Chagall tv, avagy nyugtató zene az éjszakához

Vannak olyan napjaim, estéim, amikor abszolút férfiasan viselkedem. Ez pontosan azt jelenti, hogy elterülök a kanapén, lábamat a dohányzó asztalra teszem – minő hülyeség, soha nem is dohányoztunk rajta - és kezembe veszem a tv távirányítót.

Szerző: | 2012. április 15. | 1 hozzászólás

Mogyorót, vagy más olajos magvakat, esetleg a kedvesem által vásárolt csokit rágcsálom, miközben kapcsolgatok a 132 csatorna széles választékában. Csomag! Van benne kínai, és lengyel nyelvű, aldzsazira, szappan és krimi, tudományos stb. és egy olyan, amit először nem értettem. Színes foltok, mindenféle árnyak és egyéb, gyermekkorom egyik kedves játékára emlékeztető bigyók úszkáltak a képernyőn. Pont olyan volt, mint a „kaleidoszkóp” névre keresztelt műanyag (táv) cső, amelyben színes kövek voltak, ha a fény felé tartva forgattuk érdekes, színes ábrák jelentek, meg. Ennél fejlettebb eszköz volt a dia kattintgatós ház, vagy bármi, amelyben mesefilmek jelenetei, vagy a Lánchíd és a Budai-vár is látható volt. A különleges tollról, amelyben egy meztelenre vetkőző nő volt elrejtve, talán majd máskor emlékeznék meg.

Ez már arról jutott eszembe, hogy az említett csatornán gnóm kacsák, libák majd malacok jelentek meg. Kicsit meg is rémültem, mert bevallom megdöbbentem a lila malac láttán, ahogy szép lassan ráúszott egy sárga kacsára. Azon elmélkedtem, ez talán Chagall, Én és a falu új keletű adoptációja lehet. Ha jobban figyelek, kezdem felfedezni a történet fonalát, mintha André Breton-t kezdeném sejteni a háttérben. De elvetem a gondolatot, ennyire mágikus, ezoterikus még ő sem volt, mint a képernyőn úszkáló figurák. Igaz tanult néhány szemeszteren át pszichiátriát, ez elgondolkodtat, de végleg elvetem e párhuzamot. Közben új történet kezdődik, hasonló szellemiséggel, mert Dali, Paul Klee stílusát ismerem fel, vélem felismerni.

Azonban ezt is elvetem, mert közben óvodás rajzok is megjelennek és a zene! Na, arról jobb, ha nem beszélünk. Talán a techno és elektronikus stílushoz hasonlítható, 45-ös fordulat helyet 33 1/3-os lejátszási sebességgel.

Új történet, de ezt már nem bírom, valami hangosan nyögő kék giliszta a zöld amőba alkatú mackóval ballag, az éjszakai eget imitáló valami alatt.

Na, elárulom, hol tehetünk szert a vizuális nevelés ilyetén magasiskolájára: ez BABY TV.

Unatkozó csecsemőknek.

Hol van ilyenkor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa?

Kész, nem bírom, már az ujjamat kezdem szopni.

Szerző:

1 hozzászólás. : “Chagall tv, avagy nyugtató zene az éjszakához”

  1. teoria #

    durván és empátia nélkül vágnám fejbe, csuknám börtönbe azt, aki a bébijét a tévé elé teszi…hadd nézze, addig se kell foglalkozni vele…idióta barmok. Oszt te meg ne nézzed, mert leszíjja az agyadat :)

    2012. április 16. at 19:27

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a Gépnarancs szerkesztősége semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén fordulj a szerkesztőkhöz. Részleteket a Felhasználási feltételekben találsz.

Trackback: link < hivatkozás címének másolása