Azonban tudnunk kell, hogy a hőség nem csupán azokat veszélyezteti, akik versenyszerűen sportolnak, hanem azokat is, akik rendszeresen mozognak ugyan, de mindezt csupán kedvtelésből, a mozgás szeretetéért teszik. Komoly veszélynek lehetünk kitéve tehát egy hosszabb futás után, de akkor is, amikor éppen füvet nyírunk, vagy egyéb kerti munkát végzünk.
Az emberek, amikor kimennek a kertbe, általában nagyon kemény fizikai munkát végeznek, pedig a szakértők szerint az lenne a jó, ha eleinte csak lassú mozdulatokat tennénk, s fokozatosan „lendülnénk bele” a tevékenységbe. Mint minden fizikai tevékenység esetében, itt is fontos a bemelegítés.
Nem mindenkinek van azonban lehetősége arra, hogy egy klimatizált edzőteremben égesse a zsírt. Ha a hőség ellenére is kénytelenek vagyunk a szabadban edzeni, akkor igyunk sok folyadékot, hogy megelőzzük az esetleges kiszáradást, az izmok begörcsölését és a hőség okozta ájulást, a levegő minősége ugyanis sokkal rosszabb
De hogyan befolyásolja szervezetünket a forróság és a magas páratartalom?
Amikor testünk felhevül, szervezetünk izzadással reagál. Ennek az izzadságnak az elpárolgása csökkenti később testünk hőmérsékletét. A legnagyobb kánikulában azonban a gyengébb szervezetűek hőháztartása könnyen összeomolhat. Ilyenkor hiába izzadunk, a verejték nem kellő mértékben párolog el a testünkről, így bőrünk hőmérséklete sem érheti el a kívánatos értéket. Emiatt pedig olyan tüneteket észlelhetünk magunkon, mint a szédülés, a hányinger, vagy éppen indokolatlan fáradságérzet, de akár izmaink is begörcsölhetnek. Ha ilyen tünetekre leszünk figyelmesek, akkor bizony elért bennünket az ún. hőkimerülés. Ilyenkor próbáljunk meg átmenni egy légkondícionált helységbe, ha pedig ez valamiért nem kivitelezhető, akkor igyunk minél több hideg vizet.
Hőgutáról akkor beszélünk, ha a testhőmérsékletünk meghaladja a 40,5°C-ot.Az ilyen magas láz csillapítása nem csupán az ideális testhőmérséklet helyreállítása szempontjából fontos, hanem azért is, mert ez rendkívül veszélyes lehet nemcsak az izomzatunkra nézve, de agyunk, májunk, szívünk és veséink szempontjából is. Ha ugyanis az ember ilyenkor nem kap azonnali orvosi ellátást, akkor nagy a kockázata annak, hogy agyvérzést kap, vagy akár az eszméletét is elveszítheti.
Bizonyos esetekben a hőguta halálos is lehet. Ha a tünetek súlyosbodását észleljük, azonnal hívjunk orvost vagy hívjuk ki a mentőket.
Mikor eddzünk a szabadban?
Fontos, hogy figyeljük a hőmérséklet alakulására, a levegő páratartamára. Amikor izmaink begörcsölnek, akkor, ha tovább erőltetjük a fizikai tevékenységet, annak súlyos következményei lehetnek, akár izomhúzódás is kialakulhat. A hőség beköszöntével érdemes tehát megszívlelni a szakértők tanácsát és visszavenni a tempóból, legalábbis az időjárás-változás beköszönte utáni első két hétben. Ennyi idő szükséges ugyanis a szakértők szerint ahhoz, hogy a szervezet „átálljon”, vagyis hozzászokjon az új időjárási viszonyokhoz.
Fontos továbbá, hogy lenge, világos színű ruhákat viseljünk, kipihenten álljunk neki edzeni és mozgás közben és az edzés befejeztével is mindig megfelelő mennyiségű folyadék álljon rendelkezésünkre.
A szomjúság rossz tanácsadó
Amikor már szomjasak vagyunk, akkor már ki vagyunk száradva. Az általunk elfogyasztott folyadék mennyisége ugyanis nem pótolja azt a folyadékmennyiséget, amelyet a vizeletünkkel és az izzadással elveszít a szervezetünk.
