A kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program, ezekkel a kormány tervei szerint az idén és jövőre is teljesíthető a vállalt hiánycél.

A terv öt új adót tartalmaz, a többi között a pénzügyi tranzakciós adót, vagyis a “csekkadót”, valamint a mobilszolgáltatásokra kivetett adót. A pénzügyi tranzakciók után 0,1 százalék adót kell fizetni, telefonáláskor pedig minden megkezdett perc és minden elküldött sms/mms után 2 forint adót kell fizetni. Ez a kedvezményes tarifák esetében akár 10 százalék fölött is emelheti a telefonálók költségeit.

A mobilszolgáltatásokra kivetett adóból az állam 2012-ben 30 milliárd forint bevételt vár, 2013-tól éves szinten 52 milliárdot.  A csekkadótól 130-228 milliárd forintot várnak, ez a legnagyobb tétel az összesen 567-665 milliárd forintos megszorításokon belül.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban. Az adócsalások jelentőségére és az érintett szektorok tevékenységének szezonalitására való tekintettel Magyarország a fordított adózást 2012. július 1-jétől kívánja alkalmazni, amit az Európai Bizottságnak küldött kérelemben is jelzett.

A biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetnek be.

Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány.

Az önkormányzati rendszerből 85 milliárd forintot vonnak ki, így például a kisebb települések januártól közös hivatalt működtetnek majd, és a további hitelfelvételt is megnehezítik.

A terv szerint 20 milliárd forinttal kevesebb pénzt fordítanak majd a fővárosi, illetve a megyei önkormányzatoktól az államhoz kerülő egészségügyi intézményekre.

Cséfalvay: Magyarország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól

Magyarország még az idén kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára sajtótájékoztatón, miután a kormány közzétette a Széll Kálmán Terv második részét.

Cséfalvay Zoltán kiemelte: a tervben szereplő egyenlegjavító intézkedések lehetővé teszik azt, hogy idén 2,5, jövőre pedig 2,2 százalékon tartsa az ország a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek eredményeképpen az ország nemcsak a túlzottdeficit-eljárás alól kerülhet ki, hanem a kohéziós forrásokat sem függesztik fel a gyakorlatban.

Ezek az eredmények önmagukban is gyorsítják az Európai Unióval (EU) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokat, mivel Magyarország bizonyítja, hogy képes stabil államháztartási viszonyokat teremteni, és ezeket strukturális eszközökkel is fenn tudja tartani – tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy az új terv az államadósság csökkentését is tartalmazza, így a jelenlegi 80,6 százalékról 2015-re 73 százalék alá csökken az államadósság a Széll Kálmán Terv második részében foglalt intézkedések megvalósulása esetén.

Hozzáfűzte, hogy az európai lassulás a magyar gazdaságra is kihat, ezért az idei és a jövő évi hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket is tartalmaz a terv. Az államtitkár közlése szerint 2012-ben 155, 2013-ban pedig további 455 milliárd forint értékben vannak a tervben egyenlegjavító intézkedések.

Az államtitkár elmondta, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések terén már látszanak az elindított reformok hozadékai, a bevételi oldalon pedig a kivetett új adóknál az a kormány filozófiája, hogy a jövedelmet terhelő adók csökkentésével párhuzamosan növeli a forgalmat terhelő adókat. Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy közgazdaságilag ez az az adóstruktúra, amely a legkevésbé gátolja a gazdasági növekedést.

Az államtitkár elmondta, hogy a távközlési szolgáltatási adót 2012 nyarától vezetik be, mértéke megkezdett percenként, és elküldött sms-enként 2 forint lesz, és a távközlési szolgáltatásokat igénybe vevőkre vetik ki. Cséfalvay Zoltán szólt arról is, hogy ugyancsak idén nyártól lép életbe a mezőgazdasági fordított áfa. Elmondta: az egységes biztosítási adó három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi járulék) összevonásával jön létre, és 2013-tól vezetik be.

Kérdésre válaszolva Cséfalvay Zoltán kifejtette: az adók kivetésénél alapvető szempont volt, hogy széles adóbázison alacsony kulcsú új adók jelenjenek meg, továbbá azokat a fogyasztásra, és a forgalomra vessék ki.

