsóbb megoldás (amikor a gyárban összeállítják a fa- vagy fémvázas, üveggyapotos, osb-lapos falpaneleket, amikben már az összes vezeték és nyílászáró is benne van).
Most olvastam másutt: “A 3D printer tervezője először a fejlődő országok lakásproblémáját oldaná meg a gép segítségével.”
Mily’ hasznos is lenne, hogy a fejlődő országokban annak a kevéske embernek is megszűnne a munkája, akik a csoda-háznyomtató előtt kőművesként dolgoztak! Mert a fejlődő országokban valóban az a gond, hogy oly’ drága a kőműves szakmunkás, meg a téglahordozgató segédmunkás, hogy érdemes őket gépekkel helyettesíteni.
Megértem, hogy félsz attól, hogy a kőművesek mellett te, mint építész is elveszted majd az állásod, de 1 milliárd mélyszegénységben élő lakhatása, űrutazások minél költséghatékonyabb megoldás fontosabb kérdés, mint pár ember szakmája.
Tovább kell képezni magad, mostantól programozó-építészekre lesz szükség.
Jópofa dolog ez a házprinter, de igazából álproblémára adott álválasz: nem a falak fölhúzása szokott a fő probléma lenni, hanem gyakorlatilag a mindenmás (falszerkezeteket elég régóta tudunk elég gyorsan fölhúzni: lásd vasbeton panel).
Merthogy az alábbiakat nem tudja a házprinter (nem most, hanem valószínűleg sohasem): elektromos és gépészeti vezetékeket printelni a falakba; hőszigetelő üvegezésű nyílászárókat, wc-csészét, kézmosót, csaptelepet printelni, szőnyegpadlót, hőszigetelést printelni, bádogos szerkezeteket (párkányt, ereszcsatornát), tetőfedést; vasalást a húzásra igénybevett szerkezetekbe, s nem tudja az alaptest számára se kiásni az alapot. Az afrikai sárkunyhók esetében talán versenyképes lehet, merthogy ott jelentik a meghatározó tételt a falszerkezetek.
Szóval érdekes ügy, korlátozott gyakorlati haszonnal. Ha valaki azt ajánlja, hogy vegyél házprinter-gyártó részvényt, akkor bátran utasítsd vissza!
Volna talán egy terület, ahol használható volna: nagyon egyedi formájú szerkezetek legyártása. Itt viszont az a gond, hogy a házprinter által megvalósítható geometriáknak elég komoly korlátai vannak. Esetleg komoly kiegészítő szerkezetekkel lehet használható, de akkor sem a gyorsasága, hanem a más módon nehezen megvalósítható geometriák lesznek az előnyei.