Ha fordított lenne a sorrend, akkor lehet, hogy az újat aktuálisnak és szükségszerűnek tartanák sokan, a régit pedig avétosnak, elavultnak, ódivatúnak.

Azért az ódzkodás, mert más lett. Megvolt a bája a korábbi környezetnek, a piros paprikajancsinak, ettől függetlenül a mackó magányának. Hozzánőtt a szívhez a mikrovilág, ezért nem csoda, hogy nehéz megválni tőle.

Na de aki eddig nem találkozott TV Macival, és pályafutását az új ismeretségében fogja kezdeni, annak esetleg ez lesz az etalon. Fiatalosabb, modernebb, világosabb a hangulata. Hosszúujjú pólóra húzott rövidujjú póló, számítógép. Hátrahagyja az öreg feelinget, ami talán nemcsak a felnőtt generáció hátránya, hanem a most született gyerkőcök előnye.

Egy naaagy előnyt kapásból meg tudok nevezni: a TV Maci becsajozott, kérem szépen. Felemelőbb a párost látni, mint az egyedüllétet. A gyerekek számára feltétlenül, biztos vagyok benne, hogy jó hatást gyakorol majd szocializációjukra a jelenség. Reményem szerint esti társas tévénézésre ösztönzi őket. Sokkal örömtelibb, mint egyedül. Amennyiben ennek késztetésére áthívják egymást, átmennek egymáshoz, több időt töltenek együtt a kisfiúk-kislányok, már megérte.

Kötözködni persze könnyebb: hogy a köszöntött medvék pirospozsgája valójában a fideszes karikát jelöli. Aminek azért, lássuk be, ellentmond, hogy a fiúbocs MDF-es (zöld felső), a lánybocs MSZP-s (vörös ruha), a karján helyet foglaló nyúl SZDSZ-es (kék szőrzet). Elsütök még egyet: az állami televízió náci, mivel a lány szőke, ezen keresztül nyilván az árja faj kívánatosságát propagálja. Valamint heteroszexuális.