A pénzügyi tranzakciós illetékről elmondta, hogy annak alapja a lakossági és vállalati banki pénzforgalom lesz, így ide tartozik az átutalás, a pénzfelvétel, a kártyás fizetés, a vállalatok átutalásai és postai forgalmai. Az illeték mértéke egy ezrelék lesz – fűzte hozzá.

Veres: továbbra is rossz az irány

Rossznak értékeli a Széll Kálmán Terv 2.0 irányát Veres János korábbi pénzügyminiszter, mondván, hogy a kormány ismét új adók bevezetésére készül.

Az MSZP-s politikus – aki 2005 és 2009 között vezette a pénzügyi tárcát – a hétfőn nyilvánosságra hozott, az Európai Uniónak megküldött konvergenciaprogramot is tartalmazó kormányzati dokumentumot sajtótájékoztatón úgy értékelte: a kabinet folytatja azt a politikát, amely többletbevételekkel finanszírozza a kiadásokat.

“Az Orbán-kormány megint új adókkal próbál megoldást találni arra, hogy nem hajtott végre egyetlen érdemi reformintézkedést sem az elmúlt két évben” – jegyezte meg. Hozzátette, ez történt az ágazati különadók kivetésekor is, amelyeket a vállalatok végül áthárítottak ügyfeleikre.

Veres János kérdésre válaszolva sem kívánta részletesen kommentálni az új pénzügyi tranzakciós, távközlési és biztosítási adó bevezetését. Mint mondta, kevesebb mint egy óra alatt nem tudta alaposan megismerni az erre vonatkozó terveket, de hangsúlyozta: nem ért egyet az említett új adónemekkel, azzal, hogy a kormány a tervezett – és olykor indokolatlan – állami kiadásokat újabb és újabb adók beszedésével próbálja megvalósítani.

LMP: a terv további kétévnyi megszorítást jelent

Az LMP szerint a Széll Kálmán Terv 2.0 további kétévnyi megszorítást jelent az országnak, de úgy sarcolja meg az embereket, hogy közben alkalmatlan az ország gazdaságának rendbetételére és az Európai Uniót is becsapja.

Jávor Benedek, a párt parlamenti frakcióvezetője tájékoztatóján elmondta: a Brüsszelnek ma elküldött dokumentumban megalapozatlan tervek és számok szerepelnek, így a politikus nem tartotta valószínűnek, hogy az unió elfogadná az abban szereplő konvergenciaprogramot.

A frakcióvezető a Nemzetgazdasági Minisztériumtól már megszokott fércmunkának nevezte a programot, és kifogásolta, hogy a terv legfontosabb oszlopát jelentő pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételeket igen tágan jelöli meg, 130 és 230 milliárd forint közé téve azt.

Az energiaszektorra valamint a mobilkommunikációra kivetendő adók terve szerinte azt jelenti, hogy a kormány 2012 után is fenntartaná a válságadókat. A politikus ugyancsak megalapozatlannak tartotta a növekedésre vonatkozó számokat.

“A BKV-ra keresztet vethetünk”, a kormány ugyanis teljesen kivonul a finanszírozásából – mondta, hozzátéve: a vasúti közlekedésben is további megszorításokat vetít előre a dokumentum.

A nemzetgazdasági tárca hétfőn azt közölte az MTI-vel, hogy a kormány elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán Terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program, amelynek eredményeként az idén és jövőre is teljesíthető a hiánycél. A terv öt új adót tartalmaz, a többi között a pénzügyi tranzakciós adót, valamint a mobilszolgáltatásokra kivetett adót.

A Jobbik strukturális átalakítást vár a kormánytól

A Jobbik strukturális átalakítást és hiteles gazdaságpolitikát vár a kormánytól, ezzel szemben a Széll Kálmán Terv 2.0 és a konvergenciaprogram átgondolatlan, kizárólag megszorításra építő gazdaságpolitikát tükröz.

Volner János, a párt országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján, bírálva a kormány Brüsszelnek küldött programját, azt mondta: a kabinet saját választási ígéreteit megszegve növeli az állami újraelosztást. Látszólag a cégeket adóztatja, ám lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalatok ezt áthárítsák a lakosságra.

Szerinte a telekommunikációs műveletek megadóztatásával az ország “visszalép a korban”, hiszen a gazdaság és a társadalom fejlődésének motorját sújtja az intézkedés.

Az ellenzéki képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy gondolja át terveit, és adókivetés helyett az állam működését szervezze át, ésszerűsítve azt.