Március 26. Apokrif
Az Apokrif irodalmi folyóirat hétfőn tartja tavaszi lapszámbemutatóját a Roham Színházban, este hattól.
A 2012. tavaszi számról és a folyóirat megváltozott (azaz: megváltozó) helyzetéről beszélgetnek az est első felében fiatal kritikusok: Pethő Anita, Hoványi Márton, Lengyel Imre Zsolt és Szolcsányi Ákos. Műveikből olvasnak fel a friss lapszám szerzői: Lukács Flóra, Mizsur Dániel, Palágyi László, Szabolcsi Gergely, Szalay Álmos és Tamás Péter. Az est házigazdája az Apokrif főszerkesztője: Nyerges Gábor Ádám.
Az egyetemről elszabadult folyóiratot 2007-ben alapította Nyerges Gábor Ádám és Török Sándor Mátyás, Fráter Zoltán mentori támogatásával. Az azóta rendre megjelenő újság 2012-re eljutott az országos terjesztettségig, ezt (is) ünneplik hétfőn az alkotók.
Hol érhető el az Apokrif online? Ezen a linken. Mit érdemes még tudni róluk? 2009-ben a szerzők válogatott írásaiból jelent meg a Beszámított veszteség című antológia.
Március 26. Boldog új élet
A Magyarhangya új, reflektor nevet kapó vetítéssorozata hétfőn hatkor startol az Odeonban. Az elfeledett/ elhallgatott társadalmi jelenségekkel foglalkozó tematikus blokk első témája a nevelőintézetben való felcseperedés, melyhez filmvetítés is társul – Bogdán Árpád Boldog új élet című alkotása lesz terítéken. A film után beszélgetés a rendezővel és Gyárfás Dorkával veszi kezdetét.
Napjaink egy névtelen városában játszódik a történet, névtelen szereplőkkel. Meghatározhatatlan idő, üres, elhagyott terek és alagutak, személytelen városrészek, külvárosi miliő. A szociális periféria dísztelen kellékei. Itt él főszereplőnk egyedül, egy lakótelepi lakásban. Ő roma, nevelőotthonban nőtt fel, szüleit nem ismeri. A világról és annak szabályszerűségéről szinte semmit se tud.
Honnan lehet ismerős a Boldog új élet? A 2007-es filmszemlén három díjat is kapott, a legjobb eredeti filmzene és az elsőfilmes rendező díját, valamint a diákzsűri elismerését. Mit kell tudni a rendezőről? Bogdán Árpád 1976-ban született, két éves korában állami gondozásba került, 24 éves koráig a Balatonberényi Nevelő Otthonban nevelkedett. Nemrég a romák kirekesztése elleni A rasszizmus szívás elnevezésű kapmány kisfilmjeiben tűnt föl.
Március 26. Ács Tamás a Malomudvarban
Franz Kafka legismertebb műve az Átváltozás, melyben Gregor Samsa egy reggel arra ébred, hogy féreggé változott. A történetet Ács Tamás formálta át kissé, hogy monodrámájával új megvilágításba helyezze a mindig aktuális alkotást.
Nagybecsű Akadémikusok!
Egy fordított átváltozásnak lehetnek tanúi. Kafka Az átváltozás című művének főhőse, Gregor Samsa feladja az emberi lét kötöttségeit az állati lét szabadságáért. Itt minden pont fordítva történik egy majommal. Utánozás majomszokás! Míg másnak ez egy tréfa, addig Péter számára a túlélés egyetlen lehetősége. Hallgassák hát a jelentést, mely a két létezés közti szakadékból szól Önöknek, Tisztelt Akadémikusok!
Kicsoda Ács Tamás? A művész a Tűzraktér és a Színváltások fesztivál állandó fellépője volt, eddigi előadásai: A bárány megkísértése (Jakab Ádámmal), Gogol: Az őrült naplója, A mi színházunk (Jakab Ádámmal), Improvizatív verses-est, Égi ábránd (rendező: Szardar Tagirovszkij), Szókratész védőbeszéde, Voltaire: Candide.
Kafka Átváltozása egyébként itt elolvasható, a Magyar Elektronikus Könyvtár sajnos már kiirtotta az adatbázisából.
