A kvazárok csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrások, általában távoli galaxisok aktív magjai, a leggyakoribbak az Å‘srobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak. Aktivitásukat egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetébÅ‘l anyag áramlik. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, “normális” galaxismag lesz belÅ‘le.

A világegyetemet benépesítő galaxisok hosszú létezésük során ütközhetnek egymással, összeolvadhatnak. Ilyenkor egymáshoz végzetesen közel kerülhetnek, s idővel ugyancsak egybeolvadhatnak a galaxisokban lévő központi fekete lyukak is. A galaxisok és magjaik kialakulásának, növekedésének, fejlődésének a jobb megértéséhez fontos, hogy minél többet megtudjanak összeolvadásukról.

A “gyanús” kvazárra kínai csillagászok bukkantak nemrég, amikor a nagyszabású Sloan Digitális Égboltfelmérés (SDSS) során felvett színképeket vizsgálták át. A J1425+3231 az optikai színképe alapján megfogalmazott gyanú szerint egymástól néhány ezer fényéves távolságban levÅ‘ két szupernagy tömegű fekete lyukat tartalmaz. A nagyobbik mintegy százmillió, a kisebbik néhány millió naptömegnyi lehet.

A magyar vezetésű kutatócsoport az Európai VLBI-hálózat (nagyon hosszú bázisvonalú interferometria) érzékeny antennáival figyelte meg a J1425+3231 jelű kvazárt. A méréseket a rádiócsillagászat egyik legnagyobb felbontóképességű eszközével 2011-ben végezték különbözÅ‘ idÅ‘pontokban, két frekvencián. Az Európában, Kínában és Dél-Afrikában levÅ‘ rádiótávcsövekkel egyszerre végrehajtott mérések kombinálásával szinte az egész Földével megegyezÅ‘ méretű “virtuális rádióteleszkóp” állítható elÅ‘.

A mérések sikerrel jártak: a kettősnek hitt kvazárban két, egymástól 8,5 ezer fényév távolságban látszó kompakt rádióforrást sikerült detektálni. Minden jel arra mutat, hogy tényleg kettős aktív galaxismagról van szó.

“Az új eredmény nem csak azért jelentÅ‘s, mert mind a mai napig csupán egy maroknyi hasonló kettÅ‘s rádiókvazár ismert. Azt is sikerült megmutatni, hogy jól kiválasztott jelöltek esetén az interferométeres megfigyelési módszert hatékonyan lehet alkalmazni az ilyen rádióforrások azonosítására” – mutat rá az MCSE honlapja (http://hirek.csillagaszat.hu/aktiv_galaxismagok/20120704-kettos-qso.html).

A kutatásról a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelenik meg tanulmány.

A kutatócsoport tagjai Frey Sándor (Földmérési és Távérzékelési Kozmikus Geodéziai Obszervatórium), Paragi Zsolt (Joint Institute for VLBI in Europe, Hollandia), An Tao (Sanghaji Csillagászati Obszervatórium, Kína) és Gabányi Krisztina (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet). Munkájukat az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) és a Kínai Tudományos Akadémia kutatócsere programja támogatta.