Forrás: campusonline.hu

Legutóbb az a hír okozott nekem nyolc napon túl gyógyuló lelki sérüléseket, hogy az MSZP szerint a röghöz kötés elüldözi a fiatalokat. Hirtelen felindulásomban a Mindenhatótól kértem választ arra a kérdésemre, hogy hogyan tarthatott eddig rájönni erre? Főleg, hogy már maguk a szocik is – rengeteg másik ember mellett – ezerszer elmondták ezt.

Nem ők adták ezt a számba, nem ők ültettek bogarat a fülembe, hanem jómagam is arra a következtetésre jutottam, hogy nekem itthon nincs helyem a felsőoktatásban, ha életbe lép ez a törvény, ami a röghöz kötés törvényeként híresült el.

Ugye a törvény célja volna, hogy itthon tartsák a friss diplomásokat azzal, hogy a képzési idejük kétszeresét itthon kell ledolgozniuk 35 éves korukig azoknak, aki állami pénzen tanultak. Az állami pénzen tanulás pedig – akárcsak a farmer – sohasem megy ki a divatból. Viszont a két dolog örök divat jellegének oka más. Az állami pénzen tanulás ugyanis korántsem néz ki jól, öltöztet és hasonlók. Főleg most nem!

Ha belegondolok az én helyzetembe, hogy középsuli és technikum után megyek a felsőoktatásba, akkor kb. 25 éves leszek, amikor diplomát nyomnak soványka ujjaim közé. Magyarul van 10 évem arra, hogy ledolgozzak itthon 6-10 évet. Itthon alatt pedig egy olyan országot értek, ahol ha egymillió új munkahelyet ígérnek 10 év alatt, akkor az első években több ezer szűnik meg. Tehát, hogy tiszta legyen a dolog, úgy kellene ledolgoznom itthon a képzési idő kétszeresét, hogy nincs munkahely.

Arról már nem is beszélve, hogy aki állami pénzen tanul, annak az anyagi helyzete valószínűleg egy diákhitelt sem tudna röhögve elviselni. A diákhitellel kapcsolatban felmerült problémákról, aggályokról most nem beszélek, de ha nincs meló, akkor ugye ennek törlesztése is okozhat álmatlan éjszakákat. Mehetnénk most tovább, hogy ha egyszerűen már annyira nem lenne munkalehetőség, hogy nem sikerül ledolgozni a honi rögökön azt a bizonyos képzési idő kétszeresét, akkor vissza kell fizetni a tandíjat. 35 évesen akkor ott állnánk visszafizetetlen diákhitellel és tandíjjal. Ez lehet, hogy kicsit elvonatkoztatott dolognak hat, de ha bekövetkezne, akkor csúnyán mínuszba lenne a delikvens, aki így jár.

Nem annyira tetszetős ez a magyarországi felsőoktatás, azt hiszem. Itt érkezünk vissza az elüldözéses dologhoz. Ezzel most egyet kell értenem, viszont azt is le kell szögezni, hogy a kormány bizony ért el eredményt ezzel a felsőoktatási törvénnyel. Valóban el lesznek üldözve innen a diákok. A kormány azonban elérte azt, hogy ne a diploma megszerzése után menjünk el. Én személy szerint már eleve külföldön szeretném elkezdeni a felsőfokú tanulmányaimat, ha lesz rá lehetőségem.

Akik pedig nem külföldön kezdik meg a felsőfokú tanulmányaikat, azok feltehetően azután fognak innen hanyatt-homlok menekülni, hogy ledolgozták azt a néhány évet, kötéllel a nyakukban, rögökön bukdácsolva. Ez utóbbi mondat pedig már nem az oktatási törvény miatti helyzetre, hanem a munkatörvénykönyvben foglaltakra vonatkozik.

Bármilyen rossz is volt itthon a helyzet, én mindig azt mondtam, hogy itthon maradok. Kerestem az ilyen hülye kifogásokat, hogy honvágy meg hazaszeretet. Ebben annyi volt az igazság, hogy szerettem, szeretem a hazámat. Viszont most már nem tudom, hogy hiányozna-e egyáltalán.

Hoffmann Rózsa, az oktatási államtitkárok legnagyobbika ebben az országban – jó, hogy a legnagyobb, ha ő az egyetlen – találkozott a minap (február 29.-én) Andrulla Vasziliu európai uniós oktatásügyi biztossal. Ő is felhívta a Legnagyobb Asszony figyelmét arra, amire korábban a tanárok, szülők, ellenzékiek. Én már meg sem lepődök azon, hogy le sem….szóval figyelemre sem méltatja az oktatási államtitkár ezeket a véleményformálásokat. A Fidesz ugyanis – és ez lassan szállóigévé válik – kormányon teljesen mást mond, mint ellenzékben. Amikor jött a válság például, és egész Európában mást csináltak mint mi, (Európa=adócsökkentés, Magyarország=megszorítás) akkor egész Európa néni csinált mindent jól és mi mindent rosszul. Most egész Európában rosszul gondolkoznak, ők mind ostobák és csak mi rendelkezünk emberfeletti tudással.

„Mi” alatt pedig az orbáni rezsimet értem.