Az ország lakosságát a jelen pillanatban nagyjából négy dolog izgatja: miszerint: mi lesz ezzel az államadóssággal (nőni fog), mi lesz ehhez képest az adókkal (nőni fognak), mi a körbemetélt, ámbátor politikailag mégis korrekt, azaz másként istenhívő jóisten micsodájából lesz itten növekedés (semmiből), valamint: börtönbe megy-e a gyurcsány. Illetőleg a stólbuci. (Ja, hogy ez öt. Bocs.)

Kezdjük a végéről! Ez a stólbuci egy kedves kis állatka, azaz tőlem elpusztulhat iszonyú szenvedések közt, akár holnap, nem érdekel. Ellenben bármilyen fura, a művészetnek eme gyönyörűséges kiterjedése mégsem tölt el maradéktalan megelégedéssel. Az van ugyanis, hogy ennek a stólbucinak a heréig szarrá szívott művészete, illetőleg sajátos tiltottanyag-fogyasztási szokásai, illetve az ez által befolyásolt autóvezetési stílusa okozhatja azt is, hogy az én egyik kedves rokonom (vagy bármely más puhatestű) meghalhat a közeljövőben. Vagyok én tehát egy egoista állat, de a helyzet az, hogy ha ez a stólbuci mindezek helyett inkább családi körben, a verandán akarna elpipálni egy adag friss, vágott hazai füvet, hát, Isten látja bűnömet, támogatnám is ebben, sőt, nagyon magas és vastag kerítéssel is hozzájárulnék családi élete ilyetén módon történő kiteljesedésében.

Ám ebből a szempontból már nem vagyunk annyira biztosak a gyurcsánynak nevezett ferenc börtönbe kerülésével kapcsolatban. Mert hiába, hogy a Velencei-tó mellé telepíteni kívánt ötezertrilliómillió értékű kaszinó mindenkinek jó lett volna, kivéve az arra más értelemben költő szárcsának és egyéb kócsagnak tűnő madarakat, mindez nem érdekes, hiszen felütötte a fejét a bizonyos sifferbandi, aki tényleg elhiszi, hogy a mezopotámiai öntözéses földművelésnél jobbat eddig nem találtak fel. Tehát mindent bele, utánunk az özönvíz. Az, hogy a sok idióta által a kaszinóban otthagyott milliárdokból akármit, akár dzsakudzit is lehetne építeni az összes szárnyaszegett, tehetségtelen vadkacsának, na az pont le van szarva. Hiszen a ferencet viszont fel kell jelenteni nagyon, és ez fontos, és ebben a sifferbandi nem ismer tréfát. Mondjuk, elnézve a frakcióját, a humorérzék amúgy sem az erősségük, így hát nem csodálkozunk.

A sifferbandiék másik fontos oka annak, hogy a gyurcsány mért dögöljön meg, az az, hogy ez a gyurcsány kilőtte a szemeket. Ki, persze, személyesen, mondhatnánk. Tekintve, hogy voltak azért itt kellemetlen szemétládák, melyeket nagyon helyes, hogy a legalábbis a túlbuzgó, de még az is lehet, hogy ráadásul még aljas módon bosszúszomjas rendőrök jól meg is vertek, tényvalóság. Az is igaz, hogy keveredett ártatlan nem korpa is a disznók közé, akikért valóban kár volt. Azzal önmagával azonban, hogy molotovkoktélokkal, kurvanehéz utcakövekkel, hacsak nem a szaros életünk bánja, rendőrökre nem támadunk, sőt, eléggé messze megyünk az olyan helyszínektől, ahol ilyesmi adódhatik, eléggé cáfoljuk ezt a sifferbandit. Én például el tudom képzelni, hogy gúnyosan nézzek egy rendőrre valamely jogtalan intézkedése után, de az utca felbontása, különböző épületek elfoglalása és a világ további részének robbanóanyaggá alakítása azért ettől kurva mesze van.

De nyilván, már megint, én tévedek. Abból gondolom, hogy most értesültem róla a frissen alkotmánybírónak kinevezett tehetségtelen, sőt, minden jel szerint értelmileg és szövegszerkesztésileg kihívásokkal küzdő, strómannak kinevezett jogász jelentéséből(pdf).(Szövegszerkesztést, korrektúrázást, továbbá értelmetlen szar szöveggé szerkesztését vállalom!) E szerint egy bizonyos a robbanóanyagokkal (Molotov) és dobó-, ill. szúrófegyverekkel felszerelt tömeg legfeljebb ún. aktív ellenszegülőnek minősül akkor is, ha közben a „dögölj meg” szókapcsolatot skandálja a kedves rendőrök irányába. Világos tehát, hogy ilyen aktív ellenszegülővelszemben, ha aktívan ellenszegülnek a sötét sikátorban, pénzt vagy életet követelve, a továbbiakban nem rendőrt, hanem szociális munkást fogunk hívni. Vagy egy mindennel felszerelt balsaiistvánt, minimum.

De idézzünk ettől a balsaiistvántól: „Orbán Viktor szintén mérsékelt hangot megütve így fogalmazott : »a mi higgadt, nyugodt álláspontunk az, hogy egy beteges hazudozóval van dolgunk«.” Értjük, tehát higgadt hang szerint beteges, Jó, hogy nem köcsög. Nos, a mi szintén higgadt, mérsékelt hangot megütő megfogalmazásunk, nyugodt álláspontunk szerint viszont a viki ne pofázzon, mert egy hazug disznó. De ettől függetlenül még megpróbálhat újabb és újabb intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy ezt leplezze valahogy.

Legfeljebb majd három év múlva mi is hívunk egy ilyen balsait. Mert lesz, abban nem kételkedünk. Ezek magukat szarják újra, ugyanis.