Sokáig gondolkodtam, hogy mi legyen a címe ennek az írásnak, ugyanis inkább az adatok hiányáról, illetve azok megbízhatatlanságáról lehetne beszélni a magyar kivándorlókkal kapcsolatban. (Ezen a feldolgozatlan népszámlálási adatok sem segítenek.) A KSH Népeségtudományi Intézete egyik 2010-es kiadványának szerzője, Gödri Irén, ezt ekképp fogalmazta meg: „Az országot elhagyó magyar állampolgárok száma a hivatalos magyarországi statisztika szerint mindössze évi néhány száz fő.
Ez azonban leginkább a regisztrációs rendszer hiányosságainak köszönhető, és nem tükrözi pontosan a kivándorlás nagyságrendjét sem. Mivel a rendszerváltás óta – a kilépés feletti politikai kontroll megszűnésével – már nincs kényszer az országból való távozás (legyen az akár végleges szándékú) bejelentésére, és a kilépőknek sem fűződik érdeke hozzá, a népességregiszteren alapuló kivándorlási statisztika meglehetõsen bizonytalan – a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő – adatokat közöl. Ezért a tényleges kivándorlás számbavételéhez a tükörstatisztikákat – azaz a befogadó országok bevándorlási statisztikáit – érdemes megvizsgálni.” Ezt alátámasztandó, Gödri – az Eurostat és a magyar Demográfiai Évkönyvek adataira hivatkozva – a következő diagrammot közölte, amelyből kiderül, hogy a „nem pontos” kifejezés enyhének mondható:
A Magyarországról kivándorló és az európai országokba bevándorló magyar állampolgárok száma, 1994–2007
Ugyanakkor, valószínűleg ezek az adatok sem fedik a teljes valóságot. Ennek ellenére, fontosnak tartom, hogy képet alkossunk a jelenségről. A továbbiakban tehát, szeretném röviden bemutatni, mi az, amit a magyar emigrációról tudni lehet.
Arról már írtam korábban, hogy mi magyarok, nem vagyunk tipikusan kivándorló nemzet. Habár a rendszerváltást követően nőtt az elvándorlás intenzitása, az később csökkent, majd többé-kevésbé stabilizálódott. Az EU-s csatlakozásunk kapcsán újra felmerült a tömeges elvándorlás veszélye, de ez nem következett be, szemben például Romániával és Bulgáriával. Hárs Ágnes, szintén a KSH munkatársa, ezt a szociális ellátórendszerünk – családtámogatás, lakástámogatás, beteg és rokkant támogatás, munkanélküli segély – (akkori) viszonylagos fejlettségével magyarázta. Ha ez igaz, akkor a mostani körülmények között nagyobb elvándorlásra számíthatunk.
2001 és 2008 között az EU tagországokban tartózkodó magyar állampolgárok száma körülbelül 90 ezerről 120 ezerre nőtt. Az Eurostat szerint, a legtöbben Németországban éltek (2001-ben 54 437-en, 2008-ban 60 221-en). A második legnépszerűbb célország Ausztria volt (2001-ben 12 729, 2008-ban 19 318 fő). Az Egyesült Királyság a harmadik helyet foglalta el 2001-ben (4 273 fő, 2008-ra vonatkozóan nincs adat), Svájc a negyedik helyről a hatodikra csúszott vissza, bár abszolút értelemben ott is nőtt a magyarok száma (2001-ben 3 559, 2008-ban 4 400 fő). Ellenben Olaszország az ötödik helyről a negyedikre javított (2001-ben 3 066, 2008-ban 5 467 fő) és Spanyolország a tizedikről a harmadikra (!!!) ugrott (2001-ben 778, 2008-ban 6 628 fő).
Ami a többi kontinenst illeti, ha lehet, még kevesebb adattal rendelkezünk. Egy 1999-es tanulmány szerint (Juhász Judit: „A Magyarországot érintő migráció”, in A munkaerő migrációja és az Európai Unió. Európai Tükör Műhelytanulmányok, 61. sz) akkoriban 110 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Államokban, 57 ezer Kanadában és 27 ezer Ausztráliában. A jellemző az, hogy ezek többsége még a rendszerváltás előtt hagyta el az országot.
