Kimi Matias „Iceman” Räikkönen amellett, hogy üde színfoltja a Száguldó Cirkusz porondjának, minden kétséget kizáróan zseniális versenyző is. Élvezi az életet és a versenyzést, és mindezt már pimaszul fiatalon elkezdte. Sokan talán nem is azt irigylik, amit elért, hanem azt ahogy.

„Tény, hogy akár holnap is meghalhatunk. Élvezned kell az életet, mert két másodpercen belül véget érhet. Sohasem tudhatod. Azt csinálok, amit akarok, és elégedett vagyok az életemmel. Nincs okom panaszra.”

A Forma 1 előtt

Kicsi korában, mint minden valamire való finn gyerek, Kimi is jégkorongozott. Sőt, az is lehet, hogy ha a jégkorong edzéseket nem tartják olyan korán (legalábbis Kimi úgy gondolta, hogy túl korán kell kelni hozzá), akkor ma már az NHL-ben kergetné a pakkot. Kimi azonban nem szeret korán kelni, és mivel fő a kényelem, keresett magának inkább egy olyan sportot, ami mellett tovább szundíthat. Mindenesetre már 8 évesen közölte az édesanyjával:

„Anya, én egyszer még világbajnok leszek, csak még nem tudom, milyen sportágban.”

A cél tehát adott volt, már csak az eszközt kellett hozzá megtalálni. Kilenc évesen elkezdett gokartozni, 1988-ban pedig már részt vett néhány finn ifjúsági futamon. 1996-ig többféle kategóriában versenyzett Finnországban, 1996-tól pedig részt vett a gokart Európa bajnokságon, a világbajnokságon, és az északi bajnokságban is, közben pedig sorban nyerte a versenyeket és bajnokságokat.

1999-ben kezdett formaautókkal versenyezni a Formula-Renault bajnokságban a Haywood Racing Teammel – első futamán 3. helyen végzett. A Formula-Ford Euro-kupában 5. helyet ért el, a Formula-Renault téli bajnokságán pedig négy versenyből négyet nyert a Manor Motorsport csapatával.

2000-ben megnyerte a Formula-Renault brit bajnokságát: tíz futamból hetet megnyert, hétszert indult pole pozícióból, és hatszor futotta meg a leggyorsabb kört. Három versenyen indult a Formula-Renault Európa-bajnokságon, kettőt megnyert, összetettben 6. helyen végzett.

A Forma 1-ben

Sauber-Petronas, 2001

Peter Sauber felfigyelt Kimi eredményeire, és 2000 szeptemberében meghívta először egy, majd még több tesztelésre. Kiminek sikerült teljesítményével meggyőzni Peter Saubert, olyannyira, hogy a 2001-es szezonra leszerződtette Forma 1-es csapatába, Nick Heidfeld mellé. Döntését nem mindenki fogadta kitörő örömmel (többek között a Forma 1 atyaúristene, Max Mosley sem), hisz Kimi mindössze 23 versenyt futott együléses versenyautóval, ezért túlságosan tapasztalatlannak vélték, és attól féltek, túl nagy kockázatot jelentene mind önmagára, mind pedig a többi Forma 1-es pilótára. Mivel azonban a teszteléseken megtette a szuperlicenchez szükséges kilométereket, az első három futamra ideiglenes engedélyt kapott azzal a feltétellel, hogy majd véglegesítik, amennyiben nem csinál túl nagy butaságot ez idő alatt. Kimi szolidan kritikus véleménye az FIA döntéséről:

„Csak a szezon végén derül ki, hogy maradhatok-e a Forma 1-ben. Az FIA-nak ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy megállapítsa, tudok-e vezetni vagy sem.”

Nem okozott azonban csalódást, sőt, első versenyén a pontszerző 6. helyre hozta be az autót. A szezon során összesen 9 pontot gyűjtögetett, ezzel a világbajnokság 10. helyén végzett. Legjobb eredményét Ausztriában és Kanadában érte el: 4. helyen fejezte be a futamokat.

