Ma este a Vízraktér két programot tűz műsorra, egyszerre. Választani kell valahogyan az Andaxínház előadása és a Gaál Erzsébet emlékére előhívott Pilinszky-est közül. A racionalitás világában nyilván mindkettő érveket hozhat föl a maga oldalán, ám a döntés kétségkívül a miénk, nézőké.

De egyáltalán, mi számít racionálisnak? A mérnöki pontossággal kiszámítható relációk, variációk, pozitív élmények, ha úgy tetszik a jövőnek szabott elvárások? Elvárásaink mutatják meg mennyire aprók és törékenyek vagyunk mi, egy óriási gépezetben. Előföltételeket szabunk, tervezünk, aztán ha valami nem úgy történik, ahogyan szerettük volna, csüggedünk. Ember tervez, Isten végez – tartja a mondás.

Ha dönteni kell, én inkább maradok irracionális. De mi is az irracionalitás? A káosz, a szétszórtság, a stabilitás nélkülözése? Érdemes lenne eljutnunk arra a pontra, ahol ez az elválasztás érvényét veszti: ahol nem kényszerülünk bitófa alá döntéseink árnyékában, mert összeolvadunk valami olyannal, ami fölötte áll racionálisnak és irracionálisnak. A vallás például irracionális, de csak a tudomány és az ateizmus szempontjából. (Külön érdekes, hogy a tudományok egyik kezdeti célja a Biblia megmagyarázása volt. S ha jobban belegondolunk, tudósaink ma is ezt teszik, csak nagyban: eredetünket kutatják, a világvégét keresik, hogy elodázhassák az időpontját – ez utóbbi természetesen nem sikerülhet.)

Tehát irracionális (?) módon érmeföldobással lehet dönteni egy olyan szituációban, aminek nem látjuk előre kimenetelét. Saját önzésünktől, fölsorakoztatott érveinktől mentesen átadjuk a döntést. Valami ilyesmi is történhet ma este.

Fej

Pilinszky Jánosról nem kell beszélni. Róla nem lehet, mint ahogyan nem kéne sok más tiszta dologról, amit a fecsegő szavak csak besároznak, rohasztanak. Ő beszél magáról, helyettünk.

Az Eteletér Stúdió Te nem vagy Pilinszky! című előadásával készül a ma estére, a költő mellett Gaál Erzsébetnek is emléket állítva. A Székely B. Miklós rendezte darab mottója Aglaja Veteranyitól származik: “Sokkal rövidebb ideig vagyunk elevenek, mint holtak, a holtaknak ezért jóval több szerencsére van szükségük.”

Infinitívusz

 Még ki lehet nyitni.
És be lehet zárni.
Még föl lehet kötni.
És le lehet vágni.
Még meg lehet szülni.
És el lehet ásni.

Írás

Az Andaxínház 1990-ben alakult, egy sajátos vonulatot képez a kortárs magyar színházi törekvésekben. A különböző művészeti ágak egymásba kapcsolódásának lehetőségeit vizsgálják. Fő törekvésük, hogy egy olyan komplex színházi formanyelvet dolgozzanak ki, amelyben az irodalmi szöveg mellett a koreografikus elemek és az erőteljes vizuális hatások is ugyanolyan hangsúlyt kapjanak, ezzel egy újfajta művészeti egységet teremtve meg. Megalakulásuk óta évről évre, folyamatosan hoznak létre új produkciókat.

Az Andaxínház Wo=Man performansza az elvágyódást emelte témájául. Milyen kísértetiesen mindennapi ez az érzés, pedig világunk állítólag mindenre fölkészült. Ma már lehetsz szinte akármi és akárhogyan, lassan a szabadság köt majd gúzsba. Mégis elvágyódunk. Nagyobb lakásba, szebb környezetbe, hangosabb zenével, plazmatévével. Igényeink határa a csillagos ég, vagyis már az sem, ha csak az űrkutatást vesszük például. Nem tudunk megmaradni a helyünkön, mindig az újat, a mást, a megismerhetetlent fürkésszük, s ezzel eljuthatunk a teljes otthontalanság, a létbizonytalanság sanyarú állapotába, ahol már az sem bizonyul meglévő tudásnak, amiről nem is olyan rég még tisztán állítottuk.

Távoli tájak helyett azonban az ember újra és újra csak egy bizonyos határig jut el. Valójában nem lépheti át önnön korlátait…, csak újra és újra fölfedezheti azokat. Az is nyilvánvalóvá lesz számára, hogy a boldog aranykor önmagába záródó emléke tőle elérhetetlen távolságban lebeg. Helyzetének felismerésekor – hallgat a csendben, vár, maga sem tudja mire… egy hangra, egy kézmozdulatra, valamire, ami ezt a pillanatot megtöri.
Először félve, majd egyre biztosabban halad valami soha el nem érhető felé.

A csehovi három nővér alaphelyzete mára általános léttapasztalattá nőtte ki magát.

A választás rajtunk, nézőkön (vagy az érméinken) áll. A programok este nyolckor kezdődnek, a belépő a Pilinszky-estre 1500 forint (a szakmai jegy 500), a Wo=Manre 900 forint (szakmai jegy 500).