A világbank – kevésbé részletes – becslései alapján, 2010-ben valamivel több, mint 462 ezer magyar tartózkodott külföldön (szemben a 368 ezer nálunk élő bevándorlóval). Ugyane forrás szerint, 2000-ben a felsőfokú végzetségű magyarok 13,2%-a, illetve az orvosok 10,9%-a (3694 fő) dolgozott más országokban (ez egyébként elég magas még nemzetközi összehasonlításban is). A helyzet minden bizonnyal csak romlott azóta. Az orvosok kivándorlásával kapcsolatban például sokmindent lehetett hallani az elmúlt hónapokban. A Népszabadság tegnapelőtt arról írt, hogy havonta száz orvos hagyja el hazánkat, illetve, hogy a „sebészet Kelet-Magyarországon már összeomlott volna, ha nem lennének bevándorló sebészek. Míg Szabolcs-Szatmárban minden negyedik, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden ötödik sebész külföldi.” Köszönjük meg nekik!
Próbáltam utánajárni, valóban nincsenek megbízható adatok a mostani elvándorlásról. De személyes tapasztalatok igen. Én úgy látom, korábban inkább a kíváncsiság, a jobb anyagi feltételek motiválták a külföldön munkát vállalókat. Mára azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Környezetemben azt látom, azért megy el az egyes “évjáratok” színe java, mert itthon egyáltalán nem tud munkát, megélhetést találni; nincs esélye a személyes egzisztenciák megalapozásának, a családalapításnak. Ehhez járul a félelmet keltő légkör, a politikai jobbra tolódás, és az a fajta elriasztó “hazafiság”, amelyet az egyik kommentelő fejt ki az igaz magyarságról. Úgy tűnik, mi semmiből sem tanulunk !
Ismételten azt tudom mondani, hogy ez egy rém összetett probléma, és szerintem élő ember nincs a Földön, aki az ok-okozati összefüggéseket fel tudná fejteni – bár lehet, hogy tévedek.
A kivándorlással kapcsolatban az érdekelne, hogy méri-e valaki azt, hogy a külföldre távozó magyar állampolgárok közül hányan tértek haza, azaz bárki foglalkozik-e azzal a számmal, hogy a magyarok milyen arányban vándorolnak haza. Biztosan van ilyen, hiszen bármennyire is közhely, tény, hogy más országokban sincsen kolbászból a kerítés.
Azt is fontos lenne tisztázni, hogy milyen korosztályról beszélünk, gyanítom, hogy zömmel mai fiatalokról, akik “szerencsét próbálnak” máshol. És, lehet hogy 1-2 éven belül ismét hazatérnek.
Az is érdekelne – de ez nem derül ki a cikkből, persze utána is járhatnék, de nyilván lusta vagyok -, hogy összesen hány orvos dolgozik itthon. Ehhez lehetne viszonyítani, hogy a havi száz elvándorló (azért nem vennék rá mérget, hogy ez a becslés tisztességes) mekkora problémát okoz. Itt azt is fontos lenne látni, hogy hány orvos álláshely töltődik be magyar állampolgárokkal. Mert nyilván az elvándorló orvosok helyére kerülnek mások – tisztában vagyok vele, hogy külföldiek is.
Az amerikai adatokkal kapcsolatosan érdekes mondat, hogy a rendszerváltás előtt kivándoroltakról esik szó, hiszen aki ’56-ban emigrált, az is előtte ment el. Gondolom magyarnak azt a személyt tekintik ezek a felmérések, akik annak vallják magukat külföldön. Ez alapján lehetségesnek tartom akár azt is, hogy a régebben ott tartózkodók már nem is vallják magukat magyarnak, ezen nem csodálkoznék.
A vándorlások természetesnek mondhatóak a világon. Jelenleg is vannak tömegek, amelyek mozognak a világban. Spanyolországból például elindult egy visszavándorlási folyamat Latin-Amerikába, holott néhány évvel ezelőtt pont fordítva történt a vándorlás. Úgy tűnik ez a gazdasági teljesítménnyel is összefüggésben van, hiszen egy fejlődő gazdaság valószínűleg több munkahelyet tud kínálni, mint egy stagnáló (de nem vagy közgazdász, ismét lehet, hogy tévedek).