McLaren-Mercedes, 2002

Egy év után elbúcsúzott a Saubertől, és átült a McLaren-Mercedesbe honfitársa, Mika Häkkinen helyére David Coulthard mellé. Első futamán az Ezüstnyíllal rögtön dobogóra állhatott Melbourne-ben, és ő autózta a leggyorsabb kört is. Két másik dobogós helyet szerzett még az évad folyamán: a Nürnburgringen és Suzukában. Franciaországban a dobogó második fokára is felállhatott, a Hungaroringen pedig 4. lett, ezeket leszámítva azonban csak egyszer tudott célba érni, Brazíliában. Igazán nem Kimin múlott, az autó számos műszaki problémát húzott elő tarsolyából. 

Így is javítani tudott első szezonjához képest: 24 pontjával a világbajnoki verseny 6. helyezettjeként zárta az évet.

2003

A téli pihenő alatt sikerült megbízhatóbbá tenni az autót, és a Kimi-Mercedes páros jelentősen megbízhatóbb teljesítménnyel örvendeztette meg szurkolóit. Dobogós helyezéssel kezdett Ausztráliában, Malajziában megszerezte pályafutása első győzelmét, amit két második hely követett Brazíliában és San Marinóban, majd az év során még ötször végzett második helyen: Ausztriában, Monacóban, Magyarországon, Indianapolisban és Japánban. Silverstone-ban állhatott még dobogóra, Franciaországban és Monzában 4. lett, Kanadában pedig 6.

„A győzelem számomra a minden. Sokkal jobb úgy nyerni, hogy korábban már vesztettél. Soha nem fogom elfelejteni ezt a nagyszerű érzést.”

Három futamot nem tudott befejezni: Spanyolországban a rajtnál összeütköztek Antonio Pizzoniával, az Európa Nagydíjon motorhiba miatt kényszerült kiállni. Németországban a rajtnál csúnyán összeakadtak Rubens Barrichellóval, alaposan leamortizálva a McLarent.

Az évzáró Japán futam előtt még a világbajnoki címre is volt matematikai esélye, ám végül, mindössze 2 ponttal lemaradva Schumi mögött, Jégemberünk második lett.

2004

A McLarenen sajnos ismét eluralkodott a megbízhatatlanság, számos műszaki hibával nehezítve és keserítve Kimi versenyzését. Az első hét futamból csak kétszer látta a kockás zászlót: San Marinóban 8., Spanyolországban 11. helyen intették le.

A szezon közepén rájöttek, hogy ez így nem mehet tovább: az MP4-19 fantázianevű autót lecserélték az MP4-19B-re, ami csekély javulást eredményezett – ha versenyeket nem is tudott nyerni (kivéve Spában), legalább már többnyire célba ért, és pontokat gyűjtött.

Kanadában 5. helyen végzett, Indianapolisban 6., Franciaországban 7., majd jött egy nagy ugrás: Silverstone-ban pole pozícióból indulva második lett, és Németországban is második helyről esett ki, miután leszakadt autójának hátsó szárnya. Kiesett Magyarországon és Monzában is – műszaki hiba miatt.

A Hungaroring és Monza között ünnepelhette pályafutása második futamgyőzelmét Spában, az utolsó három versenyből pedig kétszer dobogón állhatott: Kínában 3.,Brazíliában 2. helyen, míg Japában 6. helyezést ért el. 45 pontjával 7. helyen végzett a pilóták pontversenyében.

„Nem azoké a siker, akik sohasem buktak el, hanem azoké, akik elbuktak, és ismét felálltak belőle.”

2005

Kimi új csapattársat kapott, a kis(sé) pufók kolumbiai Juan Pablo Montoya becses személyében. A szezon elején – a változatosság kedvéért – a gumikkal támadt kisebb problémája a csapatnak, túlzottan óvták a gumikat, így azok nem tudtak kellően felmelegedni az egykörös időmérőn. Az első két futamon Kimi egy 8. (Ausztrália) és egy 9. (Malajzia) hellyel indított, Bahreinben megcsípte a dobogót, San Marinóban azonban műszaki hiba miatt kiesett – pole pozícióból rajtolva.

Spanyolországban és Monacóban nyerni tudott, és a Nürburgringen is az első helyen versenyzett egészen az utolsó körig, amikor eltört a jobb első kerékfelfüggesztése, és a gumifalba ütközött.

A kanadai versenyt megnyerte, az indianapolisi botrányba fulladt futamon azonban a Michelin gumikon futó csapatok végül nem indultak a versenyen, így a McLaren és Kimi sem.

Franciaországban úgy lett 2., Silverstone-ban pedig 3., hogy mindkét alkalommal motort cseréltek autójában, ami ugyebár tíz helyes rajtbüntetéssel jár.

