Forrás: mno.hu
A bírálat alapján rekonstruált Gyurcsány-dolgozat minden ponton egyezik volt sógora, Rozs Szabolcs dolgozatával – hangzott el a HírTv Célpont extra című műsorban vasárnap este. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút.
A HírTv Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálata alapján próbálta meg rekonstruálni az eltűnt 35 oldalas dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek – még az oldalszámozás alapján is – megegyeznek Rozs Szabolcs négy évvel korábbi munkájában olvasható hibákkal, hiányosságokkal.
A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az “olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna”.
Ennek alátámasztására jelezték azt is, hogy a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette, hogy a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra mutattak rá, hogy Rozs Szabolcs azonos című dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget.
A HírTv idézte az értékelés több, oldalszám-hivatkozást is említő pontját is; így például a Gyurcsány-dolgozat “a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról”. Jelezték: Rozs Szabolcs dolgozatának épp a 11. és 12. oldalán is pontosan erről van szó.
A HírTv legutóbb Célpont című pénteki műsorában foglalkozott Gyurcsány Ferenc főiskolai szakdolgozatának ügyével. Akkor azt közölték, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán.
A korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a HírTv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta a dolgozatot és merített is belőle.
Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. A nő bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány – derült ki a HírTv riportműsorából.
A balatonfüredi Rozs Szabolcs elmondta, a dolgozat saját kutatásaira épült, meglepte és nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány Ferenc is ezt a témát választotta, noha szavai szerint érdeklődési körük nem egyezett. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel akkoriban rokonok voltak, a politikus a házukban akár olvashatta is a dolgozatot, de neki erről nem volt tudomása.
A HírTv megkérdezte Gyurcsány Ferencet is, aki először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, “nagyon valószínű”, hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.
A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük.
A Pécsi Újság az után, hogy Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.
A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le szakdolgozatot; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.
Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem április 11-i közlése szerint 1996-ban leselejtezték. A tájékoztatás szerint a volt kormányfő diplomamunkáinak címe, az azokra adott bírálat és érdemjegy, valamint a nyilvántartási szám megtalálható az érintett karok tanulmányi irataiban, a szakdolgozatok viszont már nem lelhetők fel az egyetemen.
Gyurcsány Ferenc április közepén azt közölte, hogy bár kereste őket, de sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.
Nincs meg Rozs Szabolcs dolgozata sem a pécsi tanárképző főiskola levéltárában, ahogy Gyurcsány Ferencét sem találja az intézmény – értesült az MTI Hírcentrum.
Rozs Szabolcs édesanyja, Gyurcsány Ferenc korábbi anyósa azonban balatonfüredi házuknál az MTI Hírcentrum munkatársainak meg tudta mutatni fia szakdolgozatának munkapéldányát – erről a Magyar Televízió esti Híradója számolt be.
Az asszony az újságíróknak beszélt fia egykori kutatómunkájáról, és azt mondta, a dolgozat kizárólag Rozs Szabolcs munkája volt, és elképzelhetetlennek tartja, hogy fia megengedte Gyurcsány Ferencnek, hogy azt felhasználja.
Gyurcsány Ferenc egykori anyósa elmondta azt is, a munkapéldány 1980 óta ott van a füredi ház egyik polcán, vagyis akkori veje bármikor láthatta, mert többször vendégeskedett a családnál.
“Most egykori szakdolgozataim körül folyik a hajcihő. Kezdődött azzal, hogy két diplomámhoz csak egy szakdolgozatot írtam. Amikor ez a vád megdőlt, akkor jött a követelés, hogy mutassam meg azokat. Az egyetem, amelynek feladata lehet a felelős őrzés, az egyiket leselejtezte, a másikat elvesztette. Én nem találtam egyiket sem, de tegyük hozzá, nekem végképp nem kötelességem megőrizni dolgozataimat.
