Namost én nem tudom, mennyi az arányos mérvű testi kényszer egy hatéves gyermek esetében, de ha a szabályszegésen kapott gyerekemhez az iskolaőr (pedellus, tudniillik) akár egy ujjal is hozzáér, én nem tartom teljesen kizártnak, hogy felkeresem őt, ami az ő számára kellemetlen fejleménnyel fog járni, mivel az arcát addig fogom ütemesen egy kemény, stabil tárgyba verni, amíg megítélésem szerint el nem értük mindketten az arányosságnak azon mértékét, amit ő is alkalmazott gyermekemmel kapcsolatban, vagy amíg nem jelzi félreérthetetlenül, hogy meghalt, ily módon közös, dicső harcunk az arányosság mezején immáron okafogyottá vált.
Az arányosság mértékének kiszámításában a fizika lesz a segítségemre. Egyszerű becslés alapján ki fogom ugyanis számítani, hány kiló ő, a pedellus, és hogy hogyan aránylik kilencven kilója az én tizenöt kilós gyermekem testtömegéhez. Az így kapott értéket (6) meg fogom szorozni a pedellus életkorának (60) és az én gyermekem életkorának (6) hányadosával (10), mivel azt gondolom, hogy annak a szarházi, potenciális gyerekgyilkos gecinek éppen tízszer annyi ideje volt arra, hogy erejét felfejlessze arra a szintre, amelynek segítségével kellően hatékonyan lehet testi kényszert alkalmazni, persze szigorúan jól megfontolt pedagógiai okokból kifolyólag. A fentiekből gyors fejszámolás után következik tehát, hogy az én gyerekemnek közepesen erős mérvű arányosságot szolgáltató pedagógiai szakemberrel szemben hatvan (60), szintén közepesen erős inzultust (kokit, sallert vagy egyebet) vagyok kénytelen alkalmazni.
Az arányosságról jut eszembe: jelenleg ebben a magyarországban egy tanárnak kábé 85 000 forint a nettó alapbére, és ez független attól, hogy szereti-e a kis nebulókat, vagy inkább leszarja őket hígfossal. Nem csoda tehát, hogy tömegesen hagyják el a szakmát – már ha megtehetik, és ne legyenek kétségeink, megtehetik: egy sima bölcsészdiploma egy-két nyelvvizsgával minden ellenkező hofmanrózsa ellenére kurvára piacképes. Aki végül marad, könnyen meglehet, hogy hovatovább nem is érdemel többet, és mindebben főként az a meglepő, hogy néhány budai zsúrfiú képes odaadni a gyerekét, a szeme fényét egy olyan embernek egész napra megőrzésre, aki kevesebbet keres, mint a kertésze vagy a takarítónője. És én nyilván megértem, milyen bosszantó egy rosszul nyírt pázsit vagy egy kihipózott damasztabrosz, de azt már nehezebben fogom fel, hogy ezek után miért csodálkoznak, hogyha nem működik a dolog, és miért szavaznak egy olyan, mélyen kereszténynek tűnő bűnbandára, aki megoldásképpen nagyon meg szeretné verni az ő gyereküket (már természetesen csak azután, hogy a papbácsi beledugta az ujját a kis végbelébe neki). Mert hogy ez a bűnbanda szemmel láthatóan nem tud jobbat: ha hiány van, adót emel, ha emiatt nő a hiány, kitalál egy újabb adót. Ugyanígy: ha a gyerek rossz, megveri. Ha emiatt még jobban elvadul, még jobban megveri. Tiszta sor.
Nos. Az, hogy az állam mit kezd a pénzemmel, jövőmmel, az országommal, tulajdonképpen az én bajom: írok egy mocskolódó, anonim blogbejegyzést valahova, az még (egyelőre) nem törvénytelen. De ha megtudom, hogy holmi mélyen idióta budai zsúrfiúk ötletére kopaszra gyúrt nyugdíjas rendőrök fognak akár csak az általam megítéltnél egyetlen árnyalattal csúnyábban nézni a gyerekeimre, nem lesznek aggályaim. Kaszám van otthon, kiegyenesítem, oszt megkeresem én azt a budai zsúrfiút. Mindeközben persze kínosan ügyelni fogok reá, nehogy megszegjem az arányosság mértékét.
