Két héttel azután, hogy az argentin kormányzat bejelentette a spanyol érdekeltségű YPF olajvállalat kisajátítását, újabb támadás érte a spanyol befektetőket. Evo Morales, Bolívia elnöke, a munka ünnepén rendeletben tette közzé hogy a “bolíviai munkások és a bolíviai nép elismeréséül” államosítják a dél-amerikai ország egyik fő áramszolgáltatóját, a Spanyol Elektromos Hálózat (Red Eléctrica Española, REE) tulajdonában lévő Áramszállító Vállalatot (Transportadora de Electricidad, TDE), amely az ország áramellátásának 74 százalékáért felelős. Az El Mundo spanyol napilap szerint, körülbelül egy órával a hír bejelentését megelőzően rendőrök és katonák szállták meg a cég székházát.

Morales arra hivatkozott, hogy a külföldi tulajdonosok az elmúlt 16 évben csupán 81 millió dollárt fektettek be a vállalat működésébe. Ugyanakkor, elismerve a befektetett összeget, ígéretet tett arra, hogy kártalanítani fogja a részvényeseket egy “független szervezet” értékbecslése alapján.

Spanyolországban, a megszorítások miatt amúgy is egyre népszerűtlenebb, konzervatív, néppárti (Partido Popular, PP) kormányzatot meglepetésként érte a bejelentés. Míg az argentin államosítás hírére fenyegetőzéssel reagált – sikertelenül – a külügyminisztérium, most a tárgyalásokra helyezné a hangsúlyt, bízva Morales ígéretében. A kormány nyugtatni próbálja a piacokat, mondván, hogy “az esetnek semmi köze sincs Argentinához és az YPF-hez”, illetve hogy “nincs szó egy Spanyolország elleni támadásról”. Sokan gyengekezűséggel vádolják emiatt a Néppárt diplomáciáját, miközben a lakosság körében egyre hevesebbek az indulatok a latin-amerikai bevándorlókkal szemben. (Fontos tudni, hogy a PP ezelőtt mindig a volt spanyol gyarmatokról, azaz Dél-Amerikából érkező bevándorlást támogatta szemben az örök rivális szocialista párttal (Partido Socialista Obrero Español, PSOE), amely az észak-afrikai eredetű bevándorlást szokta védelmébe venni.)

Bolíviában egyébként nem ez az első államosítás. Mióta Moralest először megválasztották 2006-ban, több tucat német, brit, spanyol, illetve olasz érdekeltségű bányát, energetikai és távközlési céget sajátított ki. A május elsejét minden évben államosításokkal ünnepelte. Az idei azonban különbözik a korábbiaktól, mivel az országot hónapok óta súlyos társadalmi válság sújtja. Elemzők szerint az elnök ezzel a lépéssel kezdte meg a felkészülést a 2014-es választásokra. A bejelentést mégis „szkeptikusan és közömbösen fogadta a lakosság nagy része, amely utcára vonult a munka ünnepe alkalmából, habár nem ünnepelni, hanem tiltakozni a kormány gazdaságpolitikája ellen” – írja az El País.