Senkinek nem kell bemutatni ezeket a tolakodó e-maileket, melyeket általában kedves ismerőseinktől kapunk. Némelyek végigolvassák, elborzadnak, bepánikolnak, ellágyulnak, aztán már küldik is tovább, hogy az ismerősök is lássák a jól megszerkesztett, hitelesnek látszó művet. Aztán 5 nap múlva persze elmarad a szerencse, de a világ vége is. Talán az elküldést követő 5 percen belül már el is felejti az alany, hogy miről is szólt a dolog, vagy hogy egyáltalán volt ilyen.
Mi az a hoax?
A lánclevél fő célja megtévesztés, mely általában ártalmatlan, de volt már példa pánikhangulat kitörésére is.
Ismertetőjele, hogy azzal kezdődik vagy fejeződik be, hogy: “Küldd tovább minél több embernek”. Tartalmát tekintve vagy pozitív: segítsünk, vagy negatív: vírusveszély, anyagi kár, környezeti kár emellett pedig olykor a meggazdagodás esélyével kecsegtet. Általában valami nagy tekintélyű cégre, emberre, szervezetre hivatkozik, de soha nem pontos a “ki” és a “mikor”.
Számtalan oka lehet annak, hogy egy hoax útra kel. Lehet a cél hitelrontás, piramisjáték, spam-küldéshez e-mail címek megszerzése vagy egyszerűen valakinek kellemetlenség okozása.
Ha valaki veszi a fáradtságot, és feltárcsázza a levélben megadott telefonszámot és – amennyiben az létező szám – információt kér, könnyen kiderülhet, hogy valaki megint tréfás kedvében volt és egyéb célja nem lehetett a lánclevéllel, mint egy alapos kibabrálás az illetékessel.
A hoax nem újkeletű jelenség. Amikor még nem volt internet – igen, olyan is volt – addig postán terjedt a Szent Antal-láncnak nevezett őrület, tartalmát tekintve nagyjából ugyanezekkel a hatásvadász elemekkel díszített üzenetek voltak. Sőt, a legelső hoax állítólag a 6. században indult, melyet állítólag maga Jézus Krisztus írt és rövid időn belül körbejárta a világot – bár lehetséges, hogy ez is csak egy a sok közül
A miértek vitatottak. Hogy van-e valóságalapja, az igen kétséges, de manapság könnyen lehet információkat szerezni az internetről. Egy bizonyos, józan paraszti ésszel is belátható, hogy átverés áldozatai lettünk, a továbbküldő személy pedig minden bizonnyal jóhiszeműen tette.
Nehezen elképzelhető az, hogy egy vírus (szoftver) elégeti a merevlemezt (hardver). Egy levél megnyitása nem árasztja el trójaiakkal és férgekkel a Boot-szektort és még lehetne sorolni, hogy miért nem szabad komolyan venni ezeket a nem ritkán helyesírási hibákkal tarkított spameket.
Te se küldd tovább! Semmit nem nyersz vele és semmit nem is veszítesz, esetleg csak az ismerőseidet (nem) bosszantod és (nem) terheled a levelezőszervereket.

























Szia,
Igen, biztosan vannak veszélyes vírusok is, de szerintem a zöme nem az. Nem hinném, hogy a tophackerek pont az én merevlemezemre pályáznának :D
Hasznos és jó cikk, sajnos túl sokszor kell figyelmeztetni mindenkit a hoaxokra.
Viszont hardvert gyilkoló vírusok vannak sajnos, legalábbis komoly próbálkozások akadnak, pl. a híres CIH (Bios), mintha a Stuxnet (atomerőművek centrifugái, PLC vezérlés) is tudna ilyet. Vagy a mostani botrány, a Macintosh akkumulátorának megzavarása, és ezen keresztül túlmelegedés előidézése(kissé bulvárosan itt). Ennél viszont tényleg gyakoribb fenyegetés a lánclevél önmagában, vagy pl. a Facebookon hasonló elven működő, sokszor trójait rejtő spambejegyzések.