A teljes nevén Strategic Forecasting Inc. nevű intézményt 1996-ban a texasi Austinban alapította George Friedman amerikai politológus, számos könyv szerzője. Ő a cég elnöke és hírszerzőfőnöke. Holocaust-túlélők gyermekeként Magyarországon született, s még gyermekkorában a család elmenekült a kommunista rendszerből egy ausztriai táboron keresztül az Egyesült Államokba.
Mielőtt a magánszektorba lépett volna, Friedman csaknem húsz évet töltött a tudományos életben, politológiát tanított a Dickinson College-ban. Ez idő alatt rendszeres tájékoztatást nyújtott biztonsági és nemzetvédelmi kérdésekről a fegyveres erők vezetőinek és a nemzetvédelem különböző intézményeinek, fórumainak.
Friedman először politikai filozófiával foglalkozott, a marxizmusra és a nemzetközi konfliktusokra, ez utóbbiakon belül az amerikai-szovjet viszonyra összpontosítva. Tanulmányozta egy amerikai-japán konfliktus lehetőségét is, és társszerzője volt 1991-ben A közelgő háború Japánnal című könyvnek. Ugyancsak szerzője vagy társszerzője volt olyan különböző témákkal foglalkozó műveknek, mint a frankfurti iskola és a hadviselés. Néhány könyvcím: A következő száz év, A következő évtized, Amerika titkos háborúja, A háború jövője.
A Stratfor indulásától kezdve nyújt napi hírszerzési tájékoztatást. Előtérbe akkor került, amikor a NATO 1999-es koszovói offenzívája idején kiadta Koszovói Válságközpontját, amely publicitást kapott a Time magazinban, a Texas Monthlyban és más kiadványokban is. Ám a Stratfor még 1999 vége előtt beindította előfizetős szolgáltatását, és annak révén kínálta elemzéseinek többségét.
A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások idején már működött a cég “breaking news” szolgáltatása, s ingyenesen hozzáférhetővé vált néhány figyelemreméltó elemzés az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a Bush-kormányzat várható lépéseiről. Azóta olyan neves médiaszervezetek idézték tekintélyként stratégiai és taktikai hírszerzési ügyekben, mint a CNN, a Bloomberg, az Associated Press, a Reuters, a The New York Times és a BBC. Amerika vezető pénzügyi hetilapja, a Barron,s magazin egy helyütt “árnyék-CIA-nak” nevezte.
A Stratfor előfizetői listája bizalmas, hirdetői listáján a leggazdagabb amerikai cégeket felsoroló Fortune 500-ban szereplő vállalatok és nemzetközi kormányhivatalok is helyet kapnak. Az Operation AntiSec hackercsoport tavaly december 24-én azt állította, hogy sikerült közzétennie ezeket, a Stratfor viszont azt hangoztatta, hogy az ügyféllistákhoz nem sikerült hozzájutniuk a hackereknek, csak az új előfizetők listáját szerezték meg.
Ugyancsak december 24-ei hír szerint az Anonymous hackercsoport tagjai elloptak e-maileket és hitelkártyaadatokat a Stratfor honlapjáról. A cég weboldalán megmaradt egyetlen oldal azt közölte, hogy “a webhelyen jelenleg karbantartási munkálatok folynak, kérjük, látogasson vissza később”. A hackerek azt mondták, hogy megszerezték a cég ügyféllistáját, és lopott hitelkártyaadatokkal adományokat juttattak el jótékonysági szervezeteknek, így a Vöröskeresztnek, a Save the Childrennek és a CARE-nek.
A hackerek azt állították, hogy több mint 200 gigabyte-nyi adatot szereztek meg. Mint mondták, a Stratfornak “ötletei sincsenek … az adatbázis biztonságát illetően”. A jelszavakat nem titkosították, és sok jelszó egyszerűen a vállalat neve volt, ami Zoe Fox CNN-riporter szavai szerint “zavarba ejtő hiba egy biztonságra szakosodott cégnél”.
A Stratfor elektronikus levelezésének első részét hétfőn hozta nyilvánosságra a WikiLeaks kiszivárogtató hírportál.
A 2011. szeptember 2-án kelt email prágai és washingtoni forrásokra hivatkozik, s konkrétan a washingtoni cseh nagykövetre is utal.
Bár Csehország a svéd Gripenek bérlésének meghosszabbításáról tárgyal, a valóságban, akárcsak a lengyelek, F-16-os vadászgépeket szeretne venni – áll az elektronikus levélben.
“A Cseh Köztársaság most F-16-osokat kér az amerikaiaktól. Amerikaiak azt mondják, hogy eladják a gépeket, de horribilis összegekért. A Cseh Köztársaság számára túl drágák” – olvasható az emailben.
“A Cseh Köztársaság ezért tervet készített, amely szerint öt vagy hat közép-európai ország összefogna és egy nagy megrendelést adna az amerikaiaknak, amiért árengedményt kapna tőlük. Mintegy 85 gépről lenne szó Románia, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és esetleg Lengyelország részére is” – áll továbbá a jelentésben. A terv azzal számol, hogy a pilótaképzés az egyik országban zajlana le, míg egy másik országban vadászgépjavító műhelyek létesülnének.
“Mindez az adott országokat összekötné az USA-val. A régióban amerikai katonákra lenne szükség, akik kiképeznék a pilótákat” – írja a Stratfor.
A forrás szerint Csehország kulcsfontosságúnak tartja, hogy területén amerikai katonai jelenlét legyen, ami a rakétavédelem területén is kiemelt jelentőségű. Ha az Egyesült Államok beveszi Csehországot a rakétavédelmi projektbe, vagy üzletet kötnek az F-16-sokról, akkor Prága kész gyakorlatilag bármiféle katonai kötelezettséget elvállalni a világban, amelyet az Egyesült Államok kér. Ha viszont az amerikaiak nem teljesítik a cseh kérést, akkor a NATO-n keretében Európán és Ázsián kívül már semmiféle feladatot nem vállal el.
A cseh kormánykörök egyelőre nem kommentálták a WikiLeaks kiszivárogtatását. A csehek a közelmúltban kezdtek tárgyalásokat a svédekkel 14 Gripen vadászgép 2015-ben lejáró bérlésének meghosszabbításáról.























