Az ötletért lelkesedik a holland kerékpáros-, hegymászó- és sí szövetség is. Közös közleményükben kinyilatkoztatták: „A Limburg melletti dombocskák nem hasonlíthatóak az Alpokhoz vagy a Pireneusokhoz, ezért támogatjuk a hegy létesítését.”

A 29 éves Zonneveld szerint azon kívül a – nem elhanyagolható – körülményen kívül, miszerint a mesterséges hegy vonzaná a turistákat, lehetőséget nyújtana a sportolóknak, hogy kis hazájukban eddig elérhetetlen magasságokban edzhessenek, és így partiban lehessenek majd a hegyvidéki országok versenyzőivel.

Zonneveld még júliusban írt publicisztikát Hollandia unalmas laposságáról: „A síkság ideális, ha céklát akarsz termeszteni, marhát legeltetni vagy szép egyenes utakat építeni, de katasztrofális a sportok szempontjából. Hegyet szeretnék, valódi hegyet Hollandiában!”

Már a parcellát is kinézte: szerinte a középtájon elhelyezkedő Flevoland tartomány lenne a megfelelő, mert itt alacsonyak a telekárak. „A gondolat már többször felvetődött, de most először veszik komolyan” – örvendezett a De Pers című napilapnál dolgozó újságíró. Hogy nem a levegőbe beszél, abból is látszik, hogy a Twitteren már 8 200 látogatója volt, s a tervezet dokumentációját bemutató honlap olvasóinak száma is naponta százzal növekszik.

Forrás: racefietsblog.nl

A szépnek tűnő ötlet kivitelezése nyilván nagyon alapos statikai előkészítést, tervezést igényel. Szakértők figyelmeztetik is a lelkes tervezőket, katasztrófákat okozhat a természet ilyen mértékű átalakítása.

Először is, kérdés az, miként reagálna a nagyjából 30 kilométer vastag szilárd földkéreg, amennyiben ilyen böhöm monstrumot helyeznek a „feje fölé”. Szakemberek kiszámolták, hogy legalább 6 kilométer átmérőjű, 25 négyzetkilométeres terület kellene a becslések szerint 34-50 milliárd tonnányi földmennyiség felhalmozására. Ez a csöpp tömeg olyan kolosszális nyomást gyakorolhat a földkéregre, hogy az akár több méterre benyomódna az alatta elhelyezkedő viszkózus földköpenybe. A süllyedés következtében nemcsak a tengertől elhódított polderek területét, hanem akár egész Hollandiát elönthetné az óceán, s a szeizmikus hatások a világ más területén is jelentkezhetnek, földmozgás, szökőár és egyéb nyalánkságok formájában.

Kérdéses még a „hegyanyag” előteremtésének, szállításának és beépítésének költségei. Nyilván nem aprópénz, de ez ugye, legyen a szponzorok dolga. Kérdéses még, hogy az enyhe klíma, a Golf-áramlat, közelsége miatt miként viszonyulna a havat-a-holland-lejtőkre ötlethez. Bár nyilván ez a téma is egyengethető egy kis pénzzel, hiszen melegebb helyeken is van már sípálya.

Mindenesetre mostantól Szeged árgus szemeit Flevoland tartományra vetheti. A holland példán felbuzdulva, talán egyszer ott is lehet majd högy.