A Weather Report a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején volt pályafutása csúcspontján, amikor a két alapító mellett Peter Erskine dobolt és Jaco Pastorius basszusgitározott. Ezen az 1978-ban készült -általam restaurált- koncertfelvételen leginkább Joe Zawinul zsenialitását figyelhetjük meg, ami abban rejlett, hogy bár kevés hangot játszik, azok valahogy épp mindig a legmegfelelőbb helyre kerülnek. Iskola lett ebből a felfogásból, még ha nem is annyira látványos, mint Pastoriusé, akit a mai napig a legtöbb basszusgitáros példaképének tekint.
Szóval, valahogy így fest a Weather Report zenei világa, amely egészen könnyed és felszabadult, ugyanakkor tele van ötletekkel. A zene könnyen és természetesen jön létre, egy elemi tevékenységnek tűnik, mint a lélegzetvétel.
Az idők során egészen sajátos, műfajilag nehezen besorolható muzsikát érlelt ki a zenekar, ami épp úgy hordozta dzsessz és a rock elemeit, mint a különböző népek zenéjét, az eszkimóktól kezdve a mongolokon át egészen a lappokig, de a közép-afrikai törzsek ősi zenei hagyományait is felfedezhetjük.
























Jugoszláviából lehetett megszerezni a lemezüket, olyan volt, mint egy kincs!
Köszi!!! Jó ez az írás is, hasonló Zawinul játékához, kevés betű, de mind a helyén… Ezek bizony Istenek voltak mind…. Rajtuk keresztül lettem én is jazz fanatikus, ami életem egyik legfontosabb eleme.
Örök és utánozhatatlan, egy-két ütem bármelyik számból és rögtön tudod ki van a hangszer mögött. Hajrá!!! Most is hallgassuk ezerrel!!! Gyerünk!!!
2012-1971=?
szerintem minden basszgitáros példaképe mai napig Jaco!
nevük és zenéjük szentírás a jazz-rock műfajban- a legnagyobb tiszteletet érdemlik!