A Német Nagydíjat nem bírta az autó motorja, utána azonban nyert a Hungaroringen és Isztambulban. Monzában hiába szerezte meg az első rajtkockát, motorcsere miatt csak a 11. helyről rajtolhatott, és 4. helyen ért célba, azonban Spában ismét győzni tudott.

Brazíliában és Kínában 2. lett, Japánban pedig megnyerte a futamot (17. helyről indulva), végül 112 pontjával második helyen végzett a világbajnoki összesítésben.

2006

Ismét egy gyengébb év következett a McLaren, és így Kimi számára is: a V10-es motorokról áttértek V8-asokra, a McLaren pedig nem tudott lépést tartani a Ferrarival és a Renault-val.

Rögtön a bahreini futamon technikai hiba miatt nem sikerült jól az időmérője, olyannyira, hogy csak a 22. helyről indulhatott, ám végül felállhatott a dobogóra. Malajziában az első körben nekiütközött Klien, eltörve hátsó felfüggesztését, így Kimi számára gyorsan véget ért a futam.

Ausztráliában megfutotta az év egyik legjobb eredményét: 2. helyen végzett, majd ezt követte két 5. és egy 4. helyezés (San Marino és Spanyolország, illetve Nürnburgring).

Monaco sok volt az autónak – kiesett, amit két 3. hely követett (Silverstone, Kanada), majd Indianapolisban az első kanyarban összehoztak egy balestet, mely azt eredményezte, hogy többek között Kimi számára is véget ért az amerikai körözgetés.

A futam után Montoya búcsút intett a McLarennek és a Forma 1-nek, helyére Pedro de la Rosát ültették.

A szezon további része is vegyesen alakult: Kimi háromszor végzett 5. helyen (Franciaország, Japán, Brazília), Németországban 3., Monzában pedig 2. lett.

Három futamot nem tudott befejezni: az esős-mókás Magyar Nagydíjon hátulról nekiment Liuzzinak,

Isztambulban Tiago Monteiróval találkozott, és végül a gumifalban állt meg, Kínában a sebességváltója adta fel a küzdelmet.

Ötödik helyen zárta az évet, és egyben McLarenes pályafutását: az év végén lejáró szerződését nem újították meg az Ezüstnyilakkal, hanem 3 évre a Ferrarihoz igazolt.

Ferrari, 2007

Megkezdődött tehát Kimi számára az új, piros overallos korszak, Felipe Massa mellett. Fantasztikusan indította az évet: Ausztráliában pole pozícióból indulva megfutotta a leggyorsabb kört a versenyben, és meg is nyerte a futamot. (Legutóbb Nigel Mansell-nek sikerült győzelemmel bemutatkozni a lovacskás istállónál, 1989-ben.)

A remek kezdést két 3. hely követte Malajziában és Bahreinben, Barcelonában azonban kiesett – meghibásodott az autó felfüggesztése. Monacóban az időmérőn összetörte a Ferrarit, és mivel nem tudták a rendelkezésre álló idő alatt összefoltozni, mért idő nélkül rajtolt a 15. helyről, ám végül sikerült az utolsó pontszerző – 8. – helyen célba érnie.

Kanadában 5. lett, Indianapolisban 4., a visszatérést Európába pedig két első hellyel ünnepelte: Franciaországban és Silverstone-ban is nyerni tudott. Az esős Európai Nagydíjat motorhiba miatt nem tudta befejezni, majd Magyarországon és Isztambulban egyaránt a dobogó 2. fokára állhatott.

Monzában és Japánban 3. lett, Spában, Brazíliában és Kínában pedig győzött. 110 pontjával világbajnok lett.

„Olyan boldog vagyok, hogy szinte fáj. Olyan ez, mintha egy álom vált volna valóra. Erre vágytam gyerekkorom óta… Mindig mondtam, hogy a karrierem célja az, hogy világbajnok legyek. Többször is nagyon közel kerültem ehhez, és végül minden jól alakult… Csodálatos verseny volt, azt hiszem, még soha nem éltem át ennyi érzést versenyautóban. Minden tökéletes volt. Olyan ez, mint egy születésnapi ajándék a mennyből!”

