Nem egy markapsolon-féle fekete-fehér ektoplazmára vágyom, az ugyanis utolsó találkozásom lenne, biztosan megállna a szívem ijedelmemben. Érted, én nem az a típus vagyok, amelyik nemcsak nézni szeretné a borzalmat, hanem csinálni is. Megnyugtató, hogy a markapsolon-videókban se feltétlenül kell megbízni: könnyen lehet trükkfelvétel az egész. Ha viszont tényleg 14 éves kísértetlányokat idéz magának a csóri, egy 600 négyzetméteres kúriában éjszaka egyedül, akkor respect.

?

Engem egy tündér érdekelne, egy olyan igazi, klasszikus jótündér, rózsaszín hajjal, pillangó szárnnyal és kúpnyelű, csillagfejű pálcával. Ilyen bezzeg nem jelenik meg, soha, senkinek. Nem is értem, mért sikk az az Ördögnek, ha ájulásra rémiszt. Nem az áll érdekében, hogy híveket szerezzen? Istenemre mondom, szép szóval meggyőzhető vagyok, akár egy Lilith-tel is kiegyeznék, ha méltányos lenne a fellépése. Vagy ezek a krampuszok direkt a félelemből táplálkoznak? Hiszen a Szörny Rt. kimutatta, hogy a nevetés energiahatékonyabb a sikításnál! Lám, ott is áttértek a szörnyek a gyerekek ijesztgetéséről a megnevettetésükre.

És mit művelnek a valóságban?

Az 1960-as években Jane Roberts, a szolid amerikai lány egy kissé hímsoviniszta démonnal kezdett kommunikálni, a már nevében diabolikus Seth-tel, aki következetesen hímneműként emlegette a nőt, valamint annak irtózatos női keresztnevét is elvette, helyette a morgós, maszkulin „Ruburt” nevet ruházta rá. (Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Jane Roberts mindezt megérdemelte, ugyanis férjét elnyomni szándékozó asszonytípus volt – élek a gyanúperrel, hogy pont ez váltotta ki az elbánást.) Mindenesetre rendhagyó randijaik hosszabb távon kiadványokhoz és kultuszhoz vezettek, melynek azonban komoly szépséghibája akadt: Jane (Ruburt) beszámolója szerint Seth óva intette őt a dohányzástól, ugyanakkor – minthogy múlt, jelen és jövő valójában egyszerre történik – leszögezte, hogy nem a rák lesz a veszte. Ugye szükségtelen ismertetnem, Jane Roberts miben halt meg, fiatalon, 1984. szeptember 5-én? Talán a tévedhetetlen intelligenciájú Seth mégse látta oly jól a jövőt. Vagy Jane vette rosszul az adását.

Seth, a látomás alapján

Seth-énél biblikusabb meggyőződésű istenséget mutat be a modern Bibliát alapító Neale Donald Walsch trilógiája (1992-től). A Beszélgetések Istennel sorozat ihletője nem teketóriázik művésznévvel, pofátlanul „Az Istennek” nevezi magát. Seth-tel az általános „te teremted a valóságod” alaptételben egyetért, illetve „Isten” is affirmálja a reinkarnáció működését. Ám előbbi nemtörténelmi, utóbbi földönkívüli személyként emlékezik Jézus Krisztusra, ami messzemenően elbizonytalanító.

Kettejüknél szimpatikusabb, legalábbis kevésbé ellenszenves lényt tolmácsol Esther Hicks, az ő neve: Abraham. (Cuki, nem, hogy a nők mindig férfi, a férfi médiumok feminin szellemet fognak? Ha terveznék gyereket, én is kislányt szeretnék. Vajon mi motiválja az ilyesmit? Szexuálpszichológia?) Abraham képviseli legeklatánsabban a szabadság, egyenlőség és testvériség hitvallását. Hozzáállásában ő hasonlít leginkább arra az elégedett, szakálla felett mosolygó, habfehér Úristenre, aki szerető, elnéző és haragmentes Atya, részéről minden rendben a világban, minden fejlődik és megfelelő irányba halad. Szemben például Neale Donald Walsch Istenével, aki természetvédelmi armageddonnal riogat bennünket, amennyiben nem moderáljuk magunkat sürgősen. Ezt add össze:

Abraham (Esther Hicks): „Nem tudjátok elpusztítani a bolygót.”

Isten (Neale Donald Walsch): „Közel álltok hozzá.”

OMG WTF?

No, az önkéntelen riogatás azért Abrahamtől sem áll távol, sem az önellentmondás. Top 3 inkonzisztencia:

