Magyarnak lenni a legrosszabb

A hazai közélet döntéshozói számára igencsak elgondolkodtató statisztikai eredményt tett közzé az OECD: számos országban felmérték a lakók elégedettségét, és kiderült, hogy hazánk a leggyalázatosabb helyezést érte el. A felmérés eredményét annak megfelelően pozícionálták, hogy 10 megkérdezettből hányan vallják magukat elégedettnek az adott ország állampolgárai.

A dánoknál 7,8, a briteknél 7,0

OECD elégedettség index - Forrás: OECD - Gallup

Az elégedettségi index skálájának nyertesei a dánok, náluk az érték 7,8 (azaz 100 emberből 78 elégedett az életével), de a legboldogabb nemzetek közé sorolható Kanada, Norvégia, Hollandia és Svájc is (ebben a sorrendben). Az adatsort az elsők között elemző guardian.co.uk elsősorban a középmezőnybe sodródott britek értékeinek analízisére fókuszál, ám a mért adat még az ő esetükben is a felső harmadba sorolható 7,0 – amit annak is köszönhetnek, hogy az OECD-régióban is jellemzően alacsony, 2 százalék körüli munkanélküliségi rátával számolhatnak.

A felmérésben jelentős visszaesést mutat Görögország és Spanyolország, ami egyértelműen magyarázható a súlyos nemzetgazdasági problémákkal. A korábban optimista eredményeket mutató mediterrán országok polgárainak elégedettségérzése immár jelentősen elmarad az OECD-átlagtól – az elkeseredésre okot adó index Görögország kapcsán 5,8; Spanyolország esetén pedig 6,2. Ezek az arányszámok messze elmaradnak a gazdasági világátlagtól is.

Ez az igazi mérőszám

Az OECD kutatói szerint a „Bruttó Nemzeti Boldogság” (GNH) jobb és eredményesebb mutatója egy társadalom gazdasági állapotának, mint a GDP, ezért a világszervezet a mutatószám meghatározásának módszerének fejlesztésére jelentős erőforrásokat mozgósít. Ebben a munkában kiemelkedő tevékenységet végez a két Nobel-díja közgazdász: Joseph Stiglitz és Amartya Sen.

A boldogságindex meghatározását az OECD szakemberei szerint elsősorban a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot és a baráti kapcsolatok csekély száma befolyásolja negatív irányba – például igazolták, hogy a munkanélkülivé válás negatív értéktényezőjét csak egy olyan mértékű pozitív változás ellenpontozhatja, mint például a havi jövedelem nyolcszorosára növekedése.

Nálunk 4,7

Smith Conal az OECD statisztikai osztályának vezetője döbbenetes eredményt közölt: számos fejlődő ország boldogságindexe jelentősen meghaladja az OECD-országok listájának végén kullogó nemzeteket: Észtországot (5,1), Portugáliát (4,9) – és a sereghajtót, Magyarországot. India súlyos nyomortól szenvedő tömegei is boldogabbnak érzik az életüket, mint a nemzetközi besorolás szerint „gazdagnak” ismert magyarok.

Magyarország boldogságindexét 4,7-re teszi az OECD legutolsó közlése, ami azt jelenti, hogy több mint a hazánkban élők fele boldogtalan. A hazánkkal szomszédos, vizsgált országok: Szlovénia és Szlovákia a középmezőnyhöz sorolható, mindkettőjük indexe 6,1. Így nem állhat meg egy olyan érvelés, ami a regionális problémákat okolja a szörnyű eredmény miatt. A kiváltó tényezőket tehát a nemzetközi kutatók szerint is „határainkon belül” kell keresni.