Felvonták a nemzeti lobogót - MTI Fotó: Soós Lajos

A nemzeti összetartozás napjára kiadott elnöki nyilatkozatában Áder János kijelentette, hogy az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad, és azt is hangsúlyozta, hogy az összetartozás érzése nem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából.

“A múltba csak egy út vezet, az emlékezeté, s a jövőbe is csak egy út visz, az életé” – fogalmaz a köztársasági elnök. Szavai szerint minden, ami megtörtént velünk a múltban, az velünk lesz a jövőben is, és minden, amit ma cselekszünk, az a jövőben válik emlékezetünk részévé. Így él velünk Trianon emléke is és így válik emlékezetünk részévé nemzeti összetartozásunk napja – írja Áder János.

Hangsúlyozza, hogy mindaz, ami 1920. június 4-én történt, magyarok millióinak okozott kitörölhetetlen fájdalmat. Hozzáteszi, hogy azon a napon egy minden ízében igazságtalan, így mind a vesztes, mind a győztes népek számára szükségszerűen megalázó helyzetet teremtő békediktátum született. “Az ebből adódó veszteség és a fájdalom mindörökre a miénk marad” – jelenti ki.

Egyúttal viszont azt is hangoztatja, hogy ez a nap arra is alkalom, hogy a magyarok a világ szabadságszerető népeivel együtt önvizsgálatot tartsanak. Felteszi a kérdést, hogy vajon mindig méltányosak voltunk-e más népekkel, ahogy azt is megkérdezi, hogy megosztottságunk, nehézségeink idején nem keressük-e másban a rosszat, az okot, akár méltánytalanság árán is?

Kijelenti, hogy a 21. század sikere éppen azon múlik, hogy szándékunkban áll-e és képesek vagyunk-e önmagunkban végiggondolni és egymással is felelősen megbeszélni mindezt. Az összetartozás alapja nem lehet más, mint a pontos önismeret, ahogy az összetartozás érzése sem táplálkozhat másból, mint az egymásért viselt felelősség felismeréséből és vállalásából – jelenti ki az államfő.

A nemzeti összetartozás napja azt üzeni minden magyarnak, köztük a nemzeti kisebbségek tagjainak, minden szomszédunknak és minden európai népnek, hogy közös jövőnknek és sikerünknek csak az együttműködésre való nyitottság és az egymás iránt tanúsított kölcsönös tisztelet lehet erős fundamentuma – hangsúlyozza Áder János.

Az államfő a nemzeti összetartozás napján köszöntött minden magyart, és “hazánk kézszorítását” küldte mindazoknak is, akik akár 1920. június 4-ét követően, akár a nemzeti szocialista, akár a kommunista ideológia szülte diktatúrák idején, akár 1956-ban vagy azt követően származásuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük miatt kénytelenek voltak elmenekülni Magyarországról.

A köztársasági elnök nyilatkozatában üdvözölte a hazai nemzeti kisebbségek tagjait is. Róluk azt írta: fontos tudniuk, hogy számítunk rájuk, tiszteljük hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk megőrzésében nyújtott teljesítményüket, mert tudjuk, ez magyarságukat, hazafiságukat is erősíti.

A 20. század megtanított minket arra, hová vezet, ha a széthúzás, „a meg nem gondolt gondolat” és felelőtlenség útjára sodródunk, vagy oda kényszerítenek bennünket – folytatja Áder János. “Megtanultuk, hogy fel kell ismernünk, ki kell mondanunk és meg kell védenünk érdekeinket és értékeinket. Megtanultuk, hogy az igazságtalanság és az önkény ellen csak szabadságunk megőrzése nyújt védelmet” – jelenti ki.

Szavai szerint ez a tudás közös kincsünk, melynek birtokában a magyarok a 21. század nyertes nemzetévé válhatnak.

„A haza minden előtt” – zárja nyilatkozatát az államfő.

Kövér: a nemzet nagyságát szellemisége határozza meg

Egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg – fogalmazott Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékező beszédében a nemzeti összetartozás napján a parlamentben.

A házelnök emlékeztetett arra: csaknem egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát, tízből három magyar ember pedig idegen ország fennhatósága alá került. “A történelmi veszteségek közepette azonban annak történelmi lehetőségét is elnyertük, hogy felismerjük, egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg” – hangsúlyozta Kövér László, aki az ülésen köszöntötte a határon túlról érkezett közösségek képviselőit is.

A politikus szerint pontosan tudnunk kell, mit élt túl a nemzet a történelme során. A mai magyaroknak, akik túlélték a világháborúkkal, bolsevik forradalommal, megszállásokkal, árulásokkal, gázkamrákkal, kommunizmussal terhelt XX. századot, tudniuk kell, hogy napjainkban elsősorban a magyarság szellemi léte a tét – fogalmazott.

Hozzátette, a szellemi honvédelem feladata ma, hogy közösségek építésével megőrizze a nemzet szellemi létét.

Öntudatos európaiak is csak akkor lehetünk, ha öntudatos magyarok vagyunk – mutatott rá a házelnök, hozzáfűzve: ez a nap mindazoké, akik úgy gondolják, mindenekelőtt magyaroknak kell lennünk, és csak utána jobboldaliaknak, baloldaliaknak, konzervatívoknak vagy liberálisoknak; azoké, akik úgy gondolják, nincs határon inneni vagy túli magyar, csak magyar ember van.

Minden magyar ember felelős minden magyar emberért – zárta parlamenti beszédét Kövér László.

Az MSZP nem vesz részt a parlamenti megemlékezésen

Az MSZP nem vesz részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezésen az Országgyűlés plenáris ülésének elején – tájékoztatta az MTI-t Mesterházy Attila közleményében. Az MSZP elnöke úgy fogalmaz: pártja elutasítja a kormány képmutatását, hazug és történelmet meghamisító politikáját, amely “a trianoni tragédiát és a Horthy-rendszer iránti nosztalgia felélesztését a nemzeti összetartozás jelszavával, a nemzet megosztására használja fel”.

Az MSZP elnöke szerint az Orbán-kormány kétéves tevékenysége azt bizonyítja, hogy álságos és hazug mindaz, amit a nemzeti összetartozásról hirdetnek. Mesterházy Attila hozzátette: “a kétharmados parlamenti többséggel visszaélve hozott törvények az emberek egyre nagyobb részét fosztják meg az összetartozás érzésétől”.

A Fidesz által felélesztett Horthy-nosztalgia azt a szellemiséget és politikát állítja példaképül, amely magyarok százezreinek halálához, és az ország lerombolásához vezetett. “Ennek az eszmeiségnek és szemléletmódnak mai önként vállalt örököseiként Orbán Viktor, Kövér László és politikustársaik nem a nemzeti összetartozást, hanem a széthúzást szolgálva osztják meg önös politikai érdekeiknek megfelelően az itthoni és határon túli magyarságot, annak pártjait, kockára téve választási esélyeiket, részvételüket országuk törvényhozásában” – írja Mesterházy Attila.