Katalónia Über Alles!

A Katalónia Über Alles! pontosan az a fajta film, amely miatt megéri és ajánlatos is a Titanichoz hasonló filmfesztiválokra járni. Lehet, hogy keresztül kell küzdenie magát az embernek néhány kisrealista drámán, ká-európai közhely-életképen és néhány egyéb felejthető mozin, de mindez megéri, ha sikerül egy-egy olyan gyöngyszemre bukkanni, mint Ramon Térmens filmje.

A spanyol dráma zsenialitása – mint oly sok más esetben is – az egyszerűségében rejlik. Három történetszálát nem igyekszik lázasan összeütköztetni, vagy Iñárritu-szerűen összebogozni, nem keresi kényszeredetten a melodrámai csúcs- vagy épp mélypontokat; egyszerűen hagyja, hogy életszerű figurái a maguk útján mozogjanak a katalán terepen.

Mert hogy a film egyfajta katalán tablót is ad – a területét, mely egykor barátságos és befogadó volt, mára viszont az emberek intoleránssá és kirekesztővé váltak, a területét, ahol növekszik a szélsőségek hatalma, ahol nincs hely olyan emberek számára, aki kicsit is más mint a többi – de a filmen látottak bárhol megtörténhetnének; sőt, valószínűleg nem egyszer már meg is történtek. Magyar nézőként pedig különösen ijesztően hat néhány jelenet így, 2012-ben.

A sztoriszálak között minőségi különbség persze akad, de egyrészt ez nem szembetűnő, másrészt mindegyik tökéletesen hatásos. Akad egy férfi, aki szexuális erőszak miatt kiszabott börtönbüntetése után 19 évvel szabadult, és próbál egykori otthonába, egy katalán városba beilleszkedni; egy fekete férfi, aki utolsó lehetőségként egy adósságbehajtó cégnél helyezkedik el, ahol az a feladata, hogy minél inkább megalázza az adósokat, hogy azok így fizessenek; valamint egy tisztes családos üzletember, aki a házába betörővel maga végez, majd próbálja mindezt börtön nélkül megúszni.

Időközben kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik, és az első blikkre pofonegyszerűen meghozott erkölcsi ítéleteink is átgondolásra szorulnak. Szerencsére a társadalmi kritika csak finoman és okosan jelenik meg mindegyik történetben, így nincsenek színpadias jelenetek vagy nagymonológok. Van viszont helyette bravúros történetvezetés, fanyar humor, és a karakterekben rejlő dráma is képes hanyatt dönteni a nézőt, már ha az túlnéz a képeken egy csöppet. Ehhez nagy segítségünkre vannak a remek színészek és a szintén kiemelkedő operatőri munka is, de a film igazi erénye a rendezés és a zseniálisan megírt forgatókönyv.

A California Über Alles című Dead Kennedys számmal való hasonlóság nem véletlen: a Katalónia Über Alles! a kultikus punkcsapathoz hasonlóan ironikusan és sokszor groteszk módon kritizál. Európa növekvő intoleranciája és társadalma rég volt ennyire fájón életszerű; mindezt pedig egy egyszerű katalán városon keresztül szemlélhetjük. Zseniálisan hatásos és elgondolkodtató, mégis habkönnyűnek ható film.

Katalónia Über Alles!

R.: Ramon Térmens