A divathóbort azonban veszélyes, súlyos következményei lehetnek a gazdi és az állat szempontjából egyaránt. Mert a tigrisek, vagy éppen az oroszlánok, a medvék és a csimpánzok cuki kis kölykök, fiatal korukban babusgatni, simogatni lehet őket, mint egy kiscicát. Csak aztán felnőnek és gyakran kiszámíthatatlanul viselkedő, veszélyes ragadozókká válnak.
A bulvár hírekben ma már egyre többször szerepelnek olyan megdöbbentő esetek, amikor egy oroszlán, vagy egy medve megöli a gazdáját, két éve pedig az volt az egyik leghátborzongatóbb hír, hogy egy Amerikában tartott csimpánz váratlanul rátámadt a gazdája ott vendégeskedő, általa is jól ismert barátnőjére, letépte az arcát és lerágta az ujjait.
Nehéz lehet a sorsa az állatoknak is, a szerencsére így is ritka támadások elkövetőit lelövik, de a legszelídebb példányok is többnyire ketrecben végzik. Egy tigris egyéves koráig helyes kis kölyökként szabadon jár a házban, aztán megnő és élete hátralevő mintegy 20 évét rácsok mögött töltheti. Egy csimpánz 10 évig is a családdal lehet, de aztán ő is megnő, és ne feledjük, 60-65 évig él. Olyan állatok kerülnek egy legfeljebb nappali méretű helyre, amelyek akár több száz kilométert is bejárnak szabadon.
Az is gond, hogy a gazdik pénze néha elfogy, vagy egyszerűen megunják a sok gondoskodást igénylő kedvencüket, akit eredetileg esetleg csak divatból fogadtak be, vagy azért, hogy felvágjanak az ismerősök előtt. Sok állat pedig túléli a gazdit. Nem véletlen, hogy egy bébi csimpánzért 50-60 ezer dollárt is kérnek, a felnőtteknek viszont nincs piaci értéke. A felnőtt állatok gyakran kerülnek menhelyekre.
Visszatérve a tigrisekre és a megdöbbentő becslésre, miszerint egyedül Amerikában többen élnek fogságban, mint eredeti környezetükben szabadon, nehéz megjósolni, hogy távlatilag milyen következménye lehet, ha egy csúcsragadozó állományának többsége generációkon keresztül fogságban él.
miért is élnek házi kedvencként?
mert az eredeti élőhelyüket az ember átalakította, mesterségessé tette.