Valószínűleg kerülnek majd Magyarországgal kapcsolatos kötelezettségszegési ügyek az Európai Bíróság elé – vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemző műhely rendezvényén.

Elmondta, hogy az Európai Bizottsággal továbbra is vitája van Magyarországnak az adatvédelmi intézményrendszerrel, a jegybankelnöki fizetéssel, illetve a bírák nyugdíjba vonulásával kapcsolatban, és ezek a kérdések szerinte könnyen kiköthetnek a luxembourgi székhelyű bíróságon.

Magának a kötelezettségszegési eljárásnak az intézményéről azt mondta, hogy az része az unió normális működési rendjének.

Orbán hitet tett a politikai verseny mellett

A miniszterelnök a politikai verseny mellett tett hitet a rendezvényen. Előzőleg előadást tartott “Magyarország megújulása és az európai gazdasági felépülés” címmel, amelyben egyebek közt szólt arról, hogy Magyarország az átalakításokat illetően kísérleti laboratóriumként is felfogható Európa számára. Erre a kijelentésére hivatkozva egy újságíró megkérdezte, “orbanizálni akarja-e Európát”.

Válaszában Orbán felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 22 év nagy többségét ellenzékben töltötte, mindkét alkalommal demokratikus választások nyomán került kormányra. Ez is jelzi – mondta -, hogy ő teljes mértékben elkötelezett a politikai verseny megléte mellett.

Orbán: a magyarok fegyelmezetten elfogadják a szükséges változásokat

Előadásában egyebek között arról beszélt, hogy a magyarok fegyelmezetten elfogadják a kihívások miatt szükséges változásokat.

Ezen szükséges változások közt említette azt, hogy a szociális támogatások a közmunkaprogramban való részvételi hajlandóságtól függnek. A köztehervállalásra vonatkozó intézkedések ismertetése mellett a kormányfő kitért az egészségügyi ellátással és az oktatás támogatásával kapcsolatos kérdésekre is.

A kormányfő szerint csökken Európa befolyása, de Közép-Európa fellendül

Csökken Európa befolyása a világban – hangsúlyozta Orbán Viktor. E befolyáscsökkenés okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg.

Magyarország helyzetéről szólva emlékeztetett arra, hogy az ország 2004 és 2011 között nem volt képes tartani az uniós deficitkorlátokat. A célokat illetően egyebek közt elmondta, hogy a megfelelő versenyképességhez el kell érni a 75 százalékos foglalkoztatási arányt.

Közép-Európa fellendülésnek néz elébe – vélte. A német gazdaságban vannak derűlátásra okot adó jelek, és meggyőződésének adott hangot, hogy ez segíteni fogja a közép-európai térség felvirágzását is.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően.