„Persze, hogy hibázok. Hibázni kell!” – interjú Lórán Barnabással

Kérdezz-felelek a Showder Klub és a Dumaszínház TraBarnájával, aki magában is brümmög néha (csak olyankor ügyel, hogy senki se hallja), tuningolt Csepel bringával halad céljai felé és saját TraBarnás képregénye is van. Kiderül az is, hogy Barna két kisfia is bontogatja már szárnyait.

Szerző: | 2012. február 29. | Hozzászólások kikapcsolva

Nagy Vilmos: Engedd meg, hogy egy rendkívül kreatív és egyedi kérdéssel kezdjem: hogyan kerültél a humor világába? Mi vezetett a humor felé? (A sörön kívül, persze.)

Lórán Barnabás: Ez egy jó kérdés. Csak úgy jött belőlem, és rátaláltam az utamra. Mindig viccelődtem, nevettünk a barátaimmal. Mondjuk ez mostanában is így van…

Az évek során előadóként mi változott benned? Mi az, amit már nem, vagy nem úgy csinálsz, mint régebben és mi az, ami új az előadásmódodban?

Lényegében semmi. Ugyanúgy várok minden fellépést. Én nem vagyok az a fellépés előtt izgulós típus. Régebben a műsoromban rengeteg autó-, motorhangot utánoztam, ezeket most már rendesen visszafogtam, persze nem teljesen, mert sok helyen ezt várják tőlem. Az előadásmódom hogy változott? Nem tudom. Talán egy kicsit színpadiasabb lett, bár távolról sem mondanám, hogy lennének színészi ambícióim, de talán jobban figyelek a gesztusokra.

Mi volt a legfurább jármű, aminek a hangutánzását kérték tőled?

Egyszer két srác jött oda hozzám egy nyári rendezvény után és azt kérték: „Barna! Tudnál utánozni egy csapágyas, törött kipufogós, letört lökhárítós Wartburgot?” Mondtam nekik: „Igen, de csak kéket és lapos bal hátsó kerékkel.”

A verdákat is be kell járatni. Te hogyan szoktál „bemelegíteni” fellépés előtt?

Fellépés előtt nem szoktam berregni, inkább összeszedem a gondolatimat és megpróbálok valamit enni. Brümmögni csak úgy a magam szórakoztatására azért szoktam, de arra gondosan ügyelek, hogy azt senki se hallja.

Mintha az utóbbi fellépéseiden már egyre kevesebb lenne a brümmögés. Ez tudatos?

Igen, ez tudatos. Sokan hallották, sokan ismerik ezeket a hangokat. Úgy gondolom, hogy ha valakik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek egy fellépésemre, joggal várhatják tőlem, hogy ne a régi poénokat hallják, hanem mindig valami újat.

Az autóktól való elfordulásod egyik folyománya, hogy szenvedélyes kerékpáros lett belőled? Ráadásul nem szokványos bringád van…

Azért nem fordultam el az autóktól, ez a vonulat még mindig ilyen-olyan módon a műsorom része. Illetve sokat olvasok az autókról, motorokról. Képben vagyok. Néha még a www.vezess.hu-nak is eljárok autót tesztelni. Persze csak viccesen.

Igen bringázom, mert úgy érzem ez egy praktikus módja a közlekedésnek. A bringám az valóban nem szokványos. A hivatalos álláspont, hogy két és fél év fejlesztés eredménye. A valóság az, hogy két és fél év szívás és még most sem jó teljesen. Itt nem egy több millió forintos szuperbringát kell elképzelni, egy Schwinn Csepel Cruisert alakítottam át egy lakatos segítségével, hogy hátra bele férjen egy szélesebb gumi. Ami miatt veszett nehéz tekerni. Illetve tárcsafékeket raktunk előre és hátra. Az volt a baj, hogy nem igazán mértünk ki semmit, csak úgy kútfőből ment a hegesztés és ennek meg is lett böjtje. Háromszor tört el a váz itt-ott. Lényegében mindenhol. Most mindenesetre működik a gép. Mondjuk, fék az nem nagyon van, mert azt is elrontottuk valahol, de legalább nekem tetszik és tudok vele menni.

A kerékpározáson kívül hogyan kapcsolsz ki?

Családommal. Feleség, két gyerek. Egy ideig kikapcsol aztán, pihenned kell.

És hogy vannak? Két kisfiad közül valamelyik próbálkozik már a hutyutyu-hutyutyuval?

Köszönöm kérdésedet. Családom jól van. Samu fiam a nagyobbik, utánoz, pontosabban parodizál. Engem is és még sok mindenkit. Nagyon szórakoztató. Dani pedig folyamatosan vicceket mesél, amiket Ő talál ki. Mi meg nevetünk rajta és tapsolunk.

A honlapodon látható képregénysorozat a te műved?

Sajnos nem én rajzoltam. Az nagyon jó lenne, ha ilyen jól rajzolnék! Zsoldos Péter alkotása. Együtt találtuk ki a történetet, a TraBarna képregényt. Régebben volt egy szponzorom, és erre költöttem a szponzori pénzeket. Zsoldos Peti vett a pénzből egy ülőgarnitúrát, nekem meg van egy képregényem, ami rólam szól.

Kerültél már kínos szituációba amiatt, hogy valakiről olyasmit mondtál, amit nem kellett volna?

Igen, egyszer az egyik Showder Klubban a Fővárosi Autópiac volt az egyik poénom alanya. Amit a műsorban én tudatosan Ővárosi Autópiacnak mondtam. Adás után jöttek is a levelek, hogy ott aztán milyen, hű, de tényleg, igenis milyen becsületes autókereskedők vannak, és én ezt, hogy képzelem, hogy azt mertem mondani, hogy visszatekerik a kilométerórákat, és hogy csalnak! Azt hiszem úgy zárult az ügy, hogy Kovács Kristóf a Showder Klub producere és ügyvédei válaszoltak a levelekre, miszerint nem értik miről lehet szó, hiszen a műsorban az Ővárosi Autópiacról esett szó ahol a gonosz átverős autónepperek vannak. A Fővárosi Autópiacot pedig senki nem említette.

A poénok szempontjából szereted a közönséget a spontán reakciók felé terelni, vagy inkább a felépített stratégia híve vagy? Szóval mennyire szeretsz improvizálni?

Az én műsoromnak van egy rendkívül rugalmas szerkezete. Improvizálni pedig folyamatosan kell, hiszen ez a műfaj egyik jellemzője.

Mesélnél egy kicsit a korábbi cégetekről, hogy mivel foglalkoztál a stand-up előtt?

Régebben volt egy telekommunikációs audit cégem, amit egy társammal vittünk. Közép- és nagyvállalatok telekommunikációs struktúráit vizsgáltuk, és ezekkel kapcsolatban készítettünk tanulmányt, hogy mit és hogyan lehetne hatékonyabbá tenni. Magyarul, melyek azok a távközlési szolgáltatások melyekből olcsóbban, többet tudnak vásárolni a jelenleginél. Az ötlet jó volt, működött is, csak a sikerdíjainkat felejtették el kifizetni a cégek. Tehát végül is nem működött. Abbahagytam.

Sokan használnak súgótáblát a Showderben?

Igen. Én is szoktam. Ezen igazából mások számára érthetetlen szavak, rajzok vannak. Szerintem ez tök jó dolog. Ott a tévéfelvételen nem nagyon illik hibázni. Ez pedig segít elkerülni a bakikat.

Eddig úgy tűnik, sikerül elkerülnötök, hogy más gagyi műsorokban kelljen szerepelnetek az RTL Klubnál. Egy jó kis vacsoracsata… pedig elég kézenfekvő lenne, hiszen szövegelni nagyon tudtok. Voltak ilyen felkérések a csatornától? S ha igen, hogy védekeztek?

Részemről nem probléma elmenni ilyen műsorokba. Az RTL-t azért egy kicsit megvédeném, ezek egyáltalán nem gagyi, inkább könnyebb, saját gyártású műsorok. Itt is van sikeresebb és kevésbé sikeres széria. Én szívesen elmennék ilyen főzős műsorba, úgy is szeretek főzőcskézni. De egy autós műsornak örülnék nagyon. Ilyeneknek például vagy esetleg ennek.

