Mert nekünk Mohács kell

Most aztán a hitelminősítőknek nevezett tankhadosztályok elindultak, és egy kicsit átszabva a magyar gazdasági- és pénzéletet, rögtön meg is mutatták, hogy mi lesz majd a helyes irány.

Szerző: | 2011. november 27. | 11 komment

Egyetértek én Matolcsy Györggyel, meg az egész fideszes bagázzsal abban, hogy itt bizony egy nagyon csúnya támadást intéztek Magyarország ellen a hitelminősítők. Bizony, és abban is egyetértek, hogy én sem értem, hogy miért éppen most.

Than Mór: Mohácsi csata

Mert hát ennek bizonyára nem most volt itt az ideje, hiszen ez a gazdaságpolitikának nevezett ötletelés megy már vagy 18 hónapja. Úgyhogy még akár hálásak is lehetünk ezeknek a minősítőknek (akikről egyébként megvan a véleményem, de most ezt hagyjuk), hogy csak most kezdték meg a támadásukat az ország ellen.

Mert ugye a gazdasági szabadságharcnak nevezett agyrém nem most kezdődött, csak mostanában kezdett bebizonyosodni, hogy mint a magyar szabadságharcok úgy általában, egy idő után kifulladnak. Nem lett ez másként most sem: a magánnyugdíj-pénztárakból befolyt összeg elfogyott, a különböző extraadókat is felélte már a kormány, hogy a szent háborúját finanszírozza az államadósság ellen.

Azonban úgy látszik, hogy ott, tőlünk nyugatabbra most fogyott el a türelem, és most éreztek rá a lehetőségre, hogy kis hazánkat jól meg lehet fogni. Mert eddig roppant türelemmel viselték a helyzetet, hogy a nyugati cégekkel és bankokkal akarja a magyar kormány befoltozni a költségvetésen tátongó lyukakat. Látszólag bénán tűrték, hogy Orbán kiosztja az egész Európai Uniót, és megpróbálja nekik elmagyarázni a tutit, hogyan is kell egy gazdaságot irányítani. Azonban csak a bolond gondolhatta azt, hogy ezt sokáig tűrik, hiszen amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten is, ahogy régen mondták. Az Adjon már megvolt, most jött el a Fogadj is. Mikor a kormány bedobta, hogy esetleg mégis csak jól jönne egy kis IMF-mintázatú védőernyő, onnantól fogva már nem lehetett megállni. Főként, hogy Orbánék még majdnem azt is megszabták, hogy az IMF-fel kötendő szerződésben mi legyen, és hogyan is képzelik ők a dolgot.

Most aztán a hitelminősítőknek nevezett tankhadosztályok elindultak, és egy kicsit átszabva a magyar gazdasági- és pénzéletet, rögtön meg is mutatták, hogy mi lesz majd a helyes irány, és hogy ki is fog majd diktálni az IMF-fel kötendő megállapodás során. Persze még elképzelhető az is, hogy Orbán bedurcizik és folytatja a szabadságharcot, mondván, hogy most már úgyis mindegy. Mert hát nekünk ugye Mohács kell.

Szerző:

11 hozzászólás : “Mert nekünk Mohács kell”

  1. Aczel #

    Mohácsig még sok van hátra. Még Segesvártól is jó messze vagyunk.

    2011. november 30. at 23:00
  2. a3140a #

    A mostani szabadságharc csak abban különbözik az előzőektől, hogy eddig a szabadságharcosok nem más fa…ával verték a csalánt.
    Orbán Viktor és társai viszont ezt teszik.
    A mások pedig mi vagyunk.

    2011. november 27. at 16:26
  3. Kapitány Úr #

    Ez a Mohács egyébként nem rossz hasonlat.

    Akkor is jött egy idegen hatalom, aki el akarta foglalni az országot, ellenálltunk, elbuktunk, ennyi.

    De megpróbáltuk, mert meg kellett próbálni.

    Ezután majd jön a sarc, a modernkori rabszolgaság, a diktátumok.

    De csak 150 évet kell kibirnunk, vigasztalódjunk ezzel…

    2011. november 27. at 14:31
    • oldalazó #

      Kapitány Úr,

      nekem úgy tűnik, hogy kezdesz megőrülni.

      Tipikus jelenség: határozott világképpel rendelkeztél, ami most megrendülni látszik; azokról a dolgokról, amikben hittél, kiderült, hogy hazugságok. De te ezt nem akarod belátni, inkább önigazolsz, magyarázatokat keresel mindenre, ami összezavar; néha már az egészen valószerűtlen elméletektől sem riadsz vissza. Mert még mindig egyszerűbb, mint feladni az eddigi értékrended.

      Hidd el, jobban jársz, ha minél előbb gyakorolsz önkritikát, mert később sokkal fájdalmasabb és nehezebb lesz.

      2011. november 27. at 16:53
      • Kapitány Úr #

        A politikában már a rómaiaknál is ez volt az első kérdés:
        CUI PRODEST?

        Kinek az érdeke?

        A Moodys leminősített minket-ez tény.
        A Moodys tulajdonosa Warren Buffet, akinek befektetési alapja részvényekkel kereskedik (ez nekem egyébként lazán összeférhetetlen ) -ez is tény.
        Warren Buffet kijelentette, hogy venni fog európai, főleg kelet-európai részvényeket, jó áron -ez is tény.