1. 1988. január: „Elmondjuk, hol várjuk a legnagyobb pusztulást, hogy ha azon a vidéken élsz, akkor eldönthesd, hogy elköltözöl-e onnan. Ha ugyanis a rengések megkezdődnek, akkor már nem lesz idő a kitelepedésre. Világszerte a nagy vizek mentén fekvő településeknél várható jelentős pusztulás, mert a vízszint megemelkedik, és a heves rázkódások miatt erős hullámzás várható. Az Egyesült Államokban a víz főleg a földrész keleti és nyugati partja mentén okoz majd komoly károkat. A partszakasz sekélysége és a rendkívül magas és viharos víz miatt a kontinens szélének jelentős része szó szerint elmosódik, és ezeknek a területeknek a nagy része egyszerűen eltűnik. Hitünk szerint Florida állam nagy része elmosódik, illetve víz alá kerül. A víz okozta károkon kívül nagy fölfordulás várható a szárazföld belsejében is. A föld hirtelen kezdődő rengése miatt a földkéreg egyes részei egymásnak nyomódva felgyűrődnek, más helyeken egymástól eltávolodnak, s így mély hasadékok képződnek. Számos, különösen veszélyeztetett területet már megneveztek a tudósok, akik egy ideje folyamatosan regisztrálják a földkéreg mozgásait. Az egyik közismert körzet, ahol a földrengés iszonyú pusztítást fog végezni, hosszan fut végig Kalifornia államon, egészen Mexikóig. Többek közt olyan sűrűn lakott városokon halad át, mint San Francisco és San Diego. Egy másik, földrengések és vulkánkitörések miatt nagyobb pusztulásra számítható területsáv az Egyesült Államok északi határa közeléből indul el, majd Idaho, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokon keresztül húzódik. Jelentős kár várható továbbá a Nagy-tavak környékén, a Mississippi folyótól délre és az Egyesült Államok déli határvidékén. A keleti partot a földrengés és vízkár egyaránt sújtani fogja.” 1988. márciusában konkrét költözést javasol egy kaliforniai lány szülőjének.

Most mennyit is írunk? 2012?

Ja igen! Ami az idei esztendőt illeti: „Megérted azt, hogy rezgés-szempontból egyszerűen lehetetlen, hogy azok a jövendölések valóra válhassanak, hiszen mindennek ellentmondanak. Visszafejlődés nem lehetséges, csak kiteljesedés, kitágulás létezik. Lehetetlen, hogy ez a bolygó a végnapjait élné, hiszen még csak most van a fejlődése kezdetén!”

Szóval mi lesz azzal a tengelykorrekcióval, kedves?

2. Eme egyértelmű kijelentést diktálja Esthernek, 2004-es könyvébe: „Amikor álmodsz, nem teremtesz.” Egy előadásban mégsem átallja így leoltani az ezt felelevenítő fiatalembert: „Várj. Mi nem állítunk olyat, hogy az álom során nem teremtünk. Nagyon is teremtünk.”

Inszomnia?

3. A Hicks házaspár 2007-es könyvében a férj, az Abrahammel 1985 óta spanoló Jerry Hicks írja róla: „Nem Fizikai jelenségként írnám le.” Az első könyvben – és mindegyikben – ekképpen jellemzi magát: „Ábrahám nem valami olyasmi, amit a te fizikai fogalmaiddal le tudnál írni. Mi energia vagyunk. Gondolat vagyunk.” „Valamennyiünkhöz kapcsolódtok, akik nem fizikai formában létezünk.” Abraham – szintén meghazudtolva az írásbeli életművet – egy előadáson kijavít egy fizikaira vonatkozó kérdést: „Azok vagyunk. Soha nem szűnsz meg fizikai lenni.”

Alzheimer? Identitászavar? Szenilizmus?

Abraham – aki eleve többen van – egyébként nem Seth-típusú humanoid testben manifesztálódott a nő előtt. „Kinyitotta a szemét – s ahogy később megfogalmazta – “szentjánosbogarakat” látott, méghozzá ezrével. Apró, cikázó fénypontokat a szobában. Egyszerre csak valamennyi aprócska fény összegyűlt az egyik szobasarokban, s ott olyan erős fényforrássá változott, amibe hunyorgás nélkül bele sem tudott nézni. Ezután 7-8 kevésbé fényes fénnyé váltunk szét, majd újra ezer meg ezer apró fényponttá.”

A mindentudó Jerry az utolsókat rúgja

Jerry Hicksről tanulságos tudni, hogy noha feleségével negyed évszázadig oktatta a mindenható lélekgyógyászatot, kemény kemoterápia után lelte halálát, csúnyán, daganatosan, leukémiában (Jane Roberts 3). Pedig 2008-ban még magabiztosan dicsekedett: „Húsz éve nem voltunk orvosi vizsgálaton (és nincs egészségbiztosításunk sem).” Ezekszerint mégsem ártott volna az az egészségbizti. A csinos német elvtársnő, Bärbel Mohr 46 évesen rákban hunyt el, 9 éves ikreket hagyva hátra (Jane Roberts 2). James Arthur Ray megtisztító szeánszába három ember pusztult bele(őt nem tudom kihez hasonlítani).

Ezekről a messiási halálesetekről nekem Jézus a fán jut eszembe. Hogy mire számíthatunk mi, gyarló tökéletlenek, ha a Tökély egy cölöpre szögelve végzi? Hm?

A példákból kitűnik, hogy az egyetemes igazság birtokában lévők gyakran pórul járnak. Joggal merül hát fel a kétely, hogy ilyenformán mi haszna, érdemes-e őket oda követni, ahova jutni fognak ezzel. De előtte: mit jelentsenek Abraham-Hicks öncáfolatai?

Magyarázat természetesen van, több. A legkézenfekvőbb, hogy a közvetítés alapvetően blöff. Nem kizárt, ám én nehezen képzelem, ahogy ül az amúgy is tehetős, többgyerekes családanya az íróasztalnál, és azon töri a fejét, hogy miként verje át az emberiséget. Esetleg szimplán bolond, nem rosszindulatú. Csakhogy bolondságnak túlontúl magasröptűek a szövegek (ez egyaránt igaz a Seth- és a Beszélgetések Istennel-félékre). A legkényelmesebb volna legyinteni, hogy hiteles ő, csak néha-néha hibázik, belelép a csatornába a radarzavaró, olyankor félrelátja a koordinátákat. E legjobbik esetben is frusztráló, hogy ha a fenti három kérdésre képtelen konzekvens választ adni, akkor miért bízzunk benne bármilyen más témában.