…Szóval a képzőművészet. A festészetben hála Kerényi Imre barátomnak, elindult valami biztató. A magam részéről támogatom a modern festészetet, bár legközelebb hozzám még mindig a szocialista realizmus áll, nem is tudom miért, talán mert ebben szocializálódtam.  A javaslatom a következő: meg kell hagyni a művészek szabadságát, de a nemzeti szellemnek megfelelően a festők csak háromféle festéket használjanak: piros színűt, fehér színűt és zöld színűt. A kész műveket pedig egy elismert szakértőkből álló bizottságnak kell bemutatni, ez a bizottság lehetne személyesen Kerényi Imre barátom… a szobrászatban még nagyobb szabadságot hagyunk a művészeknek: bármilyen anyagot használhatnak, de csak három témában készíthetnek szobrokat: úgymint Szent Korona, Orbán Viktor Feje, és  A Szent Korona Orbán Viktor Fején. A biztonság kedvéért és a nemzeti kultúra jegyében az alkotásokat a végén leöntenénk valamiféle hazafias mázzal.

…Zeneművészet. Jól halad a Bartók-Kodály zenei tradíciót követő Fásy-mulató kulturális világörökséggé nyilvánítása, és szintén jól halad nemzeti ikonjaink, A Három Terror (Sláger Tibó, Bunyós Pista és Laci Betyár) világkörüli turnéjának szervezése.

…A filmművészetről. Bizonyos alkotásoknál elkerülhetetlen az utólagos korrigálás. Engem például régóta zavar A tanú című film, melyben az a bizonyos magyar narancsos jelenet (kicsi, savanyú, de a miénk…) a pártunkra nézve negatívan aktuálpolitizálható. A javaslatom: ezt a részt kivágni, és újraforgatni, mégpedig a következőképpen: kicsiny hazánkban az emberek citromfákat ültetnek, amelyeken a pártunk okos, szakszerű  tanácsainak következtében, és a nagyszerű magyar földnek köszönhetően narancsok teremnek… Itt két grandiózus képi jelenetben gondolkodom: az elsőn csikósok kergetnek magyar naranccsal megpakolt kamionokat a pusztán, a másikon pedig fülig érő szájjal több százan narancsot esznek, miközben (ismerve a suttogó propaganda manipulatív hatását) hangosan suttogják: finom a magyar narancs, finom a magyar narancs…

…Irodalom. A hazafias nevelést a legkisebb korban kell kezdeni, ezért javaslom a gyerekversek átírását a fontos szempontok szerint. Az egyik ilyen a …a…na, hogy is mondják magyarul a buzikat…megvan! a homoszexuálisok társadalomra veszélyes és káros hatásainak bemutatása, például  a következő vers átírásával, illusztrálva a melegfesztivál elrettentő képeivel: „Volt egyszer egy Mehemed, sose látott meleget, egyszer aztán Mehemed, lát egy csomó meleget: fehéret, feketét, tarkát- meg ne fogd a meleg farkát! Nem tudta ezt Mehemed, felrúgták a melegek….” Emiatt természetesen a liberális ellenzék vádolhat minket homofóbiával , de, de itt a vádak alól könnyen ki tudunk siklani: hisz Mehemed nem is magyar! Nem bizony, hanem török! Ami már majdnem arab vagy zsidó! Nem a magyarok buziznak, hanem azok a köcsög arabok és zsidók!

Másokkal van itt a gond, a Másokkal van itt a gond …