Március 27. Színházi világnap a Bárkában
Délután négytől nyílt színházi világnappal várja a Bárka az érdeklődőket. Kedvezményes jegyek, interaktív sitcom, kulisszatitkok és Mucsi Zoltán a pult túloldalán. A részletes programért ide kattintsatok.
Március 28. pszichológusok és filmek
A Magyarhangya pszichofilmes sorozatának második etapja jön szerdán, melynek keretein belül Nanni Moretti olykor humoros, olykor rendkívül érzékeny filmjét, a Habemus Papamot lehet megnézni. Szentről, erkölcsről, hitről és bűnről indul beszélgetés a mozizás után, a meghívott vendégek Papp Richárd (ELTE ENKI vallásantropológus) és Gábor György (Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem teológusa) lesznek.
A film konfliktusa röviden: Nanni Moretti története egy kitalált pápaválasztást mesél el, mely tele van meglepő fordulatokkal. Az újonnan megválasztott pápa ugyanis megrémül a rá nehezedő tehertől és nem jelenik meg a Szent Péter téren a hívek előtt. A bíborosok pedig mindent megtesznek, hogy eltitkolják a problémát. Kritikánkat a Habemus Papamról itt olvashatjátok.
Március 29. Bordélyház
Bertrand Bonello megrázó filmje végre a hazai mozikban! Mindenkinek csak saját felelősségre ajánlom a felkavaró darabot, aki veszi a bátorságot és megnézi, aznapra minden egyéb programot töröljön ki a naptárából. Persze csak azokat, amikhez lelkesedés és jókedv szükségeltetik. A többi maradhat.
Valahol a Moulin Rouge és a Saló, avagy Szodoma 120 napja közé lőném be a film okozta érzeteket. Természetesen nem énekelnek, és a lelki-testi kínzással egybekötött brutalitás sem olyan állandó mint második hozott példámban, ám a prostituáltak „ketrece” (a nyilvánosház) mindkettőből tartogat valamit: legyen az egy sokat sejtetően áttetsző selyemruha, egy a szexuális potenciáról árulkodó becenév, vagy a sokkoló és szadista „véletlen balesetektől” való félelem elfojtott lappangása.
Teljes kritikánk a filmről itt érhető el.
Március 29. Szóljon hangosan a néma! vol. 5
Üdítő ötlet a némafilmeket mai kontextusba bújtatni olyan módon, hogy élőzenei kíséretet kínálunk hozzájuk. Az Odeon moziban indult sorozat ötödik részéhez érkezett, ezúttal Chaplin Nagyvárosi fények című moziját kíséri David Yengibarian harmónikajátéka.
David Yengibarian Jerevánban született, zenész családban nőtt fel, kilencévesen lett a Jereváni Zeneiskola növendéke, tízévesen kezdett el tangóharmonikázni. 1995-től Magyarországon folytatta zenei tanulmányait. Napjainkban két trióval zenél, Brüsszelben Adalberto Dominguezzel és Komlan Agbekpenouval, Budapesten Badics Márkkal és Bata Istvánnal.
Gyertek, ha egyszer átélitek, belátjátok: kihagyhatatlan élmény!
Március 30. Oberon világai 8.
A sok feldolgozást és átírást megélt Szentivánéji álom olyan Shakespeare-darab, melyben könnyedén és mégis boldogan elveszhet a néző. A Radikális Szabadidő Színház legújabb bemutatója Oberon párhuzamos univerzumába kalauzol, hosszúra nyúlt meséjük láttán mégis ráismerünk mindennapjaink problémáira.
Az előadásról – és a korábbi darabokról – nyilvános műhelynapló is született, ezt ezen a linken érhetitek el.
Miért ígérkezik különösen izgalmasnak a pénteki premier? Maga a rendező, Formanek Csaba fogalmazott így a bemutatóval kapcsolatban. „Ez az előadás 2009 óta készül-készült-nem készül el (sosem)-készül el most. A legigazibb, utolsó Oberon, mindent beletettem, amit tudok, színházról, életről, gyökerekről, szerelmekről, társakról, magányról. Emlékekről, vágyakról.”
Két időpontban is megtekinthető a legújabb Oberon, március 28-án és 30-án, este 7 órás kezdéssel. Egy korábbi Oberon-feldolgozásról szóló kritikánkat itt lehet elolvasni.
