MTI Fotó: Miniszterelnökség/Burger Barna

Schulz

Martin Schulz európai parlamenti elnök a sajtó előtt hangsúlyozta a magyar miniszterelnökkel Brüsszelben történt kétoldalú találkozó után, hogy nyitott szellemű és gyümölcsöző megbeszélést folytattak.

Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor a találkozót követően. Schulz hangoztatta, hogy a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is.

A kormányfő azt mondta: a kormány arra tesz erőfeszítéseket, hogy egyesítse a népet gazdasági és társadalmi programja körül.

A parlamenti elnök elmondta: a magyar miniszterelnök neki is jelezte, hogy ha az szükségesnek bizonyul, a kormány kész módosítani bizonyos jogszabályokat.

A magyar kormányfő sajtófőnökének közleménye szerint a két politikus egyetértett abban, hogy “jelen helyzetben bármilyen további külső politikai nyomásgyakorlás Magyarországra káros hatásokkal járhat, beleértve az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását is”. Havasi Bertalan közleménye szerint a magyar kormányfő és a szocialista politikus abban is egyetértett, hogy egyenként végig kell nézni a vitatott ügyeket, és ahol szükséges, tovább kell tárgyalni, és jogi mederben kell tartani a vitákat.

A múlt héten EP-elnökké választott Schulz (aki azt megelőzőleg a szocialista EP-frakció vezetője volt), a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor az európai uniós tagországok vezetői közül az első, akit új pozíciójában fogad.

Leszögezte, hogy teljességgel tiszteletben tartja a magyar nép és kormány függetlenségét. Hozzátette: a nézeteket is ütköztető beszélgetésben ezzel együtt – magánvéleményként – jelezte aggodalmait is, köztük azt, hogy vannak olyan elemei az új alkotmánynak, amelyeket az ő szemében “nehéz összeegyeztetni” az alapvető európai szabályokkal.

Schulz annak fontosságát hangoztatta, hogy a kormány ne a lakosság megosztására, hanem a megbékéltetésre törekedjen.

Elmondta azt is: a mostani beszélgetésen Orbán Viktor számára új érveket is felsorolt. “Lehet, hogy ennek nyomán felülvizsgálom a véleményem” – mondta Schulz, aki szocialista frakcióvezetőként korábban több ízben bírálta a kormány politikáját.

Bejelentette azt is: megállapodtak, hogy a jövőben folytatják a nézőpontcserét. Twitter bejegyzésében ezzel kapcsolatban az EP-elnök úgy vélekedett, hogy egy későbbi időszakban “akár nyilvános vita is” elképzelhető. A twitter bejegyzésben Schulz arra is kitért, hogy találkozójukon közölte Orbán Viktorral: “az EU-intézmények továbbra is szilárdan védelmezik a közös értékeket”.

Orbán Viktor az újságírók előtt megerősítette: teljes mértékben tiszteli az Európai Parlamentet, hiszen a parlament intézményét a demokrácia szívének tartja, még ha nem is ért egyet az ott elhangzó egyes véleményekkel.

A kormányfő méltatta azt is, hogy nyitott és őszinte megbeszélést tudtak folytatni. Ennek fontosságát azzal támasztotta alá, hogy a médiában sokszor nincs elegendő lehetőség kifejteni a teljes érvelést egy-egy témával kapcsolatban

A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarországon a társdalomban ma nem az ideológia a fő vitatéma, hanem a gazdaság.

Meggyőződését fejezte ki, hogy “néhány tucat további tárgyalás után” egyet fognak érteni Schulz-cal a legfontosabb kérdésekben.

Jelezte: bármilyen bonyolult témáról kész konzultálni nyitott módon.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor arra kérte hallgatóságát, hogy véleményalkotáskor vegye figyelembe a tényeket. Egyebek között az Alkotmánybíróságra és a Költségvetési Tanácsra hivatkozó példákat sorolva emlékeztetett arra, hogy fontos állami pozíciókat illetően az ellenzék túlreprezentált parlamenti súlyához képest.