A Hír Tv munkatársai a Tanárképzőn írt dolgozatom nyomába eredtek. Tették a dolgukat, ezzel semmi baj nincs. Nem „médiaterroristák”, egyszerűen újságírók. Annyit sikerült kideríteniük, hogy azonos témáról és azonos címmel írtam dolgozatot, mint négy évvel korábban egykori sógorom, első feleségem bátyja, Szabolcs. Hatalmas sztori!
Húsz évesen, vagy harminc évvel ezelőtt nem készültem tudományos pályára, sok miden fontosabb volt nekem, mint szakdolgozatom, egyszerűen túl akartam lenni a főiskolán. Hogy miért a környék szőlészetéből és borászatáról írtam dolgozatomat? Mert akkori feleségem szüleinek balatonfüredi családi házában sok anyagot találtam a környék szőlészetéről és borászatáról. Tájékoztatókat, prospektusokat, beszámolókat. Hogy köztük volt-e Szabolcs dolgozatának kézirata, vagy annak vázlata, fogalmam sincs. Ha igen, biztosan olvastam. Ha olvastam, bizonyára felhasználtam. Ha használtam, szeretném hinni, hogy tisztességesen megjelöltem a forrást. A szakdolgozat nem tudományos értekezés, nem doktori disszertáció, célja nem egyéb, mint hogy bemutassa: a végzős hallgató tájékozott egy szakmai területen. Naná, hogy forrásmunkákból dolgozik, természetesen támaszkodik mások munkájára.
Ennyi a történet.
A sejtetések, a gyanúsítgatások világát megszoktam. Amortizálásom szándéka napirenden volt, van, és ahogy látom még maradni is fog egy darabig. A jobboldalnak, Orbánnak évek óta útjában állok. Ha neki rosszul megy a szekér, akkor mindig támad. Most megint kátyúban vergődnek…”
***
A HírTv-ben megszólaltatták a volt sógort, aki szerint nem igaz, hogy a házukban szólészettel foglalkozó szaklapok voltak. Csak őt érdekelte a szőlészet, és a disszertációját nem ott írta.
Az egészben az a szép, hogy ugyanaz a baloldal, amelyik két hete még fejlett erkölcsi érzékkel rendelkezett hasonló ügyben, az most kibúvókat keres.
Ugyanazokon az oldalakon ugyanazok a hibák. Ezt nevezik bizonyított plágiumnak.
Gyurcsány is azt mondja, hogy “lehetséges” a családi dolgozat felhasználása.
Így kezdődik a beismerés. Kár ebbe az ügybe adóemeléseket keverni. Ez csak egyszerű plágium, ahogy Schmittnél se volt szó többről.
Ki a francokat érdekli, hogy a Gyurcsány kiről másolta le azt a szart?!
Nem ezzel kéne foglalkozni kutyaütő banda, hanem azokkal akiknek nyaljátok a seggüket, mert a népet legálisan lopják-fosztják ki, az orrba-szájba adóemelésekkel!
Nem mellesleg a rémhír tv egy szánalmas banda, ezzel a gagyi húzásukkal!
Károly, és mi a különbség? ugyanolyan iromány mindkettő, egy tanulmány lezárásaként. phd, vagy egyetem, főiskola, nincs különbség. továbbra is támogatnám az összes phd dolgozat kivizsgálását viszont…
Gondolom az sem ciki,hogy a jobbik jó néhány képviselőjének lovári nyelvből van nyelvvizsgája.Az egész csak 120 szóból áll,ilyenkor nem számít a rasszizmus.
Ha jól tudom ez csak egy szakdolgozat nem egy doktori cím.Ez alapján senkinek sincs érettségije aki 5 évnél régebben érettségizett.
Ki nem szarja le? Az ország beledöglik a “reformokba” és semmi se változik. Vagyis minden egyre szarabb! Itt van május elseje. Talán most is kellene a Lenin szobor kezébe egy zsiroskenyeret tenni, ha állna még ….
A Hír Tv koncepciója semmit nem bizonyít. Zseniálisan keverik a kártyát, mint a legutóbbi választások előtt.