És ezt nyugodtan veheti fenyegetésnek.
Úgy ötödikes lehettem – nagyon régen volt -, meghúztam az egyik lány haját, és ő elpanaszolta a tanárnénimnek, no jött az óraközi szünet, a tanárnéni – ma is él, szoktam vele találkozni -, felelősségre vont, majd egy pofonnal lezárta a mondatot; és nem haltam bele! Szüleimnek elmondták az esetet, Anyám nem rohant be a tanárokat felelősségre vonni, hanem jól megvert; hát nem szörnyű:) nem beleztem ki a tanárnőmet – eszembe se jutott! Jó szívvel és szeretettel gondolok vissza és egy csöppnyi harag nincs bennem. Ennyi
16 éves vagyok. Megüt egy tanár – kibelezem.
Először kiakadtam ezen a dolgon, de rájöttem hogy nálunk már így is biztonsági őr ül a portán :)
Nem mintha vissza riadnék tőle, de azért elgondolkozok előtte :D Ellenben egy tanárnak mindennemű gondolkodás nélkül visszaütnék.
kiváncsi lennék vajon ez a tövény a diák lányokra is érvényes lenne-e…?
nem tetszik az a kép a szemem előtt, ahogy egy piros orrú negyvenes fickó lekever egyet a 14 éves dórikának.
Nekem is van gyerekem, de elvárom, hogy mundenütt úgy viselkedjen ahogy elvárom tőle, ahogy tanítottam. Mivel nem tudok ott lenni mindenütt ezért ellvárom, pl iskolaőrtől, pedellustól, hogy ha az én gyerekem úgy viselkedik mint egy kis bunkó sz@rházi akkor nyessen le neki egyet. Sajnos a társaság elviheti, és sokszor elfelejtenek viselkedni a gyerekek. Mi szülők pedig az önérzetünket előbbre helyezzük mint azt hogy a gyerek a viselkedésével minket példáz. Szóval ha lesz valami affér a gyerekemmel, akkor bemegyek és megkérdezem hogy mi volt. És ha hiszek a tanárnak, akkor még tőlem is kap a kis sz@ros. Természetesen ez nem jellemző a 6 évesekre, mert ők még nem olyan problémásak mint pl a 12-15 évesek. Tehát ez a törvény vagy rendelet inkább arra a korosztályra lesz érvényes. Úgyhogy, Kedves Szülők, mielőtt mélyen felháborodnátok, gondolkozzatok el egy kicsit az itt leírtakon. A cikk szerzője pedig dúrva túlzásokba és dramasztikába esik. Ennyi.
kiváncsi lennék arra, hogy ez a törvény vajon a lányokat is érintené-e?
elég érdekes az a kép a szemem előtt, ahogy egy piros orrú bajszos fickó lekever egy taslit 14 évses dórinak, mert meghúzta annus haját miután csúnyákat kiabáltak egymásra…
Ugyan nem tudom, mi az a dramasztika, de egye fene: beleestem.Továbbá: ha megengeded, én kifejezett felszólításodra sem ütném meg a gyerekedet, semmilyen helyzetben se. Fene tudja, de vhogy nekem zsenánt ez a dolog, ne is törődj vele. Neked viszont ajánlanék egy gyermekvédelmist: mi lenne, ha vele is megosztanád gyermeknevelési elképzeléseid? A gyereked érdekében szerintem mondjuk nem tűr halasztást a dolog: nálad még a gyermekotthon is jobb embert faragna belőle. De ez az én véleményem, szard le nyugodtan!
Kedves Cikkíró,
Épp a te stilusodat képviselő, káromkodó gyerekek kissebbsége miatt készül ki sok tanár és szenved a többi diák.
A fegyelem épeszű mértékben nem kártékony.
A fegyelmezés eszköze épeszűen használva nem erőszak.
Itt a lehetőségről és nem a visszaélésről szól a történet.