Volt olyan közönséged, amelyikkel egyáltalán nem tudtál mit kezdeni?

Hát persze. Ez mondjuk nagyon ritka, de évekkel ezelőtt egy kereskedelmi bank dolgozóinak év végi céges buliján kellett fellépnem, de amire odaértem olyan állapotba voltak az egybegyűltek, hogy én ott mondhattam bármit. Szerencsére nem ez a jellemző.

A Dumaszínházasokkal nyilván sokat lógtok együtt. Kivel vagy legjobb kapcsolatban közülük?

Valóban szoktunk összejárni, amúgy mindenkivel jóban vagyok.

Úgy tudom, nálad a politika nem jöhet szóba a színpadon. Nem lenne jó odaszúrni néha egyet-kettőt a mentelmiseknek?

A színpadon valóban nem kanyarodok el a politika felé. Viszont Litkai Gergővel szoktunk politikai töltetű jelenteket írni a Kabaréban. A legutóbbi sikeres írásunk Lázár János igazoltatásáról szólt. Ez a jelenetünk annyira sikeres volt, hogy az ellenzék kétszer is megvette a jogokat, hogy rendezvényeiken lejátszhassa. Persze, azért az egyensúly érdekében mindkét oldalra igyekszünk súlyozni. Azt hiszem minden kormány, minden országban szolgáltat alapot az ilyen jellegű humoros írásokra. Mondjuk a miénk talán egy picit többet.

Nyílt titok, hogy Litkai Gergő, amolyan mester köztetek. Ő miért nem szerepel a Showderben?

Részben Gergőnek köszönhetjük a Showder Klubbot. Nagy része van abban, hogy ez műsor most megy és sikeres. Gergőről én azt szoktam mondani, hogy előbb ír két könyvet, forgat három filmet és visz sikerre egy tévécsatornát, mint hogy egyszer is fellépjen bármilyen tévéműsorban.

Volt már olyan, hogy elfelejtettél egy poént?

Persze. Amikor az egyik blokkomon alakítok, valami újjal egészítem ki, vagy egy új anyagot próbálok, akkor az első alkalmakkor azért előfordul, hogy még nem érzem magam olyan kényelmesen az új mondanivalómban, de ezeket a hibákat elég hamar kicsiszolom. Persze, hogy hibázok. Hibázni kell!

Körülbelül mennyi megírt anyag kell, egy biztonságos – mondjuk – Showder Klubos fellépéshez?

Én úgy gondolom, hogy a felvételek után még az embernek maradjon kb. negyven-ötvenpercnyi anyaga. Miután ami már a tévében lement, azt fellépéseken nem szoktuk mondani, a fellépésekre pedig illik valami újat vinni.

Melyik volt a legfurább, legérdekesebb helyszín vagy közönség ahol/aki előtt felléptél?

Angliában angoloknak. Én nagyon forszíroztam, hogy menjünk el ilyen tehetségkutatóra. Nem ment nekem olyan jól, mint ahogy kellett volna. Felméri Peti viszont ügyes volt és meg is nyerte!

Beliczai Balázs inkább csak szurkol, de Felméri Péter és Hajdú Balázs kollégáid aktívan fociznak a Showder csapatban? Te is játszol? S ha igen milyen poszton?

Én nem focizom, még a szabályokat sem tudom, és könyvet sem fogok írni. A foci nem az én sportom. Én inkább eljárok futni, bringázni. Engem a labda csak megzavar.

Tegyük fel, hogy a stand-up egyszer kifullad. Visszatérnél a logisztikához?

Hát persze, ha nem lenne más. Mondjuk, szívesebben lennék akkor inkább értékesítő vagy ügyfélmenedzser, járnék ügyfelekhez, ezt is csináltam régen telkós cégeknél és nagyon szerettem, de ha nincs más, akkor logisztika. Simán.

Szerző:

Hozzászólás nem engedélyezett.

Trackback: link < hivatkozás címének másolása