Mára már jól hangzó sztorivá, na meg érettségi tétellé váltak ezek a történetek, de a könyvkiadás viszontagságai megmaradtak; nagy általánosságban ez a két út maradt hazánkban az írni akaró és esetleg tudó emberek számára.

Viszont mi mindenképpen ki akarjuk adni írásunkat, mert tényleg akkora menőség és durranás, és nagy valószínűség szerint megváltoztatja a XXI. századi irodalmat. Már csak az hiányzik, hogy ezt mások is belássák, ehhez viszont nem árt, ha munkánk széles körben olvasható. Könyvkiadás tekintetében a variációk száma meglehetősen csekély: elkezdhetünk kiadók, esetleg pénz után kalapozni, ugyanis a magánkönyvkiadás sem olcsó mulatság. Arról, hogy milyen esély van mégis, hogy nevünk és írásunk megismerjék, a Brooks Kiadó számolt be: „Mivel a fiatalok többnyire mindenféle előképzettség nélkül vágnak bele az írásba, nem igen van esély a publikálásra. A nyelvi érzék, a jó fogalmazás nagyon kevés műfajban elég. Regény alatt többnyire terjedelmet értenek, és nem minőséget. De tételezzük fel, hogy tényleg egy jó regényről van szó. Rengeteg kiadó van az országban, kell találni egyet, amelyiknek tetszik, és be meri vállalni a kiadás kockázatát. Ha az író bízik magában, jó regényt írt, akkor azt is megteheti, hogy az első regényét úgymond beáldozza, felteszi a weboldalára, ahonnan ingyen le lehet tölteni e-book formátumban. A visszajelzések alapján el lehet dönteni, hogy a folytatás már könyv alakban jelenjen-e meg, természetesen fizetős verzióban. Dmitry Glukhovsky így lett világhírű író.”

A még ismeretlen, az irodalmi piacra betörni vágyó írók tehát nincsenek könnyű helyzetben; de igazából a József Attila- Kossuth- és egyéb díjas alkotók sem. Számos magyar könyvkiadó várja a lelkes kezdők kéziratait, még többen viszont várakozás nélkül is rengeteg ilyet kapnak. „A könyvkiadásnak ez a formája a hagyományos, klasszikus értelemben vett könyvkiadást jelenti, vagyis azt, amikor egy kiadó teljes egészében vállalja a szerző által megírt mű megjelentetését és erre vonatkozóan szerződéses keretek között megállapodnak a szerzői jogdíj mértékében”- írja a Könyvműhely Magazin írással és kiadással kapcsolatos, kissé iskolásan Teszvesz város-hangulatú, de azért hasznos hírlevele. „Az általános gyakorlat szerint a szerzői jogdíj mértéke 7–10% közötti, de a 8% a legjellemzőbb. Ez azt jelenti, hogy a megjelenő könyv fogyasztói árának 8%-a illeti meg a szerzőt. Könnyedén kiszámítható, hogy egy 2.000 Ft-os könyv eladott példányai után a szerzőnek mindössze csak 160 Ft jár. Így jelentős bevételre csak akkor számíthatunk, ha a könyv sikere előre jósolható, vagy a szerző korábbi műveivel már nagy népszerűség ért el”- lép a konkrét számok talajára a hírlevél, amire csak a magánkönyvkiadással kapcsolatban érdemes majd visszatérni, hiszen ez a fő profilja, így több értelmes dolgot a kiadói megjelenésről nem is olvashatunk benne.

„Ha az ember elkezd írni, egy idő után úgy érzi, hogy ezeket közzé kell tennie, azaz elkezd publikálni.”- Lázár Bence András fiatal, és ami talán még fontosabb, többkötetes költő, így van fogalma arról, hogyan is működik a hazai kiadás.  „Természetesen a publikálási felület akkor él, ha a szerkesztők a műveket alkalmasnak találják. A publikálás egyrészt egy nyilvános fórum, másrészt pedig annak a helye, ahol ismertséget szerezhet az ember. Ha ez az ismertség kialakul, akkor sokkal könnyebben talál könyvkiadót. A könyv kiadása úgy működik, hogy a legtöbb szépirodalommal foglalkozó kiadó a könyveit a Nemzeti Kulturális Alap, illetve a helyi önkormányzatok támogatásával jelenteti meg.  A Kulturális Alapban a kurátorok döntenek szakmai szempontok alapján az oda ítélhető támogatásokról az egyes könyvek esetén. Tehát klasszikus esetben a könyv kiadásának 3 lépcsőfoka van: 1. Folyóirat publikálás, 2. kiadói elfogadás, 3. a kurátori elfogadás.”

