Az anyaggal való munkálkodás minden esetben egy új, addig nem létező forma születését vonja maga után, ha képzőművészeti szemszögből közelítünk a tárgyra. Azonban az alkotás árnyoldala az elkészülte után fönnmaradó hulladék. Mi lesz vele? Kidobom? Elteszem későbbre, hogy aztán megint ezzel alkossak?
Az újrahasznosítás gondolata mindenképp üdvözlésre méltó, ám nehéz nekiállni. És nem fizikailag, hanem lelkileg. A fejben kell egy nagyon erős elhatározás arra, hogy mától külön gyűjtöm a szerves-, a műanyag-, a papír- és az üveghulladékot. Aztán, ha mindez kész, hosszabb túrára indulok: a szemétlerakóhoz (amiből sajnos soha nincs elég).
Arról viszont nem szól a fáma, hogy mindezzel mennyit segítünk valójában. Mert attól még autóba ülsz, gyorskaját eszel, neonzöld üdítőt iszol, a gyerekeidet a TV neveli. A most nagy divattá vált környezettudatosság fölveti a kérdést, vajon valóban környezetünkért, tovább megyek, a természetért tesszük mindezt, vagy csak önnön egónk legyezésére? Büszkék vagyunk magunkra, ha összenyomjuk a PET palackot, mielőtt kidobjuk. De vajon azért, mert ezzel is óvni akarjuk a Földet, vagy csak kollégáink elismerő pillantásainak bezsebelésére ácsingózunk?
Persze sarkítok, de miért ne? A multik agymosása okozta káosz összhangban van azzal, ami az ernyedt tömeg fejében van. Tiszta szolipszizmus. Gondolati váltásra ma nem ösztönöz senki és semmi (milyen jól jönnek a birkák a nyájhoz, ha bégetni kell), azt sulykolják belénk, hogy elég, ha szelektíven szemetelünk és akkor minden sokkal jobb lesz. Az autómentes napokon talán nem lesz szmogriadó, és a bicikliseket is kevesebben szorítják majd le. Aha.
Az upcycling filozófia másfajta aspektusa a művészetben is megtalálható. Az alkotás során megmaradó anyagra a művész, ebben az esetben úgy tekint, mint a nemsokára megszülető újabb mű kiindulási alapjaira.
A Makett Laborban ma este 7-kor nyitja meg Bodóczky Antal a Kiállítás okosan! elnevezésű tárlatot, az idei Design Hét keretein belül.
A kiállítás célja az upcycling, mint filozófia bemutatása, amely hangsúlyozza a minden lépésben magasabb minőséget képviselő fejlődést. Ez a fejlődés nemcsak az Octopoly – Design okosan! workshop keretében elkészült tárgyakat foglalja magába, de az azokat megálmodó hazai és kolozsvári egyetemekről érkező tervező szakos hallgatókat is, akik közösen, csapatként gondolkodva készítettek köztéri installációkat a 2011-es Sziget Fesztiválra.
A műhelybeszélgetés során a közösségi alkotófolyamatokról szerzett tanulságokat a meghívottak a közönség bevonásával vitatják majd meg azzal a céllal, hogy olyan fő irányvonalakat és kritériumokat határozzanak meg, amelyek jövőbeni workshopok sikerességének zálogai lehetnek.
Az esemény házigazdája Gross András (Medence Csoport), a moderátor: Bakos Maxim (MOME Line) lesz. A beszélgetés résztvevői: Bánáti Gábor – formatervező-művész, főtanácsadó (NyME AMI); Fehér Bori – építész, design menedzser, MOME EcoLab programvezető; Fehér Katalin – újmédia-kutató, tudományos főmunkatárs (BGF); Martinkó József – építészeti kritikus, szakújságíró; Pozsár Péter – okl. építész (Újirány csoport).
A megnyitóra tehát ma, október negyedikén, a műhelybeszélgetésre pedig hatodikán, azaz csütörtökön kerül sor. A kiállítást záró workshop október 22-én lesz, melynek keretein belül a látogatók újrahasznosított tárgyakat készíthetnek az installációkból.
A helyszín továbbra is a MakettLabor, Pipa utca 4.