Elmondta azt is, hogy meglátása szerint az országban változik a hangulat, amit sajnálatosnak tart. Eddig az uniópárti álláspont volt jelentős többségben, és jelenleg azon dolgozik, hogy ezen a nyomvonalon tartsa a szavazókat, de ez egyre nehezebb – fogalmazott.

Az európai uniós szerződés – tagországok elleni eljárást lehetővé tévő – hetes cikkének esetleges alkalmazását feszegető kérdésre válaszolva Schulz azt mondta: semmi nem zárható ki, de először is azt tanácsolja az uniós intézményeknek, hogy értékeljék alaposan, hol van szó esetleges jogsértésről. Megfelelő eszközt kell találni annak biztosítására, hogy az uniós szabályokat tiszteletben tartják – tette hozzá

A parlamenti elnök jelezte: elismerését fejezte ki, hogy Orbán Viktor Brüsszelben csatlakozik az európai retorikához, ugyanakkor kifogásolta, hogy ugyanezt az európai retorikát Budapesten a miniszterelnök elmarasztalja.

Rompuy

Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt Orbán Viktor. A találkozón a két politikus megvitatta az európai fiskális és stabilitási paktum helyzetét. A gazdasági és monetáris unió megerősítését, a tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását célzó kormányközi megállapodást várhatóan a magyar parlament is támogathatja majd.

A brüsszeli találkozóról Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t, kifejtve: a megbeszélésen Orbán Viktor örömét fejezte ki, hogy a magyar szempontból fontos szakaszok megfelelően alakulnak a tervezetben, így elhárulhat minden akadály az elől, hogy a magyar Országgyűlés – a szükséges vita lefolytatása után – támogassa a megállapodást.

A magyar kormányfő azt mondta: mindezek alapján minden esély megvan arra, hogy sikeres legyen a jövő heti európai uniós csúcstalálkozó – tolmácsolta szavait a sajtófőnök.

Barroso

A pénzügyi és gazdasági válság idején kiemelkedően fontos Magyarországon a piacok és a lakosság bizalma – hangsúlyozta José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott találkozóját követően.

Közleménye szerint az uniós politikus a megbeszélésen megerősítette, hogy gyors választ vár a magyar féltől az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. A végrehajtó EU-testület kész azonnal értékelni a magyar válaszokat, amint azok megérkeznek hozzá – tette hozzá.

Kiemelte azt is, hogy Orbán Viktor jelezte: szintén kész gyorsan megoldást keresni a szóban forgó ügyekben.

Barroso arról is biztosította tárgyalópartnerét, hogy a biztosi testület a magyar hatóságok rendelkezésére áll a felvetett problémák megoldásának segítésében.

Az Európai Bizottság múlt héten jelentette be, hogy három területen kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, és a felvetett problémákra onnan számítva egy hónapon belül választ vár. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másik a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozik, a harmadik pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érinti. A bizottság emellett az igazságügyi rendszer függetlenségével kapcsolatban is további kérdéseket intézett a kormányhoz.

Orbán Viktor ezekre a bejelentésekre reagálva döntött úgy, hogy személyes találkozót kezdeményez a bizottsági elnökkel.

Barroso fogalmazása szerint a közel kétórás keddi megbeszélés építő jellegű és átfogó volt.

Hangoztatta: az Európai Bizottság számára kulcsfontosságú, hogy az uniós szabályokat – “szövegében és szellemében” – Magyarország és valamennyi más tagállam teljes mértékben tiszteletben tartsa.

