A döntés szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanúgy deviza vételi árfolyamot kellett volna alkalmazni. A különbség visszajár.
Részben megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla másodfokú tanácsa a Békés Megyei Bíróság első fokú ítéletét abban az ügyben, amelyben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége indított pert az OTP Bankkal szemben. A bíróság szerint a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni.
A felperesek egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét.
A táblabíróság jogerős döntése az első kifogás kapcsán az elsőfokú bíróság semmisséget kimondó ítéletét mellőzte, míg a második esetében azt helyben hagyta. Így jogerőre emelkedett az első fokon eljáró Békés Megyei Bíróság korábbi ítélete, amely az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke és felesége az OTP-vel szemben indított perükben a 2008. május 29-én létrejött deviza alapú kölcsönszerződésük két kikötését támadták meg.
A Békés Megyei Bíróság 2011. december 8-án az említett két szerződési kikötés semmisségét állapította meg, vagyis mellőzte a kezelési költség devizában történő megállapítását, és az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.
Az ítélet ellen az OTP fellebbezéssel élt, azzal érvelve, hogy a kikötéseket a bíróság érdemben nem is vizsgálhatja, mert ezek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás összemérése szempontjából releváns tényezők, és a Ptk. szerint a kikötés ilyen esetben nem támadható meg. Érdemi vizsgálat esetén pedig a két kikötés nem tisztességtelen, megfelelnek a jóhiszeműség és a tisztesség elvárásainak.
A deviza alapú kölcsön ügyleti kamata a forint alapú hitelekhez képest alacsonyabb, az adósok kedvező kondíciók mellett vették fel a kölcsönt, és tisztában voltak az árfolyamkockázat hatásaival, amely akár kedvező is lehetett volna.
A felperesek ezzel szemben az első fokú ítéletnek megfelelően kiemelték: a kölcsönszerződésnek nem volt célja a devizaértékesítés, a bank így olyan haszonhoz jutott, amelyre a felek szándéka nem terjedt ki.
A másodfokú ítélet indoklása szerint a kezelési költség vizsgálatára a polgári bíróság jogköre nem terjed ki. A kezelési költség a banki szolgáltatás ellenszolgáltatása, ezért a bíróság a tisztességtelen kikötés körében a kezelési költség ilyen meghatározását nem vizsgálhatja. Ez azonban nem azt jelenti, hogy más fórumokon nem vitatható.
A vételi és eladási árfolyam alkalmazását azonban tisztességtelennek mondta ki a Szegedi Ítélőtábla. Eszerint ugyanis csak akkor lenne jogos az árfolyamok közötti különbség felszámítása, ha devizavásárlás történt volna az ügyfél számára. Azonban ebben az esetben a bank nem vett és nem adott el devizát az ügyfél részére, kölcsönszerződés jött létre a pénz használatáról, melynek fejében a kölcsönvevő kamatot köteles fizetni. Ezért ezt a kikötést a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte meg.
Tisztességtelen, hogy amikor a bank folyósít, vételi árfolyamon számol, amikor pedig a törlesztés történik, eladási árfolyamon. Így eleve többet kell az adósnak törlesztenie, vagyis olyan szolgáltatásért fizet az ügyfél, amit nem vesz igénybe, hiszen deviza eladás-vétel nem történt. Ezért egyneműsíteni kell a folyósítást és a törlesztést, amit az első fokú bíróság is kimondott.
A döntés jogerős.
Csányi: az OTP nem fogadja el a bíróság ítéletét
Az OTP Bank nem fogadja el a Szegedi Ítélőtáblabankkal szemben hozott ítéletét, és felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a bank éves közgyűlését követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva.
























Én a Cib bankot perelem, mert fénymásolt a szerződésem és a hitelfedezeti védelemre utalt pénzem visszaküldték és felmondták a szerződést, mert munkanélküli lettem. Hat hónapig nekik kellett volna fizetni helyettem a tőrlesztő részletet. Lesz ami lesz alapon…nincs már vesztenivalóm!
30 év után sikerült ( majdnem ) megszabadulnom az OTP-től……. már csak néhány elszámolással, igazolással lógnak……..másfél éve, többszöri reklamáció ellenére………azért pezsgőt bontottam!
Arról nem beszélve, hogy volna rá szép magyar szó is. ‘PÉLDAÉRTÉKŰ’
Mondjuk, mivel Magyarországon nem precedens alapú jogrendszer van, így ha mindenki külön perel, akkor lazán belefér, hogy egyszer ide, egyszer oda ítél a bíró. Borítékolom, hogy többször oda.
Jajj ez a “precedens értékű” kiveszhetne már a magyar nyelvből. Magyarországon NINCS precedensjog, emaitt precedens értékű itéletek sincsenek. Minden birói döntés egyedi és egyéni, semmiben nem kell igazodni a korábban meghozott itéletekhez még akkor sem, ha betüröl betüre minden megyegyezik a két ügyben !
Hamvas Gábor: Döbbenet – OTP itthon és Romániában
Aszongya ez a bugris paraszt (tisztességesen és jóhiszeműen )baszott át.Képzeljétek el ha ez a”csicskányi”a honfitársaival ezt csinálja,akkor hogy gondolkodhatnak a külföldi bankosok!!
sajnos ezzel nincsenek ki a vízből
Mindenkinek külön kell perelni…:(