Mondja azt, hogy egyutt irtak a sogival, bararok voltak. Ha megis buko van, monnyonle, de o se adja alabb, mint Plagi bacsi, irjon uj szakdolgozatot. A tena adott: A sukoroi susnyas susogasa vs a tokaj hegyalja, szarhegyduloi szoleszet-orbaszat
Fáj a Fidesz tv-nek az SP botrány :) Most majd Feri bukik meg, akkor a másik oldal keres valakit, és végül kiderül, hogy a “politikai elit” 80 %-a csak 6 vagy 8 általánossal rendelkezik, kortól függően :DD
akkor a Schmitt ügy is csak azért volt, ugye. Kati?
Ez arra jó, hogy a FIDESZ disznóságairól elvonják az emberek figyelmét !
“Az is biztos, hogy nem másolhatta sehonnan, mert akkoriban ez nem fordulhatott elő” ez piszok jó. Egon, ez piszok jó :D
Nem értem?!Hogy lehet rekonstruálni ami nincs meg?!
Sőt Gyurcsány a pöcsét is Orbán szájában melengette!
Igaz ezt meg én nem tudom bizonyítani, de én ebben hiszek!
Én 1974 óta tanítok itt az egyetemen, illetve annak jogelődjénél a Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékén. Abban biztos vagyok, hogy Gyurcsány Ferencnek volt szakdolgozata. Az is biztos, hogy nem másolhatta sehonnan, mert akkoriban ez nem fordulhatott elő. A természettudományi területen a témavezetővel együtt dolgozott a hallgató, így az szinte kizárt, hogy másoljon.
Az alábbiakban Majer József egyetemi tanár nyílt levelét közöljük.
“Mint magánember tanárképzős Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban hangsúlyozom, mint magán ember a következőket írhatom: Dr. Gersedi István dékánunk tévedett, mert ahogy látom Gyurcsány Ferenc nem biológiából, hanem technikából írta a szakdolgozatát. A témavezetője (dr. Rizner Dezső) ugyan is a Technika Tanszék vezetője volt. A Dékán úr, jóval később került hozzánk, így az adott ügyben nem is lehet tájékozott. Jól ismertem a kollégát. Egyébként, amikor a fent nevezett hallgató nálunk tanult, akkor nem is volt Biológia Tanszék, hanem Növénytani és Állattani Tanszéken oktatták a biológiát. Én 1974 óta tanítok itt az egyetemen, illetve annak jogelődjénél a Tanárképző Főiskola Állattani Tanszékén. Abban biztos vagyok, hogy Gyurcsány Ferencnek volt szakdolgozata. Az is biztos, hogy nem másolhatta sehonnan, mert akkoriban ez nem fordulhatott elő. A természettudományi területen a témavezetővel együtt dolgozott a hallgató, így az szinte kizárt, hogy másoljon. Ahogy a téma címét látom, valószínűleg nem kísérletes témája volt a tanárjelöltnek, hanem szakirodalmi feldolgozást, esetleg helyszíni adatgyűjtést végzett. A feleségem is tanította. Szorgalmas és ambiciózus hallgató volt, és az átlagnál érdeklődőbb.
A Technika Tanszéken lehet, hogy meglesz a szakdolgozat, bár azóta immár 3. szervezeti felállásban vagyunk (1. Tanárképző Főiskola, majd ebből a Janus Pannonius Tudományegyetem, majd az Pécsi Tud. Egyetem). A szakdolgozatokat akkor a tanszékek könyvtárában helyezték el, de nem kellett nyilvántartásba venni! Így azon sem csodálkoznék, hogy a többszöri átalakulás során selejtezték volna, vagy egyszerűen elkallódott. Mint párton kívüli oktató kijelentem, hogy rám soha senki, semmilyen nyomást sem gyakorolt annak idején bárkinek a jegye ügyében, de még csak célzást sem tettek erre. Ilyet a feleségem sem tapasztalt.
Szíves tájékoztatásul
Dr. Majer József
egyetemi tanár,
PTE TTK Környezettudományi Intézet
Ökológiai és Hidrobiológiai Tanszék”