Oldboy

A gyakorló alkesz Oh Dae-soo egy napon egy ismeretlen lakásban ébred. Ablak nincs, és az egyetlen ajtó is jó alaposan be van zárva. Kijutni nem tud. Fogalma sincs róla, hogy ki és miért ejtette foglyul. A fogságban egymást követik napok, hetek, s hónapok. Így telik el 15 hosszú, magányos év, majd Oh Dae-soo-t egyszercsak váratlanul elengedik fogvatartói. Oh Dae-soo bosszút forral, és megpróbálja kideríteni, hogy miért zárták be. Ekkor azonban még nem is sejti, hogy a valódi kérdés nem az, hogy miért zárták be, hanem az hogy miért engedték ki…

Szerző: | 2011. augusztus 3. | 2 komment

Chan-wook Park dél-koreai filmrendező Bosszú-trilógiájának középső darabja a 2003-ban készített Oldboy, amely egyedülálló alkotás a maga nemében, és egyben egy hatalmas utazás az emberi lélek legrejtettebb bugyraiba. A film forgatókönyvében is közreműködő Chan-wook Park mesteri módon vegyíti a brutalitást és a líraiságot, s a drámai történet kibontakozása során újra és újra olyan fordulatokkal találkozhatunk, amelyekre egyáltalán nem számítunk.

A kiváló történetvezetés mellett egészen egyedülálló a film képi világa is. Talán az egyik legemlékezetesebb az a verekedős jelenet, amelyben a hosszú rabság ideje alatt testileg és lelkileg egyaránt megedződött Oh Dae-soo egy kalapács hathatós segítségével szétver egy egész pribékbandát. A briliáns a meglepően naturalista ábrázolásmód mellett az, hogy a kiválóan koreografált snittet 2D-ben, mintegy síkban ábrázolva láthatjuk.

Ugyancsak nevezetes jelenet a filmből a „polipevős” rész is, melyben Oh Dae-soo betér egy étterembe és rendel valami „élőt”. A felszolgálólány egy tányéron jókora polipot tesz Oh Dae-soo elé, aki a még élő állatot egy az egyben befalja. (Figyelem, az alábbi jelenet megtekintése közvetlen étezés után nem javallott!)

Bizarrnak tűnhet, de a jelenetben megevett polip nem speciális effektus. Az Oldboy forgatása során, az Oh Dae-soo-t alakító Min-sik Choi színész mintegy négy darab élő(!) lábasfejűt volt kénytelen elfogyasztani. Mivelhogy Min-sik Choi hívő buddhista, mindegyik nyolckarú megevése előtt elmondott egy-egy imát.

Ahogyan haladunk előre a filmben, egyre inkább kibontakozik előttünk Oh Dae-soo és az őt bezárató Woo-jin Lee tragikus története. A cselekmény és a fentiekhez hasonlóan erős jelenetek a fotelhez szegezik a nézőt. Minderre még rátesz egy lapáttal a Hyun-jung Shim által a filmhez komponált csodálatos zene:

A film kiváló, és egyben veszélyes is. Veszélyes, mert könnyen a hatása alá kerülhetünk. Polipvacsoráért kiszaladni a konyhába ugyan nem fogunk, de a végefőcím lefutása után garantáltan döbbenten ülünk még egy jódarabig a sötét képernyő előtt magunkba mélyedve. A látottak töprengésre késztetnek bennünket. Kétségtelen, hogy az Oldboy minden idők legremekebb koreai filmje, sőt talán a világ egyik legjobbja.

Szerző:

2 hozzászólás : “Oldboy”

  1. Váraljay Gabriel #

    Bár nekem személy szerint eléggé vegyesek az érzéseim a filmmel kapcsolatban, mindenképp a dél-koreai filmgyártás egyik leghíresebb filmje. Nagyon sok jó filmjük van még, csak mi a nagy hollywoodi csillogás miatt kissé vakká válunk más kultúrák filmjeit illetően.

    2011. december 11. at 12:47

Trackbacks/Pingbacks

  1. In memoriam Radiocafé | Gépnarancs - 2011. október 26.

    [...] másutt. Csak néhány, az adás története során sorra került száznál is több remekműből: Oldboy, Black Dynamite, vagy éppen az Az utolsó [...]

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a Gépnarancs szerkesztősége semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén fordulj a szerkesztőkhöz. Részleteket a Felhasználási feltételekben találsz.

Trackback: link < hivatkozás címének másolása