2008

Kimi nem túlságosan örült a szabálymódosításnak, amely nem engedélyezte a kipörgésgátló használatát. Folyamatos problémát okozott, hogy gumijait nem tudta rövidtávon üzemi hőmérsékletre melegíteni, ezért rosszul szerepelt az időmérőkön. Igaz, hogy ő szerezte a szezonban a legtöbb leggyorsabb kört, az egész verseny alatt nem tudta megőrizni gyorsaságát.

Ausztráliában remekül rajtolt, később azonban többször kicsúszott, és műszaki hiba miatt fel is adta a versenyt, de végül Barrichellót kizárták, és mivel Kimi teljesítette a versenytáv 90%-át, rangsorolták a 8. helyen.

Malajziában nyerni tudott, Bahreinben 2. lett, Spanyolországban pedig pole pozícióból indulva győzött, és ő futotta a versenyben a leggyorsabb kört is. Isztambulban a rajtnál koccantak Kovalainennel, így sérült első szárnnyal versenyezve állhatott fel a dobogóra.

Gyengébb teljesítmény következett Monacóban, ahol bár a 2. rajtkockából indulhatott, az esős futamot csak 9. helyen tudta befejezni. A kanadai futam még rosszabbul sikerült: 3. helyről rajtolt, ám a Safety Car alatti enyhén szólva kaotikus boxkiállás alkalmával Hamilton hátulról ügyesen beleszaladt, mindkettőjük versenyének véget vetve.

Kimi véleménye az esetről és Hamiltonról:

„Ha 300 km/h-s sebességgel megyek és elveszítem az irányítást, majd nekiütközöm valakinek, az természetes. De ha sebességkorlátozással mész a bokszutcában és két autó megáll előtted, s te nekimész az egyiknek, az idióta hiba! Láttam a piros jelzést és úgy döntöttem, hogy megállok. Sajnos valaki látta a piros lámpát és úgy döntött, hogy nem áll meg.”

Franciaországban első helyről indulhatott, és habár a jobb oldali kipufogócsöve előbb meglazult, majd leszakadt, be tudott autózni a célba a 2. helyen. Silverstone-ban 4., Németországban 6. helyen végzett, Magyarországon azonban ismét dobogóra állhatott.

Valenciában eseménydús versenyt produkált: 4. helyről indult, ám a rajtnál megelőzte Kovalainen. Hatodik helyen autózott, amikor a második boxutca-beli kitérője után nagyon sietős volt Kiminek visszajutni a pályára – túl hamar indult el, és magával rántott a tankolást végző egyik piros Darth Vader-emberkét, aki csonttörést szenvedett. Két körrel később motorhiba miatt Kimi végleg kiszállt a versenyből.

Három kevésbé sikeres futam következett: Belgiumban 4, helyről indulva az első kör után már a 2. helyen haladt, majd miután Hamilton a második körben megpördült, Kimi élre állt. Az utolsó előtti körben azonban kicsúszott, és összetörte az autót. Monzában 14. helyről rajtolva végzett a 9. helyen. A szingapúri első éjszakai futamon 3. helyről indult, de végül csak a 15. helyen rangsorolták, 4 kör hátránnyal.

Az utolsó három futamon dobogóra állhatott (Japán, Kína, Brazília), és az évet is 3. helyen zárta.

2009

Ismét történtek szabálymódosítások, és a Ferrarinak nem sikerült jól alkalmazkodni ezekhez, a 2009-es Ferrarit pedig csak január közepe óta tesztelték, az év közbeni teszttilalom miatt.

Egyik legrosszabb szezonkezdésével indította az évet: Ausztráliában a 16. helyen jegyezték ugyan, 3 körös hátránnyal, de valójában 3 körrel a leintés előtt kiállt a boxba (korábban a korlátnak ütközött, bár a versenyt – akkor még – folytatni tudta). Malajziában 14. lett, Kínában 8. rajtkockából indulva végzett a 10. helyen.

Bahreinben megszerezte első pontjait – magának és a Ferrarinak is – 6. helyezést ért el. Az első európai futamon, Barcelonában már az új, duplafedeles diffúzorral futottak neki a hétvégének, azonban csak a 16. rajthelyet tudta megszerezni, a futamon pedig kiesett a hidraulika meghibásodása miatt.

Monacóban megszerezte a második rajtkockát, majd a versenyen első dobogós helyezését. Isztambulban 9. lett, majd Silverstone-ban 8. A Német Nagydíjon műszaki hiba miatt kiesett.

