Fotó: MTI

2010-ben sokan várták, hogy az új, kétharmados felhatalmazással rendelkező kormány megold több olyan problémát, melyet a rendszerváltozás után nem tudtunk rendbe tenni, köztük az egészségügy, a nyugdíjrendszer gondjait vagy az ügynökakták nyilvánosságának kérdését – mondta a politikus a párt kétnapos kongresszusának szünetében tartott sajtótájékoztatóján.

Ezek a várakozások nem teljesültek, s emellett az Orbán-kormány rendkívül stabil parlamenti támogatás ellenére sem hozott olyan gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek tompítani tudták volna a 2008-tól kibontakozó válság hatásait – közölte a politikus.

Ezzel szemben a kormány egy átgondolatlan véletlenszerű ötletelés eredményeképpen tovább súlyosbította az ország gazdasági helyzetét. “Ez az improvizáció a rendszerváltás két évtizedének legnagyobb megszorítási hullámává és adóemelésévé alakult át” – fogalmazott a frakcióvezető, aki szerint az elhibázott gazdasági lépések igazságtalan és méltánytalan társadalompolitikával jártak együtt. Az oktatási rendszer, a közszolgáltatások, a közösségi közlekedés leépítése, a szociális ellátórendszer megkurtítása ugyanis azokat sújtotta leginkább, akiknek a jövedelme az egykulcsos adó bevezetése miatt amúgy is csökkent – tette hozzá.

A politikai rendszer centralizációja az egyetlen terület, amelyen következetesen járt el a kormány. Az ország politikai berendezkedése egy orosz típusú centralizált demokrácia irányába mozdult el – mondta Jávor Benedek.

Lépéseit a kormány “a korrupció rendszerszintűvé fejlesztésével fejelte meg”. Az állami földterületeket a Fidesz-közeli oligarchák szerzik meg a helyi családi gazdálkodók elől, a kis és közepes vállalkozások fejlesztésére szánt közpénzek pedig a Közgép Zrt.-hez és más a kormányhoz közeli érdekcsoportokhoz jutnak – állította a képviselő.

Innen kell visszafordítani az országot minél előbb, de legkésőbb a 2014-es választásokon, melyeken az LMP alternatívát mutatva európai, igazságos, szolidáris és fenntartható társadalmi víziót kínál föl a választóknak – hangsúlyozta Jávor Benedek.

A frakcióvezető úgy véli, az LMP az elmúlt időszakban erősíteni tudta társadalmi beágyazottságát. A felmérések szerint a pártnak 500-550 ezer támogatója van, ez kétszer annyi, amennyi szavazatot a 2010-es választásokon kapott.

A politikus szerint az ellenzéki párt legfontosabb feladata jelenleg, hogy minél több embert megszólítson abból a 1-1,5 millió bizonytalan szavazóból, akik elvihetők a választásokra, ugyanakkor mélységesen kiábrándultak az Orbán-kormány politikájából. Meg kell győzni őket, az LMP támogatása segíthet abban, hogy az ország kikerüljön a jelenlegi válsághelyzetből.

A frakcióvezető közölte, továbbra is érvényben van a kongresszus határozata, mely szerint az LMP önállóan készül a választásokra, ez azonban nem kapta meg a szövetségi politikával kapcsolatos döntésekhez szükséges kétharmados támogatást. Ezért biztos, hogy a testületnek 2013-ban újra tárgyalnia kell arról, hogy az akkori támogatottság, választójogi viszonyok között miként lehet az LMP által képviselt programot hitelesen megjeleníteni.

Az LMP nem éli meg kudarcként a népszavazási kezdeményezést

Az LMP nem éli meg kudarcként a népszavazási kezdeményezést, annak egyik pozitívuma, hogy a párt ismertsége növekedett – jelentette ki Csiba Katalin, a párt szóvivője.

A szóvivő arra reagált, hogy a párt kampányértékelő bizottsága által készített, az MTI birtokába került értékelés szerint az LMP népszavazási kampánya kudarccal végződött, mert nem sikerült elérni a referendum kiírását. Az anyagot az LMP szegedi kongresszusán megvitatják, és döntenek, hogy elfogadják-e az abban foglaltakat. Az okokat sorolva úgy látják, hogy a kezdeményezés a párt sok tagja és aktivistája számára nem annak tényleges tartalmáról szólt, hanem pótcselekvés volt, a “csináljunk végre valamit” kényszeréből fakadt.

Csiba Katalin közölte, hogy a szóban forgó értékelés egy belső, demokratikus folyamat eredménye, ahol vannak pozitív és negatív vélemények is. Kiemelte, hogy az anyagban számos olyan pozitív elem is volt, amely arra utal, hogy az LMP nem kudarcnak éli meg ezt a kezdeményezést.

Csiba Katalin kiemelte, hogy az LMP-tagok 70 százaléka szerint a kezdeményezéssel nőtt az LMP ismertsége a népesség körében, és ezt a közvélemény-kutatások is alátámasztják. Eljutottunk olyan településekre, ahová korábban nem, főleg vidéki településekre, ahol ismertségük nem volt elégséges, és pozitív visszajelzéseket kaptunk – mondta.

Közölte, a kezdeményezésük legnagyobb sikerének azt tartják, hogy az elmúlt két évben az LMP volt az egyetlen olyan párt, amely népszavazási kezdeményezést tudott az ország számára kínálni, és amelyik tudatosan úgy döntött, hogy az emberek felé, a politika iránt érdeklődő, a kormányban mérhetetlenül csalódott polgárok felé fordul. Hozzátette: sikernek kell elkönyvelni, hogy ki tudták kérni az emberek véleményét és politikai aktivitásra tudtak buzdítani 160 ezer embert, “ami nem egy rossz eredmény”.

Olyan ügyekért állunk ki, amelyek valóban foglalkoztatják az embereket – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e újabb népszavazási kezdeményezésük, Csiba Katalin azt mondta, jelenleg nem terveznek ilyet, de nem lehet kizárni, hogy a jövőben lesz majd.

Az LMP március 3-i kongresszusán jelentették be, hogy a párt a tankötelezettség korhatára, az álláskeresési járadék, illetve a munkahelyi próbaidő időtartama, valamint a szabadság kiadásának kérdéseiben megkezdi a referendum kiírásához szükséges aláírások gyűjtését.

Terveik szerint az április 2-i határidőig 330 ezer aláírást akartak összegyűjteni, ám kérdésenként csak átlagosan 160 ezer aláírást tudtak leadni az Országos Választási Irodának. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által 5 százalékos mintavétel alapján végzett vizsgálat szerint kérdésenként legalább 131 ezer, ám legfeljebb 139 ezer érvényes aláírás szerepel az egyes kérdésekhez leadott aláírásgyűjtő íveken, ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés szabadon dönthet arról, elrendeli-e a népszavazást a négy kérdésben.