Elhiszem, hogy megnőtt a CO2 kibocsájtás és elhiszem, hogy melegszik a légkör. De vajon végigvettünk-e minden felmelegedést okozó tényezőt? Szerintem pár nagyon fontos dolgot kifelejtettünk, lássuk hát őket.

1. A Mátrix-effektus. Aki látta Neo-t az energiatermelő-láncon lógni, az már sejti is az első kimaradt tényezőt. Kérem tisztelettel tény, hogy az emberi test egy radiátor. Idén év végére 7 000 000 000 darab radiátor futkározik majd a földön. Kérdés, hogy mennyi hőt is termelünk? Kéretik megkapaszkodni – 150 Watt és 700 Watt közötti mennyiséget. 150 Watt az ülőmunkát végzők és pihengetők hőtermelése, 700 Watt a kemény fizikai munkát végzőké. Vegyük bátran a középérték alattinak tekinthető 400 Watt hőteljesítményt ( http://www.epgepkoord.hu/epuletgepeszet/komfortelmelet ). Akkor ez összesen 2 800 000 000 000 Watt… Aki okos, az most számolja tovább, hogy ez hány gigawatt és hogy mennyivel emeli a bioszféra hőmérsékletét.

2. A hőtárolók. Gyakran van úgy, hogy nyáron esténként Budapestről indulok haza az agglomerációban lévő házunkba. Ahogy megyek kifelé a városból, úgy hűl egyre inkább a levegő, mire hazaérek a hegyoldalban lévő, gyepes, fás-árnyékos részen álló házunkhoz, addig akár 5-6 fokot is esik a kocsi külső hőmérője által mért érték. De kedvenc agglomerációs városomban is nagyok a hőmérsékletkülönbségek. Mert ha este leereszkedem a szupermarkethez, akkor a parkolóban még mindig forróság van. Miért? Mert elképesztő nagy hőtároló az egész parkolót borító aszfaltszőnyeg. Ahogyan az úttestek és a lakótelepek betonépületei is. A hegyoldalban pedig hideg van. Miért? mert ott nincs, ami elraktározná a nappal fény formájában érkező hőt. Másnap reggel az aszfalt még mindig langyos és mindig egy picit melegebbről kezdjük a kánikulai napok sorozatát a városban, mint a természetesen burkolt (fű, fa, virág, patak, tó, stb.) felületekkel rendelkező közegben. Namármost: hány kilométer aszfaltozott út és kány négyzetkilométer aszfaltozott parkoló található Magyarországon? Az adatok ismeretében kiszámítható az a hőtároló kapacitás és hőmérsékletkülönbség, amit a természetes  illetve az aszfaltozott földfelületek produkálnak, illetve kiszám´ˆtható reggel az a hőmérsékletplusz, amivel a “civilizált” körülmények közt lakók környezete terheli a Földet, mert felvette és hajnalig raktározta az előző napi hőt.

3. A hő rezgés – a rezgés hő. Kis hazánkban él mintegy tízmillió ember. Lehet, hogy optimista vagyok, de tízmillió nekem pont jó, mert egyszerű vele számolni. Szóval most olvastam, hogy egy főre valamivel több, mint egy mobiltelefon jut. (A csecsemőtől a töksüket ükmamáig mindenkire jut egy mobiltelefon…) Ezek a készülékek pedig frekvenciát használnak. A frekvencia értéke egy rezgésszámot jelöl. A mobiltelefonok manapság 0.5 Watt teljesítményű parányi rádiójelekkel működő eszközök. Ebben az országban van belőlük tízmillió darab. Összesen 5 000 000 Watt teljesítménnyel – REZGETIK a levegőt, pontosabban a levegőben lévő párát, ami mit csinál? (súgok: a hő – rezgés, a rezgés – hő) Igen! a pára melegszik. (Meg a fülünk is…) Csakhogy a telefonok nem direkt egymást hívják, hanem az ismeretlen teljesítményű cellatornyokat, azok megkeresik a hívott készüléket aktuálisan menedzselő cellatornyot – akár több másik tornyon keresztül kiépítve a kapcsolatot – és már indulhat is a beszélgetés. Tehát a két darab 0.5 Wattos telefon használatához az ismeretlen teljesítményű cellatorony/tornyok légkörmelegítő hatása elvileg hozzáadandó.

Vajon hány mobiltelefont használ a majdnem hétmilliárdnyi emberiség?

Végkövetkeztetés: tessék a bokor alján heverészni a kedveseddel és úgy suttogni a fülébe, mert ha aszfaltozott úton kocogás közben mobilozol vele – MIATTAD is melegszik a légkör!