Ezek nem EU-s elvek
José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: “Magyarországnak, mint minden tagállamnak kötelessége betartani az EU-s szerződéseket, és biztosítania kell a nemzeti bankja és az adatvédelmi hatósága függetlenségét, illetve nem diszkriminálhatja a bírókat. A bizottság eltökélt, hogy minden szükséges jogi eszközzel biztosítsa, hogy a törvények megfeleljenek az EU követelményeinek. A bizottság szeretné elkerülni, hogy a kétely legkisebb árnyéka vetüljön arra, hogy az európai család egyik kulcsállamaként Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és értékeket.” Arra pedig mindössze egy hónapot kap a magyar kormány, hogy ezeket az elveket és értékeket – vagyis a törvényeket – az uniós követelményekhez igazítsa.
Rendkívül szigorú az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság rendkívül szigorú, hiszen a szokásos két hónap helyett csak egy hónapnyi időt adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon, mit kíván tenni a vitatott törvényekkel.
Orbánnak jelenése van
José Manuel Barroso azt is bejelentette, hogy Orbán Viktor jövőhét kedden Brüsszelbe utazik, igaz ennek okát nem mondta el. Orbán tehát európai vakációra indulhat, hiszen holnap a miniszterelnök az Európai Parlament plenáris ülésén magyarázkodhat a kialakult helyzet miatt.
Az MSZP szerint elkerülhető lett volna
Mesterházy Attila MSZP-elnök sajtótájékoztatón azt mondta, sajnálatos az eljárások megindítása, de mindez elkerülhető lett volna, ha a kormánytöbbség figyelembe veszi az ellenzék, így a szocialisták véleményét a parlamenti vitákban. Hozzátette, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszteletben tartását, mindazonáltal az MSZP azt várja, hogy a bizottság ugyanúgy folytassa le az eljárást, mintha Franciaországgal, Németországgal vagy Ausztriával szemben tenné ezt.
Arra az újságírói felvetésre, hogy az EU alapszerződése szerint az unió nem avatkozik a tagállamok belügyeibe, Mesterházy Attila úgy válaszolt: nem belügyekről van szó, az Európai Bizottság pedig a minden tagországtól elvárt normák betartása felett őrködik. Ezzel összefüggésben Angela Merkel német kancellár hétfői nyilatkozatát idézte, amely szerint Magyarországnak igazodnia kell az uniós alapelvekhez.
Mesterházy Attila azt is hozzátette, bár a kormányoldal igyekszik a történteket Magyarország elleni támadásként láttatni, a kritikát az Orbán-kormány rossz politikája kapta. Mint mondta, bár az uniós aggályok részleteit nem ismerik, egyetértenek azzal, hogy a kifogásolt jogszabályok – így a jegybanktörvény, az adatvédelmi biztos helyébe lépő hatóság felállítása és a bírókat érintő rendelkezések, ideértve az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét is – gyengítik a magyarországi demokráciát.
Az LMP szerint Orbánnak a saját és az ország érdeke között kell választania
Karácsony Gergely sajtótájékoztatón álságosnak tartotta azt a hivatkozást, hogy a kormányfő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései éppen hogy Magyarország alkupozícióit rombolják.
Az ellenzéki politikus szerint az EU-nak joga van beleszólni a döntésekbe abban az esetben, ha Magyarországon az uniós joggal ellentétes törvények születnek. Nem is ez a valódi kérdés, hanem az, hogy az országnak hogy lehet egy olyan kormányfője “aki folyamatosan a nemzeti szuverenitásra hivatkozik és lehetetlen helyzetbe hozza Magyarországot az Európai Unió előtt”, miközben nagyon komoly tárgyalások zajlanak az újabb hitelfelvételről, illetve az EU következő költségvetéséről – mondta.
Kitért arra is: Brüsszel nem abba szól bele, hogy személy szerint ki álljon az adatvédelmi hivatal élén, hanem abba, hogy “jogállami módon megválasztott, független intézmények vezetőit milyen módon lehet eltávolítani a pozíciójukból”. Amikor Orbán Viktor hadat üzenet a magyarországi demokratikus intézményrendszernek, akkor szembe ment a választók akaratával és az európai értékekkel, és ennek Magyarország most issza meg a levét az uniós eljárások miatt – értékelt.
A KDNP szerint csak rutineljárás az egész
Harrach Péter a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője az MTI-nek kedden azt mondta, óriási különbség van az uniós eljárás és a Magyarország ellenfelei által gerjesztett médiahadjárat között. A hazai balliberális ellenzék és nemzetközi barátaik által folytatott példátlan rágalomhadjárat súlyos károkat okozott hazánknak – vélte a kereszténydemokrata politikus.
Hozzátette: a kötelezettségszegési eljárás viszont az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás. A folyamat során a két fél tárgyalása, vagy az Európai Bíróság döntése hoz eredményt – mondta a politikus.
Harrach Péter kiemelte: a magyar kormány nyitott a megegyezésre, érveit világosan ki fogja fejteni, és az esetleges törvénymódosítás nem jelent különösebb nehézséget.
Megjegyezte: ha bírósági döntés születik a kormány azt tiszteletben fogja tartani.
Most akkor mi van?
Az egy hónap letelte után az Európai Bizottság a válasz függvényében leállíthatja az eljárást, vagy pedig újabb kifogásokat tehet, majd ha a magyar kormány hajthatatlannak illetve törvényei(n)k nem elégségesnek bizonyulnak akkor a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat. Ebben az esetben az Európai Bíróság pénzbüntetésre ítélheti Magyarországot, na meg persze kötelezhetnek minket arra, hogy az Európai Bizottság ajánlásai szerint módosítsa a kormány a törvényeket.
Ha Orbán Viktor ezután is hajthatatlan akkor jön a korábban már említett vészfogatókönyvek valamelyike, vagyis vagy megvonják tőlünk az EU-s forrásokat, és/vagy elveszik a szavazati jogunkat, vagy egyszerűen kizárnak minket (esetleg mi lépünk ki) az Európai Unióból – de ezekre van a legkevesebb esély.


























Ahogy azt Tabajdi Csaba meg is tette, a gaz szoci :)
“…Daniel-Cohn Bendit volt az, aki egy éve ordítva osztotta ki Orbán Viktort, amikor a miniszterelnök a magyar uniós elnökség programját ismertette Strasbourgban. A francia politikus ezúttal az igazságszolgáltatási reformot kifogásolta, de szavaiból kiderült, hogy az alapvető tényekkel nincs tisztában. Ő ugyanis úgy tudja, hogy a nyugdíjkorhatár csökkentése az alkotmánybírákat érinti. Daniel Cohn-Bendit szerint politikai döntés született, mivel az Alkotmánybíróság „elmeszelte” azokat a döntéseket, törvényeket, amelyeket a kétharmados többség hozott. Mint fogalmazott: „szembehelyezkedett a kormánnyal és megbüntették”.
Eközben az intézkedés az igazságszolgáltatásban dolgozó bírákra vonatkozik. Az alkotmánybírák esetében az Alkotmánybíróságról szóló új törvény meghagyta a 70 éves nyugdíjkorhatárt. Amikor a Hír TV riportere rámutatott tévedésére, Cohn-Bendit a magyar újságírókat kezdte szidni, hogy azok miért védik a kormányt….”
Ebben a helyzetben azért egy magyarnak nehéz nem Orbán mellé állni…
Lesz az több is, miért “lájkoljam”?