Június 28.-án, csütörtökön az Erdélyi Unitárius Egyház egyesül a Magyarországi Unitárius Egyházkerülettel, létrehozva a Magyar Unitárius Egyházat.

Ezen a napon várhatóan elfogadják azt a közös alaptörvényt, amelyet a két egyház közösen dolgozott ki. A 2010 óta tartó egyesülési folyamat ezzel a végéhez ér, a magyar unitárius egység helyreáll.

Az unitárius eszme a reformáció folytatásaként született, az unitárius egyházat Dávid Ferenc alapította Erdélyben. Az unitárius az egyetlen magyar alapítású egyház. Az alapítás évének 1568-at tekintik, amikor a tordai országgyűlés – a világon addig nem ismert mértékben – foglalta törvénybe a lelkiismeret és a vallásszabadság gyakorlását. Az egyház erős támogatója volt János Zsigmond erdélyi fejedelem. Az 1571. évi marosvásárhelyi országgyűlés így megerősíthette a tordai országgyűlés határozatát.

János Zsigmond halála után a katolikus Báthori fejedelmek teret nyitottak az ellenreformációnak, majd a Habsburgok uralma gyötörte meg az unitáriusokat.

Az 1781-es türelmi rendelet ugyan mérsékelte a protestánsok hátrányos megkülönböztetését az országban és lehetővé tette a szabad vallásgyakorlást, kiegyenlített erőviszonyokat viszont nem teremtett. A katolikus egyház továbbra is elsőbbséget élvezett.

Az unitáriusok legnagyobb megpróbáltatását a két világháború hozta magával. A trianoni békeszerződés következtében a hívek többsége kisebbségbe került saját hazájában. A diktátum kettészakította az Unitárius Egyházat is.

A két világháború között Észak-Erdély visszacsatolásával a hívek többsége ismét ugyanazon ország területére került. A második világégés viszont a legnagyobb borzalmakat hozta az egyháznak. A hívek többsége ismét Románia polgára lett. 8 egyházkör került a szomszédos ország területére. A budapesti egyházkör egyedül maradt az anyaország területén.

A körülmények ellenére 1971-ig az egyház egysége sértetlen maradt. ’71.ben a Magyarországi egyházkör önállósult, Magyarországi Unitárius Egyház néven önálló egyházként folytatta tevékenységét, saját vezetőséggel, egészen 2010-ig.

A kommunizmus további hatalmas károkat okozott, különösen a kisebb protestáns egyházaknak. A rendszerváltás után a történelmi egyházak megerősödtek. Valamennyi protestáns egyház – köztük az unitárius is – rendezte saját helyzetét, újjászerveződött.

A Magyarországi Unitárius Egyház utolsó püspökének, Rázmány Csabának a halála után megindultak az egyeztetések a történelem viharaiban kettészakad egyház újraegyesítéséről. Ebben meghatározó szerepet játszott Balázsi László, mb. unitárius püspök, egyházi főjegyző, a Füzesgyarmati Unitárius Egyházközség lelkésze, akivel korábban a Gépnarancs már készíthetett interjút. Az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház illetékes főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását. 2010. novemberében a két egyház közös döntése nyomán elindult az egyesítési folyamat, a 2011. február 26-án, az utolsó anyaországi zsinat kimondta az egyesülést Magyar Unitárius Egyház néven, és elkezdődött a csaknem másfél éves megfeszített munka a megvalósításig. A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét a Magyar Országgyűlés történelmi egyházként ismerte el.

A mai Magyarország határain belül mintegy 20 ezer unitárius él, a hívek jelentős része az utóbbi években települt át Erdélyből, ahol 75-80 ezerre tehető az unitáriusok száma. 

A Magyar Unitárius Egyház létrejöttét a két egyházrész június 28.-án, az egyházrészek együttes zsinati ülésén, a közös alapdokumentum elfogadásával teljesíti be, Kolozsvárott.

Az egyháztörténelmi és nemzetpolitikai jelentőségű zsinati ülés ünnepi része üdvözlő beszédekkel kezdődik, helyi idő szerint 18 órakor, majd istentiszteletre és úrvacsoravételre került sor. Az ünnepséget szeretetvendégség zárja.

Az eseményt a Duna Televízió élőben közvetíti, magyar idő szerint 17 órától.