Úgy vélem tehát, hogy az okok összetettek (bár tudom, hogy a cikknek nem volt célja az okok keresése), és rettenetesen nehéz megérteni őket, hiszen rengeteg dolog befolyásolja a vándorlások beindulását. Kérdés persze, hogy beszélhetünk-e egyáltalán vándorlásról. Az, hogy néhány száz, netán -ezer ember elhagyja az országot, nem venném vándorlásnak.
Szia Ghud!
bocs, hogy a múltkor nem válaszoltam. részben egyet értettem/értek veled és részben nem. Abban mindenképpen igazad van,hogy a téma könnyen kiválthatja a komcsi/náci dobálózást az emberekböl, sajnos.(lásd egy másik kommentelö szerint az nem igazi magyar, aki külföldönj próbál szerencsét) de ez még nem ok arra, hogy ne beszéljünk ilyesmiröl. Ezen az alapon, sem a politika, sem az ország jövöje, sem a gazdasági-társadalmi problémák, stb. nem jöhetnének szóba.
okról, okozatról ha akarnék se tudnék mit írni: nálam jóval nagyobb koponyáknak beletört már a bicskája a kérdésbe, legföljebb erröl számolhatnék be.
való igaz az is, hogy van aki visszatér, söt van aki oda-vissza utazgat. de sokan vannak azok is, akik csak rövid idöre terveznek kimenni, aztán kint ragadnak.
ahogy írod sehol nincs kolbászból a kerítés (erröl szeretnék írni késöbb). ezért nem is buzdítok az elvándorlásra (vagy hívd ahogy jónak látod), csak szeretnék beszámolni róla. Az orvosok ügye nekem sem tetszik. érdekes módon a lengyel orvosok nem fenyegetöznek, hanem lehúzzák a munkaidejüket otthon, a “szabadidejükben” meg mennek angliába, ahol két nap alatt többet keresnek, mint lengyelországban egész héten.
hogy ki számít magyarnak és ki nem? gondoltam, hogy szánok erre egy bekezdést, de gondoltam, elég annyi, hogy az adatok megbízhatatlanok. leggyakrabban az állampolgárságot veszik alapul (de mi van, ha fölveszik az adott országét?) vagy a születési helyet, függetlenül az anyanyelvtöl, nemzetiségtöl (pl az usá-ban létezik az ún. “ius soli”), de nem azt, hogy minek gondolja magát az illetö. ja és nem értem miért akadtál fönn azon, hogy az 56-osok is a rendszerváltás elött hagyták az országot. 56 a rendszerváltás elött volt.
a migráció szerintem is természetes folyamat. egyidös az emberiséggel. sajnos nálunk sokan úgy gondolják, hogy nem természetes vagy hogy egyenlö a hazaárulással. éppen ezért írok róla. az elvándorlás kifejezés pedig egy rossz fordítás. de annál hogy “humán mobilitás” mégis csak jobb.
ui. szerinted tényleg jobb volt a feudális európa a mainál? ezt utoljára waszlavik gazembertöl hallottam, ö arra alapozta ezt, hogy utoljára akkor éltünk közel a természethez. ebben egyébként van valami.
minden jót!
Orbán azt mondta, hogy ő 15milió magyar miniszter elnöke, van honnan “választani”. Azt meg, hogy ki hogytud megélni had döntse el ő maga! Nem az a magyar aki itthon éhendöglik!
még a kórház igazgató is Kassáról jött,de mit vártok egy olyan várostól ahol a fideszes polgármester meg erdélyi?Miskolci polgár nincs ????
Sokan csak magyarkodnak.
Az igazi magyar ember nem menekül el a hazájából hátrahagyva mindenkit!
Aki ki menekül az nem magyar cask érti (érti?) a magyar beszédet!
valahogy nem tud megnatni, hogy száz orvos elmegy, mert pénzéhes banda az egész!!! azonban volt egy doktornő, akinek adtam volna papaszolvenciát, s azt mondta, hogy neki három gyermeke van, tegyem csak zsebre, mert jobb, ha a sajátunkra költjük ezt a pénzt
Lassan nem csak orvos..ember sem marad itt…