A portugál politikus azt is megemlítette, hogy a kormánynak “tágabb értelmű politikai aggodalmakra is választ kell adnia”. A közlemény ezeket nem részletezte, de az MTI bizottsági forrásból úgy értesült, hogy azokról a kérdésekről van szó, amelyeket az elnök múlt héten Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris vitájában említett. Barroso akkor egyebek között arról beszélt, hogy “a jogi aspektusokon túl bizonyos aggályok fogalmazódtak meg a magyarországi demokrácia minőségével, politikai kultúrájával, továbbá a kormány és az ellenzék közötti, valamint az állam és a civil társadalom közötti viszonnyal kapcsolatban”. Mint akkor jelezte, arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy “tartsák tiszteletben a demokrácia és a szabadság elveit, és azokat ne csupán a normákban, hanem a gyakorlatban, valamint az ország politikai és társadalmi életében is érvényesítsék”.

Viktor

Orbán Viktor azt fogja javasolni szerdán az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz.

Elmondta, hogy a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. Szintén a paktumhoz való magyar csatlakozás mellett szól – tette hozzá Orbán -, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.

A tárgyalások minden téren előrelépést hoztak, de még maradtak tisztázandó kérdések az Európai Bizottsággal – mondta Orbán az újságíróknak.

A jegybanki szabályozást illetően – közölte – abban nem tudott engedményt tenni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszolgákra érvényes általános fizetési plafon előírása. Az eskü szövegét illetően Orbán Viktor szerint további egyeztetésre lesz szükség, a fizetési plafon vonatkozásában pedig azt kívánja alátámasztani érvekkel a magyar fél, hogy a szabályozás általános jellegű, és nincs mód kivételekre.

A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától viszont eláll Magyarország – közölte Orbán. Szintén el tudja fogadni a magyar fél a brüsszeli jogi észrevételeket a monetáris tanács tagjainak felmentésével kapcsolatban, valamint a monetáris tanács ülésein való kormányzati részvétel szabályozásával kapcsolatban – utóbbi vonatkozásban azonban kikötve azt, hogy valamilyen fajta együttműködésnek lennie kell.

Az Európai Bizottság a jegybanki függetlenség ügye mellett két másik témában – a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban – is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az előbbivel kapcsolatban a kormányfő azt mondta, a magyar fél itt nem lát diszkriminációt – és az ügyet nem is tekinti igazságszolgáltatási kérdésnek -, hanem a nyugdíjrendszer összhangjának a megteremtéseként fogja fel a témát. E téren tehát szintén további tárgyalások szükségesek. Az adatvédelmi hivatal függetlenségét illetően nem lát gondot és “értékvitát” a miniszterelnök. Szerinte minden olyan javaslatot el fognak fogadni, ami a hivatal vezetőjének megerősítésére irányul.

Mindezek alapján derűlátónak mondta magát a miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.

A magyar fél kész a tárgyalások megkezdésére – közölte. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság korábban a jegybanki függetlenség ügyének megoldásától tette függetlenné a pénzügyi támogatási tárgyalások megkezdését, Orbán Viktor hangsúlyozta: itt nem lát megoldandó politikai problémát, Magyarország és az Európai Bizottság között ugyanis teljes a szándékegybeesés a jegybanki függetlenséget illetően.

“Van néhány pont, amiről ők úgy gondolják, hogy ez sértheti a jegybanki függetlenséget. Ezek közül azokat a pontokat, amelyek nem érintenek erősen nemzeti érdeket, mi gond nélkül el tudjuk fogadni. Ott, ahol viszont van nemzeti érdek, ott vitassuk meg, hogy tényleg sérti-e a függetlenséget. Szerintünk nem” – fogalmazott a kormányfő.

Kérdésre válaszolva Orbán úgy vélekedett, hogy nincs szükség az Országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt, a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

Arra az újságírói kérdésre, amely Matolcsy György miniszteri posztjának jövőjét firtatta – azt állítva, hogy a nemzetgazdasági minisztert külföldön már “nem veszik komolyan” -, Orbán Viktor kijelentette: “Magyarország komoly ország, Magyarország kormánya komoly kormány, és mindenki, aki tagja annak a testületnek, komoly ember. Tehát ezt a megközelítést nem tudom elfogadni. Egyébként pedig mindenért én viselem a felelősséget, még a miniszterek munkájáért is.”