A Könyvmolyképző Kiadó is ilyen, fent említett kiadó, ahol szívesen várják a kéziratokat. Fontos azonban, hogy amellett, hogy a saját írásművünket is jól belőjük műfajon belül, tekintettel legyünk a kiadó profiljára is. „Szinte minden műfaj érdekel bennünket, talán egyedül az erotikus regények képeznek kivételt. Az azonban általánosságban elmondható, hogy kiadónkhoz többségében fantasy/urban fantasy műfajú kéziratok érkeznek be”- mondta el Füleki Eszter, a Kiadó munkatársa. „Amennyiben egy nagyszerű ötletet, kívánatos formában tud elénk tárni az író, abban az esetben minden esélye megvan arra, hogy könyve felkeltse az érdeklődésünket. Nem kell hozzá más, mint tehetség és fantázia”. Elmondása szerint a Kiadónál minden beérkezett kéziratot elolvasnak, majd a legjobbakat a felsőbb vezetéshez továbbítják. Az alkotót teljes mértékben bevonják a kiadás folyamatába (pedig ez általában nem jellemző), a honorárium pedig több összetevőtől függ, mint például az ismertség, vagy a műfaj.

Arra azonban, hogy mivel arathatunk a legnagyobb sikert, nehéz ráhibázni. „Ha kielemezzük a nagy sikereket, nem egy-egy izgalmas elemet találunk, hanem azt, hogy ezek a sztorik nagyon jól meg voltak írva. Nincsenek tehát trendek. Az emberek nem a varázslóinasos regényeket szeretik, hanem a Harry Pottert, és nem a szimbólumkutatós történeteket, hanem Dan Brown könyveit. A siker jó sztoriból és jó marketingből áll össze.”- írja a Brooks Kiadó.

Ma már egyre kevesebb kiadó kockáztatja meg egy fiatal , ismeretlen író munkájának kiadását; meg is jelentek, majd gombamód elszaporodtak a magánkiadással foglalkozó cégek, kft.-k és egyebek. A teljes körű segítségnyújtás, mézes-mázas mosolygás és profizmus ígérete mindig megvan, konkrétumokat már annál nehezebb kicsikarni az ilyen kiadóktól. A magánkiadás legsarkalatosabb pontja ugyanis a pénzkérdés. „A kiadás egyénileg vagy valamilyen intézményes formában is történhet, ha egyénileg akkor maga a szerző a KIADÓ, vagyis minden a könyvével kapcsolatos feladatokat maga intéz, kezdve a szerkesztéstől, nyomdai előkészítésen, anyagleadáson, terjesztésen stb. keresztül. Így a könyvkiadással kapcsolatos költségek a szerzőt terhelik.

A költségek pályázatokon és az úgynevezett mecénás alapon elnyert támogatásokból jelentős mértékben csökkenthetők. Nem beszélve arról, hogy az értékesítés során a könyv árának legrosszabb esetben is az 50%-a a szerzőnél marad, és így a ráfordított költség sokkal hamarabb megtérül”- írja a Könyvműhely hírlevele, majd tovább taglalja az ilyesfajta kiadás előnyeit.  Nem egyszerű tehát ilyen módon sem elérni a kiadást, és akkor még a piszkos anyagiakról nem is beszéltünk.  „A kéziratot átnézi egy lektor, majd egy korrektor. Ezek szakmunkák, amikhez szakember kell, nem elég a barát, akinek van érzéke, meg jó helyesíró. Az árak széles skálán mozognak, azt mondhatjuk, hogy 200-400 Ft/oldal (A/4-es oldal) áron szoktak dolgozni. Ezután jön a tördelő. A tördelés ára szintén tág határok közt mozog, hasonló összegeket számolhatunk erre is, mint a lektor és a korrektor esetében. A borító 50-150.000 Ft körül van, ha profi munkát akarunk, és ez is egy olyan terület, amin ha spórolunk, a siker esélyét spóroljuk meg.

Végül a nyomdaköltség, ami függ a papírminőségtől, a borító jellegétől (vastagság, fólia, színek), kötéstől, oldalszámtól, példányszámtól. A nyomdakeresésre érdemes időt szánni, hiszen akár 100 %-os eltéréseket is találhatunk, ugyanazért a minőségért. Egy konkrét példa: a kézirat 250 A/4-es oldal (600 könyvoldal), lektor + korrektor + tördelés + borító: 300.000 Ft. Nyomdaköltség ezer példányra, minőségi, de puhafedeles könyv esetén: 580.000 Ft”- tájékoztat bennünket tovább a Brooks Kiadó, mely a fent leírt munkálatokban mind segítséget nyújt, és egyéb konzultációkat és tanácsadásokat is vállal.

Nem elég azonban elérni, hogy írásunk nyomtatásban is megjelenjen, gondoskodni kell könyvünk terjesztéséről és a marketingről. A Könyvterjesztés hazánkban bizományos értékesítési rendszerben működik, ami körülbelül 45-55%-os kereskedői árrést jelent, ezt érdemes a fogyasztói árba is belekalkulálni, ahogy legalább ezer hasonló összetevőt is.

Ha mindezek után még mindig szeretnénk írónak szegődni, jobban tesszük, ha inkább befurakodunk egy valóság, vagy valami hasonló showműsorba, mert két vetkőzés, három Blikk-címlap és négy celeb-barátnő után valószínűleg a kiadók és az olvasók is szívesebben fogadják majd ami belőlünk jön; legyen az könyv vagy bármi más.