Az ezt követő négy futam az év legsikeresebb sorozatát jelentette Kiminek: Magyarországon 2. helyen ért célba, Valenciában 3. lett, a spái futamot megnyerte, Monzában pedig ismét felállhatott a dobogóra.

Szingapúrban véget ért a jó sorozat: 12. helyről indulva a 10. helyen végzett, Japánban azonban ismét majdnem elcsípte a dobogót: 4. helyen végzett. Brazíliában nem állt mellette a szerencse: 5. helyről rajtolt, és már az első körben a második helyen álló Webbert próbálta előzni, az ausztrál azonban elé vágott, így Kimi első vezetőszárnya megsérült. Értelemszerűen ment a boxutcába, ahol azonban Kovalainen tankolás után leszakította a tankoló csövet, az üzemanyag pedig a mögötte haladó Kimi autójára került, kisebb tüzet okozva. Végül 6. helyen ért célba.

Az utolsó futamon, Abu-Dzabiban 11. helyről rajtolva ért célba a 12. helyen. Összesítésben 6. helyen végzett.

A szezon végeztével a Ferrari bejelentette, hogy Kimi elhagyja a Ferrarit – 2010-re Alonso érkezik a helyére. Kimi esélyes volt egy újabb Ezüstnyilas korszakra, Hamilton mellett, ő azonban inkább a rali világbajnokságot választotta.

Kimi nincs valami jó véleménnyel spanyol kollégájáról:

„Rendszerint a tehetségtelen kezdők azok, akik fizetnek azért, hogy vezethessenek. Ez az első alkalom, hogy egy kétszeres világbajnokot látok, aki fizet ezért.”

A Forma 1 után

Miután a nem is oly távoli múltban biztossá vált a hír, mi szerint 2012-ben ismét a Száguldó Cirkuszban láthatjuk viszont Jégemberünket a Lotus csapatot erősítendő, nézzük, mivel töltötte az elmúlt 2 évet.

Rali
2009 januárjában debütált az Arctic ralin, a Mäkinen Racing Abarth Grande Punto S2000-esével – 13. helyen ért célba. A július 30 – augusztus 2 között megrendezett Finn rali keretén belül szerepelt először a rali-világbajnokságon. Harmadik helyen állt az N kategóriában, összetettben pedig a 15. helyen, azonban a szombati nap záró szakaszán balesetet szenvedett, és már nem folytatta a versenyt.

December 4-én jelentették be, hogy a Citroën Junior Team pilótájaként részt vesz a 2010-es rali világbajnokság futamain, az új-zélandi kivételével. Navigátora Kaj Lindström.

2010. április 3-án megszerezte első pontjait, 8. helyen végezve a Jordán Ralin. Ezzel Carlos Reutemann után ő a második pilóta, aki a Forma 1-es és a rali világbajnokságban is pontot tudott szerezni. A következő, Török Ralin elérte élete legjobb eredményét: 5. helyen végzett, 6 perc 44,3 másodperccel lemaradva a győztes Sébastien Loeb mögött.

A Finn Ralin indult a már visszavonult négyszeres világbajnok Juha Kankkunen, és csipkelődött is kicsit Kimivel: közölte, hogy ha nem tudja őt legyőzni, akár vissza is mehet a Forma 1-be. Kankkunen 8. lett, Kimi viszont műszaki hiba miatt csak a 25.

2011-ben már saját csapattal indult a rali világbajnokságon: ICE 1 Racing néven, Citroën DS3 WRC-vel.

2010-ben és 2011-ben is 10. helyen végzett a rali világbajnokságban.

NASCAR

2011. március 29-án röppent fel a hír, hogy Kimi szeretné kipróbálni a NASCAR-t. Május 20-án debütált a Charlotte Motor Speedway-en, és végül 15. helyen ért célba. Ugyanezen a pályán versenyzett a Nationwide Series-ben május 28-án – a 27. helyet szerezte meg.

„Egy győzelem nem változtatja meg az életemet. Könnyebb lesz az élet, ha nyersz? Nem hiszem. Persze mindig kellemes érzés győzni, annak ellenére is, hogy a következő verseny már ismét ugyanaz a régi kihívás. Ha nyersz, az szép, de az emberek ezt nagyon gyorsan elfelejtik. Sokszor elég mindehhez egy futam is, és már nem is emlékeznek arra, hogy nyertél.”