        A leminősítés után zuhant a magyar tőzsdeindex, a részvényeket sokkal olcsóbban adják. És veszik….

        Te tényleg nem látod, mi történik itt?

        Te tényleg nem látod?

        A lakosság és az ország el van adósodva, nem csak nálunk.
        Óriási hiteleket kell visszafizetni, a magyar átlag többet dolgozik mint egy angol, mégis a töredékét viszi haza. Ez így rendben van?
        Vesszük fel a hiteleket, amiből az előző hiteleket törlesztjük. Ez így rendben van?
        A hitelek nélkül a költségvetésnek többlete lenne, így viszont adósrabszolgák vagyunk, és azt csinálnak velünk, amit akarnak.

        Valóban határozott világképpel rendelkezem, ami nem változott. Nehogy azt hidd, hogy én Orbántól el vagyok ájulva, vagy hogy Matolcsyt nem zavarnám el. Én is elzavarnám. Már egy éve elküldtem volna.

        Még egy dolog: az én életem úgy alakult, hogy bár a politikához semmi, de semmi közöm, mind a Fidesz, mind az Mszp vezető (!) háttérembere a jó barátom (az egyikhez vacsora meghívásom van az ünnepek környékén, a másik pedig ma közölte velem személyesen, hogy milyen exclusive karácsonyi ajándékkal fog nekem kedveskedni…) .

        A lényeg: belelátok a háttérbe, ismerem az apróbetűs politikát is.

        Csak egy példa: még a szocik alatt történt, hogy változtatni akartak a gyógyszer ártámogatáson, ami nem tetszett a külföldi multicégeknek ( a gyógyszeripar az a legnagyobb biznisz a világon) . És tudod mi történt? Inzulin-hiány alakult ki Magyarországon. Nem hoztak be inzulint addig, amíg a kormány vissza nem táncolt.
        Vagy úgy táncolsz, ahogy én fütyülök, vagy megdöglessz…

        Szóval te engem ne oktassál ki, és amiről írtam, az nem valószerűtlen elmélet.

        Majd rájössz idővel te is, hogy a lényeg mindig a háttérben van, és az első kérdést: Kinek az érdeke? , követi a második kérdés : Mennyi benne a lóvé?…

        2011. november 27. at 18:34
    • Szilassy Péter #

      Tisztelt Kapitány Úr!A baj csak ott van a busongóan hazafias okfejtéseddel,hogy,hogy Magyarország önként adta oda magát 1990-ben,mint egy szegény kis kurvát,a Világbanknak,és az IMF-nek.Senki sem igázta le.Nem voltak idegen tankok,mint 56-ban.Ennek a szánalmas meccsnek az eredménye,amit Orbán játszott,már 20 évvel ezelőtt megvolt.És sajnos nagyon helyes,ha az IMF beleszól hogy mire költhetjük a pénzét,mert így remélhetőleg nehezebben tudnak majd lopni a narancspárttitkár elvtársak.Bár ez hiú reménység.Nem lesz szerintem szigorú az IMF,mert mint minden banknak,neki is csak az az érdeke,hogy eladósítsa az ügyfeleit.Szóval csak azért mondom,hogy ideje lenne ráébredni végre:Orbán nem a hatalmas és igazságos Mátyás király,bármilyen kétségbeesetten szeretnék ezt hinni róla a fideszmániás fideszhívők.A magam részéről nyiltan felkérném az IMF -t,hogy csináljon az országnak egy komplett költségvetést.Sokkal egyszerűbb lenne..

      2011. december 11. at 15:57
  4. Kapitány Úr #

    Egy tankhadosztály indult el, a Moodys.
    A Moodys parancsnoka, résztulajdonosa Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere, akinek a befektetési alapja részvényekkel foglalkozik.
    Mr. Buffet arról híres, hogy megérzi, melyek az alulértékelt részvények, amelyekből mindig bevásáról.
    Mr. Buffet nemrég nyilatkozta, hogy érdemes európai, és azon belül is kelet-európai részvényeket venni.
    Az IMF-el való kapcsolat felvétel hírére a pénzpiacok megnyugodtak, a Standard and Poors visszalépett, erre a sarokból váratlanul előugrott a Moodys, és még péntek éjjel (!) leminősítette az országot.
    A magyar tőzsde zuhan, a részvényeket sokkal olcsóbban adják.
    Ha adják, akkor Valaki veszi is. Olcsóbban. Olcsón.

    Mr. Buffet megint jól megérezte…

    2011. november 27. at 14:18

Trackbacks/Pingbacks

  1. Az amerikai fiú, paranormális mindennapok - 2011. november 28.

    “Ez a harc lesz a végső” – egy gazdasági szabadságharc margójára…

    Hogy pontosan milyen mértékű kárt okoz az elmúlt időszak unortodoxiája és a csatolt forradalmi retorika, az ma még a leminősítés ellenére sem sejthető. Hogy a cseszegetett bankok, befektetői körök, a folyamatos beszólásoktól, vagánykodástól f…

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a Gépnarancs szerkesztősége semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén fordulj a szerkesztőkhöz. Részleteket a Felhasználási feltételekben találsz.

Trackback: link < hivatkozás címének másolása