A stílusod még csiszolt légy szíves.
Kultúrlény nőket és tanárokat is több tisztelettel kezel.
Üdv,
Attila
pont ideje volt bevezetni a rosszulnevelt,elkényeztetett gyermekeitek arányos megfékezését,persze ez nem a kicsikre vonatkozik,lassan már nem lesz tanárutánpótlás,mivel a mai iskolásgenerációkat elnevelte az élet,keményebben kell velük fellépni
Gyerekeim ugyan nincsenek, de keresztgyerekeim igen. Ha pedig bevezetik ezt a szarságot, akkor valószínűleg a cikkben leírtakkal azonos módon fogok eljárni. Tekintettel arra, hogy ismerem bátyámat (a keresztgyerekeim apját) tudom, hogy ő is meg fogja ugyanezt tenni, méghozzá velem egyidejűleg, vagy két percel előttem/utánam. Ez pedig csak a pedellusnak rossz, szal érdemes lesz megggondolni, hogy ki üsse a gyerekeket az iskolában. Az még oké, hogy otthon kap egy két fülest a gyerek, de más rá ne merje emelni a kezét, mert csúnyán ki lesz nyúvasztva, még akkor is ha lecsuknak érte. “és ezt veheti fenyegetésnek” Miután ketten szarrá vertek egy iskolaőrt vagy mit, (jogosan) és szülők sokasága fog felháborodni azon, hogy ezért eljárást indítottak a szülők ellen, majd elgondolkozik a kormány :) ha nem akkor orbánt egy napra kinevezzük pedellusnak és elintézzük, hogy testi kényszert alkalmazzon….és így tovább
Erről van szó. Jól ismert megoldások f@szturbinátor abszolút kÁderisztán mórra:
http://kuriros.blogbox.hu/2012/03/20/rendornyuz-szolgalnak-es-felunk/
Úgy látszik a kedves cikkírónak zabszem került A seggébe…
Kedves Cikkíró,
Nem tudom a te gyereked lesz-e az, aki szétveri a társait, belerúg a tanárokba, vagy puszta passzióból veri szét az iskolát.
Ha igen, úgy kár is bármit írnom.
Ha nem, akkor érdemes azon elmerengened, hogy a gyermeked mellett megjelenő fenti kategóriájú gyerekekkel és szüleikkel mit tervezel tenni.
Ugyanis ez a jelen valóság: 2012. Magyarország.
Ha elbújsz előle, akkor is.
Pedig – ha a korrekt, gerinces emberek közé tartozol – téged is védene ez….
Épp így törölheted el a rendőrséget is.
Fajlalom a megközelítésed: ha valami visszaélésre ad okot, akkor pusztuljon.
Nem mintha nem lenne jogos a bizalmatlanság ;-)
Remelem ha válaszolsz, nem a cikk hangnemeben teszed ezt nekem.
Üdv,
Attila
Akkor most képzeld el azt a szituációt, hogy a te gyereked vágott pofon éppen egy másikat, és a te gyerekedet fogja egy magát a rend feddhetetlen őrének gondoló posztkomcsi protonáci iskolai segédrendőr bilincsbe verve előállíttatni… Ugye. (Nem nagy dologról volt szó, csak egy átlagos iskolai nézeteltérésre, ami veled is, velem is megesett, annak idején. Mondjuk, elkezdett az a másik csúfolni…)
Gyereket megütni a legnagyobb aljasság. Pont. Továbbá ha az én gyerekem megüt egy másikat, akkor én rosszul neveltem, engem kell felelősségre vonni, nem a gyereket. Igen, egy ennyire egyszerű.
Próbáld meg megérteni, hogy agresszióra csak agresszió a válasz. Gyereknevelésre tehát különösen nem alkalmas. Ha ezt megértetted, gyere vissza. Ha nem megy, szeretettel vár a helyi jobbik alapszervezet: szervezheted velük a polgárháborút vidáman.
Egyébként: megfelelt a hangnem? (Nem mintha érdekelne, csak udvariasságból kérdeztem.)